|
| Trump és Hszi Csin-ping feleségeikkel az Egyesült Államokban, 2017 áprilisában. Forrás: Twitter / Donald Trump |
A globális pénzpiacok feszülten várják a pénteken, a japán Oszakában kezdődő kétnapos G20-as csúcstalálkozót. Az amerikai-kínai tárgyalások tétje, hogy az Egyesült Államok kivet-e vámot további 300 milliárd dollár értékű kínai árura. Az mindenesetre máris rossz előjelnek számít, hogy hírek szerint egy amerikai szövetségi bíró éppen tegnap három kínai bankot talált bűnösnek az észak-koreai szankciók megsértésében.
Hazug adatokkal operálva
Gordon H. Chang, a Harvard Egyetem professzora pedig egy tegnapi írásában fejti ki, hogy a kínai fél miért nem képes megfelelni az amerikaiak által előterjesztett követeléseknek. Chang szerint Peking folyamatosan megsértette a WTO-nak tett vállalásait – például a szellemi tulajdon évi több száz milliárd dolláros kárt okozó ellopásával. Most Trump elnök szerkezeti változásokat akar látni a kínai gazdaságban, ez azonban Chang szerint nem illik bele Hszi elnök ideológiájába.
Chang kiemeli, hogy a kínai pénzügyi rendszert folyamatos tőkemenekülés sújtja, miközben a bankközi piac lefagyott. Az állami statisztikák elképesztően megbízhatatlanok: míg a kereskedelmi minisztérium májusban éves alapon az autóeladások 2,1 százalékos emelkedéséről számolt be, addig a Kínai Autógyártók Szövetsége szerint májusban soha nem látott esést szenvedett el az autópiac, 16,4 százalékkal bezuhanva az egy évvel azelőtti adathoz képest.
Peking zsákolja az aranyat
Chang kifejti, hogy az amerikai elnökök az elmúlt fél évszázadban háromszor is megmentették a kínai kommunizmust, de Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt (KKP) megmentéséhez. Ahogyan azt már James Rickards befektetési bankár írja, a KKP legitimációja a munkahelyteremtéshez és az életszínvonal emelkedésének ígéretéhez fűződött, márpedig a bankrendszer súlyos gondjai, az önkormányzatok gigantikus, rejtett adósságállománya és az ingatlanpiaci buborék a KKP súlyos, egzisztenciális megrázkódtatását vetíti előre.
A kínai jegybank is az amerikai-kínai kereskedelmi háború elhúzódására számít és tavaly december óta 70 tonna aranyat vásárolt a tartalékaiba. Ezeken a hasábokon már a tavalyi év végén megjósoltuk, hogy az arany lehet a 2019-es év sztárbefektetése. S valóban, az arany dollárban kifejezett árfolyama az év eleje óta mintegy 10 százalékot emelkedett, jelenleg 1430 dollárt ér egy uncia (31,1035 gramm) arany.
Elkerülhetetlennek tűnik a párhuzam. 
