Megjelent Magyarország friss konvergenciaprogramja, amely arra is felvázolt forgatókönyveket, hogy hogyan befolyásolhatja a magyar gazdaság helyzetét a szomszédunkban zajló konfliktus: az orosz-ukrán háború. Ha minden a lehető legjobban alakulna, és az orosz-ukrán konfliktus rövid időn belül rendeződne, akkor ennek nyomán például normalizálódhatnának az energia- és nyersanyagárak, ez pedig csökkentené a termelési költségeket és az inflációt is, így megemelve a háztartások fogyasztási hajlandóságát is.
Ez azonban még nem minden, hiszen a kormány várakozása szerint a forgatókönyv megvalósulása egyebek mellett az ellátási lánc problémáit is rendezné, a beruházási kedvet is növelné, ez utóbbi pedig foglalkoztatásbővülést is hozna magával.
Ha beüt a krach
Jelenleg azonban a háború gyors lezárásánál sokkal valószínűbb az, hogy a konfliktus sokáig elhúzódik majd, így a kormány két forgatókönyve közül is a negatív végkifejlettel számolóra mutatkozik egyelőre picit nagyobb esély. A GDP-növekedés terén a konvergenciaprogram egyébként is jelentős lassulással számul 2022-re, hiszen az alappályán is 4,3 százalékkal kalkulálnak a 2021-es 7,1 százalék után, azonban a legrosszabb forgatókönyv ehhez képest még további 1,01 százalékos visszaesésre készül: azaz
ha valóban elhúzódik a háború, 2022-ben a GDP-növekedés mindössze 3,3 (3,29) százalék lehet.
A világjárvány miatt rendkívüli 2020-as évet nem számítva ennél alacsonyabb GDP-növekedést (2,2 százalék) legutoljára 2016-ban mértek itthon a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
A háború elhúzódása egyébként még 2023-ban is érezhető hatással lenne: az ekkorra prognosztizált 4,1 százalékos növekedés 3,7 százalékra fogyatkozna a negatív forgatókönyv szerint.
A háború hatásai a külkereskedelmet is elérik
Szintén jelentős pofont kaphat Magyarország külkereskedelme is, hogyha a konfliktus valóban elhúzódik, ez ugyanis visszaesést hozhat mind az export, mind az import területén.
Az alappályás előrejelzés szerint 2022-ben a magyar export 5,7, míg az import 4,9 százalékkal növekedhet. Ezt a növekedést azonban teljes egészében eltüntetheti a háborús helyzet: a legrosszabb forgatókönyv 0,33 százalékos export- és 1,11 százalékos importcsökkenéssel kalkulál. Ezt a rendkívül pesszimista előrejelzést a konvergenciaprogram azzal indokolja, hogy az elhúzódó háború kedvezőtlenebb külső keresletet okoz, ráadásul az ellátási problémák is eszkalálódnának.
A konvergenciaprogram szerint mindezek mellett az exportdinamika lassulása a hazai termelési kapacitások vártnál mérsékeltebb bővülését is eredményezné, amely a foglalkoztatás és a beruházások csökkenéséhez vezetne. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a fővonalas kormányzati előrejelzés szerint 2022-ben 0,7 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottság. Amennyiben azonban az elhúzódó háború forgatókönyve valósul meg, akkor ez a növekedés már csak 0,46 százalék lesz, azaz a háború hatása valóban mérhetően megjelenik majd a munkaerőpiacon is.
További drágulás a boltokban
Az elhúzódó háború negatív hatásai közül a magyar lakosság leginkább azt fogja érzékelni, hogy az emelkedő nyersanyagárak begyűrűzése miatt az inflációs ráta feljebb fog kúszni – a konvergenciaprogram előrejelzését elnézve nincsenek jó híreink. A kormány az alappályán 2022-re nézve 8,9 százalékos inflációval kalkulál, ez pedig még 0,69 százalékkal tovább nőhet abban az esetben, hogyha a konfliktusra nem sikerül gyorsan pontot tenni, egészen 9,6 (9,59) százalékra. Ennél magasabban legutoljára még 2000-ben járt az inflációs mutató a KSH adatai szerint: ekkor 9,8 százalékot mértek.
Nehéz idők jönnek?
Az orosz-ukrán háború jelenlegi állása egyértelműen azt mutatja, hogy egy elhúzódó konfliktusra kell készülnünk, több szakértő is akár évekre nyúló háborúról beszél, így a konvergenciaprogram legrosszabb forgatókönyve egy elméleti alternatíva helyett fenyegető valóságnak tűnik. Egy biztos: a kormánynak fel van adva a lecke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn levelet küldött az Európai Unió tagállamainak. 
