Az Európai Központi Bank szeptemberi ülésén 75 bázisponttal emelte a kamatlábakat a júliusi 50 bázispontos kamatemelést követően, ami megfelelt a legtöbb elemző várakozásának.
Az elsődleges refinanszírozási kamatláb 1,25 százalékra emelkedett, az aktív oldali rendelkezésre állás 1,5 százalékra, a betéti rendelkezésre állás pedig 0,75 százalékra változott.
A döntéshozók elmondták, hogy a kamatlábaknak a következő néhány ülésen tovább kell emelkedniük, hogy ezzel is igyekezzenek visszafogni a keresletet és védekezni az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló elmozdulásának kockázata ellen, de minden változtatás továbbra is az adatoktól függ, és ülésenként követi majd a gazdasági környezet változásait.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai döntést az EKB azért hozta meg, és azért számít további kamatemelésre, mert az infláció továbbra is túl magas, és valószínűleg hosszabb ideig a jegybanki cél felett marad: a jegybank attól tart, hogy a gyors árnövekedés bebetonozódhat, ami erodálja a háztartások megtakarításainak értékét, és bér-árspirált indíthat el.
A jegybank ennek megfelelően jelentősen felfelé módosította inflációs előrejelzését, amely 2022-ben prognózisa szerint átlagosan 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz, míg a gazdasági növekedést 2022-ben 3,1 százalékra, 2023-ban 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékra csökkentette.
Az Eurostat első becslése szerint az éves infláció augusztusban elérte a 9,1 százalékot. Az energia- és élelmiszerárak szárnyalása, a gazdaság újraindulása miatti keresleti nyomás egyes ágazatokban, valamint a kínálati szűk keresztmetszetek továbbra is felhajtják az inflációt. Az árnyomás erősödött és kiszélesedett az egész gazdaságban, és a fogyasztói árak rövid távon még tovább emelkedhetnek. Ahogy az infláció jelenlegi mozgatórugói idővel gyengülnek, és az EKB monetáris politikájának normalizálódásának hatása átgyűrűzik a gazdaságba és az árképzésbe, az infláció csökkenni fog – állítja a jegybank.
A 2022 első félévi fellendülés után a legfrissebb adatok az euróövezet gazdasági növekedésének jelentős lassulására utalnak, és a gazdaság várhatóan stagnálni fog az év későbbi szakaszában és 2023 első negyedévében. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmének vásárlóerejét, és bár az ellátási szűk keresztmetszetek enyhülnek, még mindig korlátozzák a gazdaság működését. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajnával szembeni indokolatlan agressziója, rontja a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát.
Lagarde szerint az úgynevezett „negatív” forgatókönyv – amely az orosz gázszállítások teljes leállítását és az energiafelhasználás korlátozását is magában foglaló helyzetet jelent – jövőre recesszióba taszítja az euróövezetet, ezért erre az esetre 0,9 százalékos visszaesést prognosztizál.
A döntéshozók hetek óta ingadoztak az 50 és a 75 bázispontos emelés között, de úgy tűnik, hogy mind a teljes, mind a maginfláció újabb megugrása eldöntötte a vitát, míg a recessziótól való félelem háttérbe szorult. A piacokat azonban ez kevéssé lepte meg, mivel a befektetők már több mint 80 százalékos valószínűséggel számoltak a 75 bázispontos elmozdulással.
Mivel az EKB közleménye kifejezetten arról szólt, hogy további kamatemelésekre lesz szükség, a piacok további 50 bázispontos emelést várnak az EKB októberi ülésén.
Lagarde elmondta, hogy a világjárvány okozta tartós sebezhetőség továbbra is kockázatot jelent a monetáris politika hatásos érvényre jutatására. A Kormányzótanács ezért továbbra is rugalmasan alkalmazza a pandémiás vásárlási program portfóliójában esedékessé váló törlesztések újrabefektetését, a világjárványhoz kapcsolódó transzmissziós mechanizmus kockázatainak ellensúlyozása érdekében.
Lagarde a sajtótájékoztatót végén feltett kérdésekre válaszolva határozottan megvédte munkatársai gazdasági előrejelzéseit, rámutatva, hogy néhány fontos tényezőt, például a világjárványt és Oroszország ukrajnai invázióját szinte lehetetlen előre jelezni.
Szerinte a legtöbb nemzetközi intézmény és közgazdász is hibázott az előrejelzésekben, mert „gyakorlatilag lehetetlen ténylegesen előre látni és a modelljeikbe belevenni a COVID-ot, az ukrajnai háborút, az energetikai zsarolást”.
Hozzátette: „vállalom a felelősséget, mert én vagyok az intézmény vezetője, és igen, mi is követtünk el előrejelzési hibákat, de ezeket a hibákat minden előrejelző elkövette. Mi nem sokban különbözünk tőlük, és biztosíthatom önöket, hogy a munkatársak folyamatosan javítják a modelleket, megpróbálnak beágyazni minden új hatást.
Az EKB-t az elmúlt egy év során sok kritika érte, különösen az inflációra vonatkozó alacsonyabb előrejelzései miatt, melyet az elmúlt hónapokban az ukrajnai háborúból eredő energiaválság jelentősen felpörgetett.
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
