Kína tegnapi hatállyal válaszlépésként 2.4 milliárd euró értékben vetett ki vámot többek között amerikai húsra, gyümölcsre – összesen 128 termékre, 15-25 százalékos vámtétellel. Peking szerint Washington „súlyosan megsértette” a WTO elveit az acél és alumínium importjára kiszabott amerikai vámok bevezetésével.

A kínaiak úgy válogatták össze a termékeket, hogy azok minél nagyobb fejfájást okozzanak a Republikánusok által ellenőrzött, agrár-termelői választókörzetekben. Trump bizonyára nem akar teljeskörű kereskedelmi háborút Kínával, hiszen Peking 1.2 ezermilliárd dollár értékben ellenőriz amerikai állampapírokat és ezzel a legnagyobb külföldi hitelezőnek számít.

Te is fiam, Angola?

A vámlépésekkel párhuzamosan múlt héten Kína megkezdte a jüanban denominált olajkontraktusok határidős kereskedését Sanghajban, a cél saját devizájának elismertebbé tétele a nemzetközi olajkereskedelemben. Mi több, a Reuters értesülései szerint az év második felétől Kína az importált kőolajért jüannal óhajt fizetni, nem pedig amerikai dollárral. A tervezet szerint első lépésként Kína Oroszországtól és Angolától vásárolna ezen a módon, két olyan országtól, amelyek szintén a dollár globális dominanciájának megtörésén dolgoznak. Szaúd Arábia mellett mindkét ország vezető olajexportőrnek számít Kínába.

Ez természetesen óriási kihatással lesz a „petrodollár” helyzetére a tőke-allokáció, a kereskedelmi folyamatok és a geopolitika szempontjaiból. A kőolaj a világ legnagyobb értékben szállított nyersanyaga, évi mintegy 14 ezermilliárd dollár értékben kereskednek vele, amely nagyjából megfelel Kína tavalyi GDP-jének.

A veszély természetesen fennáll, hogy ez a kínai lépés felértékelési nyomás alá helyezné a jüant. Ezt pedig Peking nemigen akarhatja, hiszen két és fél évvel ezelőtt indította el mesterséges jüan-gyengítő politikáját az export és a növekedés megtámogatására. Mindazonáltal Peking végül mégiscsak belevághat ebbe a játszmába, felvállalva az erősebb jüant annak fejében, hogy nőjön a kínai geopolitikai játéktér és a jüan nemzetközi elfogadottsága. Itt érdemes megjegyezni, hogy ebben az évben már 3.4 százalékkal értékelődött fel a kínai deviza a dollár ellenében.

Irán is tüsténkedik

Kína a világ második legnagyobb olaj-felhasználója és tavaly előzte meg az Egyesült Államokat és lett a világ legnagyobb olaj-importőre.

Káncz Csaba

Ha Peking „Petrojüan” politikája sikeresnek bizonyul, akkor a lendület átterjed más nyersanyagokra is és a fémekért, egyéb ásványi anyagokért is jüant kínálhat fel Kína a jövőben. Washington figyelmét bizonyára az sem kerülte el, hogy az utóbbi hónapokban Irán is fokozatosan kifarol a dollár-leszámítolású kereskedelemből. Teherán napjainkra egyezményeket kötött Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Irakkal, és kétoldalú kereskedelmük során száműzik az amerikai devizát.

A nagyhatalmi feszültségek újjáéledésével párhuzamosan egyre többen törekednek már nyíltan is a dollár-hegemónia aláásására. Putyin elnök tavaly ősszel arra utasította a kormányt, hogy idén már a rubel legyen minden orosz kikötőben a fő elszámolási valuta.

Az orosz elnök utasítása illeszkedik Rjabkov orosz külügyi államtitkár azon bejelentéséhez, miszerint az újabb amerikai szankciókra válaszul Moszkva megkezdte leválását az amerikai fizetési rendszerről (SWIFT) és a dollárról, mint elszámolóvalutáról. Valójában Moszkva és Peking már tavaly tavasszal bejelentette, hogy több fronton is megtörni igyekszenek az amerikai dollártól való függőségüket a kétoldalú kereskedelemben és a beruházások területén. A formális együttműködés keretében az Orosz Központi Bank ezért egy éve megnyitotta első külföldi irodáját Pekingben.

Káncz Csaba jegyzete