|
| EPA/SHAHZAIB AKBER |
A 370-es törvénycikk az indiai alkotmányban arról határozott, hogy Dzsammu és Kasmír különleges státuszt élvez, és saját alkotmánnyal, vallásgyakorlási joggal (a terület muszlim többségű), zászlóval és törvényhozással rendelkezhet az államon belül. Ennek a törvénycikknek elfogadása volt annak a feltétele még az 1950-es években, hogy a tartomány csatlakozzon Indiához, az erről szóló kiadott elnöki rendeletet pedig onnantól kezdve az indiai alkotmány részének tekintették.
A külön törvénykezés mellett a határozat egyik legfontosabb eleme az volt, hogy más államban született indiai lakosoknak nem engedélyezték a földvásárlást Dzsammuban és Kasmírban. Ez az állapot egészen négy nappal ezelőttig, álladónak tűnt, amikor is az indiai elnök, Ram Nath Kovind visszavonta az elnöki rendeletet, majd augusztus 6-án a teljes 370-es törvénycikket hatályon kívül helyezte. Ez az elmúlt évtizedek legjelentősebb lépése volt a vitatott tartomány sorsát tekintve.
Katonák az utcákon, kijárási tilalom
A rendelet kihirdetése előtt már gyanús volt, hogy az egyik legnagyobb hindu zarándoklatot lemondták, extra indiai katonák tűntek fel a tartományi utcákon, kijárási tilalmat vezettek be, lebénították az internetet és a telekommunikációt, valamint letartóztattak több helyi politikai vezetőt is.
Miért dönthetett így a kormányzat?
Narendra Modi miniszterelnök, és a hindu, nacionalista BJP párt régóta ellenzi a kasmíri függetlenséget, és a 370-es törvénycikk visszavonása már a 2019-es választási ígéretek közt is szerepelt. Ennek fényében különösen gyanúsan hat az, hogy az indiai kormány most arra hivatkozva függesztette fel a tartományi autonómiát, miszerint Dzsammuban és Kasmírban elharapózott a korrupció.
A kormány kritikusai szerint a mostani lépés mögött egyrészt az állhat, hogy szeretnék elterelni a figyelmet arról, hogy az indiai gazdaság a lassulás időszakába lépett. Másrészt, ahogy azt korábban is említettük, a tartományban eddig csak a helyi születésűek vehettek földeket, ám ennek megszüntetésével most attól félnek, hogy az indiai kormány hindukkal akarja feltölteni a muszlim többségű tartományokat, lényegében átalakítva az eddigi demográfiai képet és kiszorítva a vallási kisebbséget.
Mit lépett Pakisztán?
Az indiai bejelentésekre válaszul Pakisztán arra készül, hogy hazaküldi a legmagasabb rangú indiai diplomatákat akik az országban tartózkodnak, valamint felfüggesztik a kereskedelmi kapcsolatokat is.
A két szomszédos atomhatalom részéről elméletileg egyáltalán nem elképzelhető az sem, hogy fegyverekhez nyúlnak, hiszen korábban már kétszer is összecsaptak Kasmír helyzete miatt, legutóbb éppen februárban légitámadásokkal. A hivatalos pakisztáni retorika a katonai vezetők részéről az, hogy bármilyen messzire elmennek a tartomány jogainak biztosításának érdekében, ám a régióval foglalkozó szakértők szerint reálisabb az, hogy az ország a diplomáciai eszközökhöz nyúl inkább.
Farzana Shaikh, a brit Chatham House Pakisztán szakértője szerint az ország egyelőre annyiban előnyben van, hogy övék az „erkölcsi fölény”, hiszen az indiai kormány erős indok nélkül lépett Kasmír ellen. Ennek egyik eszköze a nemzetközi megfigyelők bevonása lehet, valamint annak bizonyítása, hogy India megsértette az ENSZ szabályait. Az Egyesült Arab Emírségek már reagált – a kormányzat itt a párbeszéd és a békés megoldás fontosságát hangsúlyozta.
Azt, hogy az elkövetkező néhány hét mit hoz, nem igazán lehet tudni, viszont a kasmíri lakosok helyzete egyre rosszabb. Nincsen internet, nem működnek a telekommunikációs eszközök, fogyóban vannak a készletek, és fogalmuk sincs róla, hogy mi lesz velük.
Marco Rubio szerint sosem szedhet áthaladási díjat Irán.
