Daniel Kritenbrink, az Egyesült Államok kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese a tervek szerint ma érkezik Japánba - miután Kínában és Dél-Koreában tárgyalt - és várhatóan megismétli Washington elkötelezettségét a Tokióval kötött biztonsági szövetség és az északkelet-ázsiai stabilitás biztosítása mellett. A japán kormány várhatóan hangsúlyozza, hogy Tokió szívesen ragaszkodik az „Egy-Kína” politikájához, de reméli, hogy a Tajvani-szoroson megőrizhető a béke és a stabilitás.
Új stratégiák bejelentés előtt
Japán decemberben nyilvánosságra hozza új nemzetbiztonsági és védelmi stratégiáját. Ezek a várakozások szerint illeszkednek az utóbbi évek tendenciájához, amely során az ország fokozatosan feladja a második világháború utáni pacifizmusát. Tokió azt tervezi, hogy a GDP 2 százalékára növeli a védelmi kiadásokat - a NATO-elvárás szinjére -, ami a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetése lenne.
A friss jelentések szerint Tokió mintegy 400-500 amerikai gyártású Tomahawk-rakéta beszerzésével folytatja katonaságának megerősítését. Ez megnövelné Japán nagy hatótávolságú csapásmérő képességét, és egyben törést jelentene a támadófegyverek elkerülésének hagyományával.
Egyre szorosabb együttműködés
Ausztrália és Japán kormánya a külügyminiszterek és a védelmi miniszterek múlt pénteki találkozóján („2+2 találkozó”) megállapodott a katonai együttműködés jelentős növeléséről. Az ausztrál munkáspárti vezetők közvetlenül Washingtonból utaztak Japánba. Az Egyesült Államokban a legmagasabb szintű Ausztrália-Egyesült Államok Miniszteri Konzultációkat (AUSMIN) tartottak a Biden-adminisztrációval.
Ezeken a találkozókon felvázolták Ausztrália - különösen az ország északi részének - további militarizálásának terveit, beleértve a kulcsfontosságú amerikai csapásmérő képességek telepítését és a bázisrendszer kiterjesztését.
Az AUSMIN nyilatkozata különös hangsúlyt fektet Japán kulcsszerepére a Kínát körülvevő indo-csendes-óceáni térségben az amerikai szövetségek hálójában. Washington és Canberra úgy döntött, felkéri Tokiót, hogy „növelje részvételét a Force Posture Initiatives-ben Ausztráliában”.
A „2 + 2” találkozó jegyzőkönyve szerint a szóban forgó témák között szerepeltek Japán Ausztráliába látogató F-35-ös vadászgépei is. Még ennél is fontosabb, hogy ez csak az első lépés lenne a „jövőbeni rotációs bevetésben” - ezt a kifejezést használja az Egyesült Államok az ausztráliai katonai bázisra az év jelentős részében.
Ausztrália F-35-ösei is először vesznek részt a következő japán „Bushido Guardian” gyakorlaton. A légi harcot magában foglaló kétoldalú háborús játékok 2019-ben indultak, de akkor ausztrál F-18-as harci repülőgépek vettek részt benne.
A japánok részvétele bővülni fog terjedelmében és „komplexitásában” a „Talisman Sabre” gyakorlaton, ezen a hatalmas, kétévente megrendezett háborús játékokon Ausztrália északi részén. Szintén mérlegelés alatt áll a „Japán Tengerészeti Önvédelmi Erők és az Ausztrál Királyi Haditengerészet közötti közös kiképzés”, valamint „kétéltű hadműveletek, gyakorlatok és irányított fegyveres élőtüzelő gyakorlatok”.
Nyilvános megjegyzéseiben az ausztrál védelmi miniszter, Richard Marles felvázolta a potenciálisan legjelentősebb elmozdulást, amelyről szó van. Kijelentette:
„Az a szándékom, hogy növeljem a védelmi ipar kétoldalú integrációját Japánnal, valamint az Egyesült Államokkal kötött háromoldalú mechanizmusainkon keresztül, és ha kész lesz, a fejlett képességeinkkel az AUKUS-ban is együtt fogunk dolgozni.”
Marles „fejlett képességekre” való utalása a rakéta- és egyéb fegyverrendszerek kifejlesztéséről Japánban zajló kulisszák mögötti megbeszélésekre utal, amelyek Japán földrajzi közelsége miatt jelentős hatással lennének Kínára.
Japán integrációja az AUKUS-ba jelentős geopolitikai következményekkel járna, és határozottabb kontúrokat adna Kína feltartóztatásának az amerikai szövetségesek által a térségben. Japán már részese a négyoldalú stratégiai párbeszédnek (Quad), amely a régió legnagyobb hadseregét, az Egyesült Államokat, Japánt, Indiát és Ausztráliát fogja össze egy de facto szövetségben, amely Peking ellen irányul.
Mindezek mellett Japán és az Egyesült Királyság új megállapodás aláírására készül decemberben, amely megkönnyíti és továbbfejleszti a katonai együttműködést kettejük között, valamint az Egyesült Államokkal. Az úgynevezett Kölcsönös Hozzáférési Megállapodás (RAA) megkönnyíti a közös hadgyakorlatokat és a logisztikát az Egyesült Királyság és Japán között, miközben leegyszerűsíti az egyik ország csapatainak a másikba való belépésének folyamatát is.
Japán múlt pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Királysággal és Olaszországgal közösen fejleszti új generációs vadászrepülőgépét, miközben a védelmi együttműködést hagyományos szövetségesén, az Egyesült Államokon túlra kívánja terjeszteni.
A Mitsubishi F-X vadászrepülőgép felváltja az elöregedett F-2-es flottát, amelyet Japán korábban az Egyesült Államokkal együtt fejlesztett ki. A három nemzet egyesíti terveit a következő generációs repülőgépek fejlesztésére és 2035-ben már gyártani tudják az új harci repülőgépeket.
A megállapodás nagyobb támogatást biztosít Japánnak Kína növekvő magabiztosságának ellensúlyozásában, és lehetővé teszi Nagy-Britannia nagyobb jelenlétét az indo-csendes-óceáni térségben.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
