Néhány héttel azelőtt, hogy a Srí Lanka-i elnök elmenekült az országból a gazdaság csődje miatti növekvő tiltakozások közepette, egy magas rangú kirgiz tisztviselő figyelmeztetést adott ki: "Mindig emlékeznünk kell arra, hogy ki kell fizetni államadósságunkat" - mondta a kirgizisztáni miniszteri kabinet elnöke egy június végi parlamenti ülésen.
A BRI hátulütője
Srí Lankához hasonlóan Kirgizisztánnak is gigantikus nagyságú az államadóssága, és az elmúlt évtizedben több milliárd értékű kölcsönt vett fel a kínai Export-Import Banktól egy sor infrastrukturális tervhez az Új Selyemút (BRI) keretében, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök vezető egykor "az évszázad projektjének" nevezett.
Kirgizisztán adósságának 42 százalékát Peking ellenőrzi. A csontszegény kis állam azonban nehezen birkózik most meg a zsugorodó gazdasággal, és ez idáig nem tudott hasznot kihozni a hatalmas kínai hitelekkel támogatott projektekből.
A 2013-ban Peking által elindított BRI szerte a világon a kockázatos adósok teljes sorát hagyja az út szélén – ilyen Argentína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Venezuela és Zambia. Ezek abban reménykedtek, hogy kihasználják a kínai hitelezés megugrását, de most olyan adósságválsággal küzdenek, amely a Világbank szerint az 1980-as évek óta nem látott államcsődök sorozatát idézheti elő.
A BRI nyolc évvel ezelőtti megalakulása óta Kína a világ legnagyobb bilaterális hitelezőjévé vált, és összesen 932 milliárd dollár értékű hitelt nyújtott.
Fékre lépve
A vezető közgazdászok egy csoportja által áprilisban közzétett, a kínai hitelezésről szóló tanulmány is bemutatja az adósságválság jelenlegi mértékét. Kutatásuk szerint a kínai hitelek 60 százaléka pénzügyi nehézségekkel küzdő országokhoz folyik, míg 2010-ben ez az arány még csak 5 százalék volt. A kínai fejlesztésfinanszírozás egyik legátfogóbb adatkészletét karbantartó William and Mary’s AidData Lab által végzett kutatások azt mutatják, hogy a BRI infrastrukturális projektjeinek 35 százaléka jelenleg komoly végrehajtási problémákkal küzd.
Az óriási nyomásnak engedve Peking úgynevezett "mentőkölcsönöket" kezdett kibocsátani a nemteljesítések elkerülésére. Az AidData kimutatta, hogy a kínai állami intézmények több tízmilliárd dollárt bocsátottak ki olyan országoknak, mint Pakisztán, Fehéroroszország, Egyiptom, Mongólia és Törökország, hogy segítsenek törleszteni hiteleiket és elkerülni a fizetésképtelenséget.
A Zöld Pénzügyi és Fejlesztési Központ júliusi jelentése szerint a BRI egyre kockázatkerülőbb. Az oroszországi új befektetések, amely egykor a kezdeményezés fő támasza volt, 2022 első felében nullára (!) esett, míg Pakisztánban az elkötelezettség 2022 első felében 56 százalékra zuhant 2011 azonos időszakához képest.
A Srí Lanka-i bomba
Srí Lanka fizetésképtelensége és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségének kérése zavarja Kínát. Srí Lanka jelenleg teljes adósságának 10 százalékával és adósságállományának 20 százalékával tartozik Kínának – ez a legmagasabb a kétoldalú hitelezői között. Más szóval, a kínai hitelek az elmúlt években lejártak, és azok Srí Lanka törlesztési rendszerének nagy részét és arányát foglalják el. Kína ellenzi az adósság egy részének elengedését is, ahogy azt az IMF javasolta. A szigetország csődje és az IMF-hez való közeledése tehát komoly csapást mér a kínai befolyásra és érdekekre.
Srí Lanka mellett Kína jelentős befektetéseket és segítséget nyújtott az elmúlt pár évben más dél-ázsiai országoknak is. 2018-ban a kínai befektetések Pakisztán GDP-jének 16 százalékát, a Maldív-szigetek GDP-jének 15 százalékát, Banglades GDP-jének 8 százalékát tették ki. A COVID-19 azonban megviselte a fejlődő világ gazdaságát, beleértve Kínát is.
Ezzel kapcsolatban Kína nem akar precedenst teremteni az országok számára, hogy megmentsék a BRI-projekteket, vagy új hiteleket és hitel-átstrukturálást kérjenek. Ez a tétovázás uralja a kínai külpolitikai döntéshozatalt, mivel a dél-ázsiai országok, például Nepál, Pakisztán és Banglades gazdasági nehézségeken mennek keresztül. Banglades és Pakisztán még az IMF-re gazdasági mentőcsomagjaira is támaszkodni kényszerül.
Kína válsággal szembeni passzivitása összefügg az elit megragadásának és kiterjedt hitelezési taktikájának korlátaival Dél-Ázsiában, különösen Srí Lankán. Ez nem jelenti azt, hogy Peking sokáig tétlenül fog ülni – a tét túl nagy minden ilyen tétlenséghez.
Valójában Kína továbbra is szoros kapcsolatot ápol Srí Lankán különböző érdekelt felekkel, és korábban is rávette őket, hogy igazodjanak a kínai érdekekhez. Peking egy újrakalibrált megközelítéssel és az elit megragadásának megújult hálózatával akarja tovább erősíteni befolyását. Ennek az újrakalibrálásnak a látványos példája a kínai kémhajó – a „Yuan Wang 5” – kikötése Srí Lankán ezekben a napokban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
