Az Európai Központi Bank szeptemberi ülésén 75 bázisponttal emelte a kamatlábakat a júliusi 50 bázispontos kamatemelést követően, ami megfelelt a legtöbb elemző várakozásának.
Az elsődleges refinanszírozási kamatláb 1,25 százalékra emelkedett, az aktív oldali rendelkezésre állás 1,5 százalékra, a betéti rendelkezésre állás pedig 0,75 százalékra változott.
A döntéshozók elmondták, hogy a kamatlábaknak a következő néhány ülésen tovább kell emelkedniük, hogy ezzel is igyekezzenek visszafogni a keresletet és védekezni az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázata ellen, de minden változtatás továbbra is az adatoktól függ, és ülésenként követi majd a gazdasági környezet változásait.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntést az EKB azért hozta meg, és azért számít további kamatemelésre, mert az infláció továbbra is túl magas, és valószínűleg hosszabb ideig a jegybanki cél felett marad: a jegybank attól tart, hogy a gyors árnövekedés bebetonozódhat, ami erodálja a háztartások megtakarításainak értékét, és bér-árspirált indíthat el.
A jegybank ennek megfelelően jelentősen felfelé módosította inflációs előrejelzését, amely 2022-ben prognózisa szerint átlagosan 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz, míg a gazdasági növekedést 2022-ben 3,1 százalékra, 2023-ban 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékra csökkentette.
Az Eurostat első becslése szerint az éves infláció augusztusban elérte a 9,1 százalékot. Az energia- és élelmiszerárak szárnyalása, a gazdaság újraindulása miatti keresleti nyomás egyes ágazatokban, valamint a kínálati szűk keresztmetszetek továbbra is felhajtják az inflációt. Az árnyomás erősödött és kiszélesedett az egész gazdaságban, és a fogyasztói árak rövid távon még tovább emelkedhetnek. Ahogy az infláció jelenlegi mozgatórugói idővel gyengülnek, és az EKB monetáris politikájának normalizálódásának hatása átgyűrűzik a gazdaságba és az árképzésbe, az infláció csökkenni fog – állítja a jegybank.
A 2022 első félévi fellendülés után a legfrissebb adatok az euróövezet gazdasági növekedésének jelentős lassulására utalnak, és a gazdaság várhatóan stagnálni fog az év későbbi szakaszában és 2023 első negyedévében. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmének vásárlóerejét, és bár az ellátási szűk keresztmetszetek enyhülnek, még mindig korlátozzák a gazdaság működését. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan agressziója, rontja a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát.
Lagarde szerint az úgynevezett „negatív” forgatókönyv – amely az orosz gázszállítások teljes leállítását és az energiafelhasználás korlátozását is magában foglaló helyzetet jelent – jövőre recesszióba taszítja az euróövezetet, ezért erre az esetre 0,9 százalékos visszaesést prognosztizál.
A döntéshozók hetek óta ingadoztak az 50 és a 75 bázispontos emelés között, de úgy tűnik, hogy mind a teljes, mind a maginfláció újabb megugrása eldöntötte a vitát, míg a recessziótól való félelem háttérbe szorult. A piacokat azonban ez kevéssé lepte meg, mivel a befektetők már több mint 80 százalékos valószínűséggel számoltak a 75 bázispontos elmozdulással.
Mivel az EKB közleménye kifejezetten arról szólt, hogy további kamatemelésekre lesz szükség, a piacok további 50 bázispontos emelést várnak az EKB októberi ülésén.
Lagarde elmondta, hogy a világjárvány okozta tartós sebezhetőség továbbra is kockázatot jelent a monetáris politika hatásos érvényre jutatására. A Kormányzótanács ezért továbbra is rugalmasan alkalmazza a pandémiás vásárlási program portfóliójában esedékessé váló törlesztések újrabefektetését, a világjárványhoz kapcsolódó transzmissziós mechanizmus kockázatainak ellensúlyozása érdekében.
Lagarde a sajtótájékoztatót végén feltett kérdésekre válaszolva határozottan megvédte munkatársai gazdasági előrejelzéseit, rámutatva, hogy néhány fontos tényezőt, például a világjárványt és Oroszország ukrajnai invázióját szinte lehetetlen előre jelezni.
Szerinte a legtöbb nemzetközi intézmény és közgazdász is hibázott az előrejelzésekben, mert „gyakorlatilag lehetetlen ténylegesen előre látni és a modelljeikbe belevenni a COVID-ot, az ukrajnai háborút, az energetikai zsarolást”.
Hozzátette: „vállalom a felelősséget, mert én vagyok az intézmény vezetője, és igen, mi is követtünk el előrejelzési hibákat, de ezeket a hibákat minden előrejelző elkövette. Mi nem sokban különbözünk tőlük, és biztosíthatom önöket, hogy a munkatársak folyamatosan javítják a modelleket, megpróbálnak beágyazni minden új hatást.
Az EKB-t az elmúlt egy év során sok kritika érte, különösen az inflációra vonatkozó alacsonyabb előrejelzései miatt, melyet az elmúlt hónapokban az ukrajnai háborúból eredő energiaválság jelentősen felpörgetett.
Észtország szerdán megkezdte öt bunker kivitelezésének előkészítését az Oroszországgal közös határszakaszon. 
