A közép- és kelet-európai bankrendszerekben a makrogazdasági és geopolitikai feszültségek ellenére jórészt stabil maradt, Magyarországon viszont a térségi országok közül a legnagyobb mértékben csökkent a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban bemutatott éves összesítése szerint.
A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal.
Kedden Londonban közzétett 31 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy a júniusban zárult tizenkét hónapban 1,2 százalékkal 27,6 milliárd euróra csökkent a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben. Ez azt is jelenti, hogy a térségi bankrendszerek együttes bruttó követelés-portfoliójához mért átlagos NPL-ráta a vizsgált egy évben 0,1 százalékponttal 2,08 százalékos mélységi rekordra süllyedt.
Fotó: strategeast.org
A magyar bankrendszer nem teljesítő kinnlevőségeinek összege a térségi átlagnál sokkal nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal – az EBRD által figyelt országcsoporton belül a legnagyobb arányban – mérséklődött a vizsgált időszakban, és június végén 4,2 milliárd eurót tett ki.
Az EBRD kimutatása szerint ez a magyar bankrendszer bruttó követelés-portfoliójához mérve 3 százalékos NPL-rátának felel meg. A magyar bankrendszerben mért, százalékosan kimutatott rosszhitel-ráta 0,4 százalékponttal csökkent a júniusban zárult egy évben. A térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel. A keddi jelentés szerint a nem teljesítő kinnlevőség-portfoliókra képzett fedezeti ráta térségi átlagban június végén a rosszhitel-állomány 64,4 százalékának felelt meg.
A magyar bankrendszer NPL-fedezeti rátája a vizsgált időszak végén 59 százalék volt, 3,5 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A térségen belül a litván és a szlovén bankszektor rosszhitel-állományának fedezeti rátája volt a legmagasabb 117,7, illetve 99,9 százalékkal. Az EBRD által vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszer közül Ukrajnában a legmagasabb a nem teljesítő kinnlevőségek aránya: a keddi összegzés szerint az ukrán NPL-ráta 34,6 százalék volt június végén.
Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a háborús körülmények közepette is sikerült 4,4 százalékponttal csökkenteni éves összevetésben az ukrán bankrendszer rossz hiteleinek arányát. Az EBRD kiemeli, hogy a térség egészében folytatódott azoknak a kinnlevőségeknek (az Európai Bankhatóság terminológiájában Stage 2 megjelölésű hiteleknek) a csökkenése is, amelyeknek a hitelkockázata a folyósítás idején megállapított kockázati szinthez képest a futamidő során számottevően növekedett. Az EBRD adatai szerint a Stage 2 hitelállomány a júniussal zárult tizenkét hónapban 10,71 százalék volt, vagyis számottevően alacsonyabb a 2022 decemberében mért 12,15 százalékos tetőzésnél. (MTI)
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
