7p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Az amerikai republikánus képviselők olyan szemtanúkkal kezdték meg a koronavírus-járvány eredetét firtató vizsgálatot, akik nagyrészt a laboratóriumi származást részesítik előnyben.

Az Egyesült Államok Képviselőháza március 8-án tartotta az első nyilvános meghallgatást, amely arra keresi választ, vajon hogyan kezdődött a Covid-19 világjárvány. A koronavírus-pandémiával foglalkozó albizottság tagjai elismerték, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus eredetének kérdése erősen átpolitizálttá vált, de mindkét hipotézist - hogy természetes úton terjedt át állatokról emberre, vagy hogy kiszivárgott egy vuhani laboratóriumból -, fel kell tárni. 

Az egyik hipotézis, hogy a vuhani piacról pattant ki a vírus. Fotó: Depositphotos
Az egyik hipotézis, hogy a vuhani piacról pattant ki a vírus. Fotó: Depositphotos

Maga a meghallgatás azonban egyfajta politikai színházzá vált, betekintést nyújtva a következő hónapok következő üléseinek hangulatába. Mivel most a republikánusok irányítják a képviselőházat, ők vezették a meghallgatást, és három tanút is meghívtak: Jamie Metzlt, az Atlantic Council vezető munkatársát, Robert Redfieldet, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok korábbi igazgatóját, és Nicholas Wade-et, a New York Times korábbi tudományos szerkesztőjét. Mindhárman a laboratóriumi szivárgás hipotézisének támogatói. A demokraták egy tanút hívtak meg, Paul Auwaertert, a Baltimore-i Johns Hopkins Orvostudományi Iskola fertőző betegségek osztályának klinikai igazgatóját.

A republikánus bizottság egyik fókuszpontja, hogy Anthony Fauci, az Egyesült Államok Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének (NIAID) korábbi igazgatója és Joe Biden elnök főorvosi tanácsadója abba az irányba terelte a tudományos közösséget a járvány korai szakaszában, hogy utasítsák el a laboratóriumi szivárgás elméletétét. Nem voltak restek a meghallgatás előtt kiadni egy memorandumot, amelyben azt sugallják, hogy Fauci 2020 márciusában egy virológuscsoportot arra „bátorított”, tegyenek közzé egy írást a Nature Medicine-ben, hogy a laboratóriumi szivárgás forgatókönyve nem valószínű.

Fauci nem tanúként volt jelen a meghallgatáson, de közleményben tagadta a vádakat. 

Eközben a demokraták energiájuk nagy részét Nicholas Wade-re összpontosították. Megkérdőjelezték, hogy hiteles tanú-e, hiszen írt egy sokat bírált könyvet a fajok biológiai alapjairól, amelyet a fehérek egy rétege üdvözölt. 

Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa, aki a világjárvány kezdetéről származó genetikai bizonyítékokat tanulmányozza, a Nature-nek úgy fogalmazott, hogy az eljárást „megdöbbentően tudománytalannak” találta, ami nem tesz jót egy átfogó vizsgálat szempontjából. 

"A tanúk egyikének sem volt tudományos feljegyzése a vírus eredetére vonatkozó, lektorált kutatások kivizsgálásáról és minőségi folyóiratokban való közzétételéről" – tette hozzá.

A hírszerzőktől várhatjuk a választ?

A republikánusok múlt héten megerősödtek, miután a Wall Street arról számolt be, hogy az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) titkosszolgálati jelentést adott át a Fehér Háznak, amelyben frissítette álláspontját a Covid-19 eredetével kapcsolatban. A DOE, amelynek korábban nem volt határozott véleménye, most azt állítja, hogy a járványt valószínűleg egy kínai laboratóriumból szivárogtatták ki. 

Nem sokkal ezután Christopher Wray, az FBI igazgatója anélkül, hogy felfedte volna a bizonyítékait, a Fox News-nak úgy nyilatkozott, hogy az ügynökség is azt gondolja egy ideje, hogy a SARS-CoV-2 véletlenül került ki egy kínai laboratóriumból.

Vajon kiderül valaha, pontosan honnan vagy hogyan robbant ki a járvány? Fotó: Depositphotos
Vajon kiderül valaha, pontosan honnan vagy hogyan robbant ki a járvány? Fotó: Depositphotos

Eközben az Országos Hírszerző Tanács és négy másik ügynökség nem túl nagy elánnal, de azt az elképzelést támogatja, hogy a járvány természetes eredetű volt, míg kettő bizonytalan ebben. 2021 augusztusában még az összes hatóság, beleértve a NIAD-ot és az FBI-t is, arra a következtetésre jutott, hogy a SARS-CoV-2 nem biofegyver, de mégis céltudatosan engedték ki egy laboratóriumból.

Ezzel az értékelésével kapcsolatban Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője február 27-én kijelentette: 

"Bizonyos pártoknak fel kell hagyniuk a laboratóriumi kiszivárogtatás narratívájával, Kína rágalmazásával, és az eredetnyomozás politizálásával". 

Megismételte azt az üzenetet is, amit a világjárvány idején küldtek: „Kína mindig is támogatta és részt vett a globális, tudományos alapú eredetmeghatározásban.”

David Relman, a kaliforniai Stanford Egyetem mikrobiológusa ugyannakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a hírszerzők legfrissebb bejelentései alátámasztják azt az elképzelést, hogy a Covid-19 eredetére vonatkozó mindkét hipotézisnek komoly figyelmet kell szentelni, mert jelenleg egyiket sem támasztja alá végleges bizonyíték. 

„Különösen a laboratóriumi ötlet érdekes, amellyel nem foglalkoztak megfelelően” – mondja.

A meghallgatáson Robert Redfield kijelentette, hogy szerinte a Covid-19 eredetére vonatkozó bizonyítékok nem a tudományos körökből fognak érkezni: „Azt hiszem, a választ a hírszerzők fogják megtalálni.”

Megosztott közösség

A tudósok egy ideje igen megosztottak a SARS-CoV-2 származását illetően. A járvány korai szakaszában, 2020 februárjában egyes kutatók elítélték azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek azt sugallták, hogy a koronavírus egy kínai laboratóriumból szökött ki. Több mint egy évvel később azonban mások, köztük David Relman is már azt javasolták, hogy a laboratóriumi szivárgás elméletét tisztességesen ki kell vizsgálni, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2021 elején szervezett eredetvizsgálat, amelyben kínai kutatók is részt vettek, elhamarkodottan - minden szükséges bizonyíték nélkül - arra a következtetésre jutott, hogy a laboratóriumi szivárgás „rendkívül valószínűtlen”.

Aztán 2022 elején Michael Worobey és más kutatók genetikai és egyéb bizonyítékokról számoltak be, amelyek szerint a kínai Vuhanban található hatalmas piac, ahol élő állatokat árultak, valószínűleg a Covid-19 kitörésének forrása. Arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az állatok hordozhatták a SARS-CoV-2-t, és továbbadhatták az ott dolgozó vagy odalátogató embereknek.

Nem könnyű Kínával

Ugyanakkor a laboratóriumi szivárgást támogatók megkérdőjelezik a New York-i EcoHealth Alliance, egy kis non-profit szervezetnek nyújtott támogatást, amit a NIAID nyújtott. Az EcoHealth együttműködött a Vuhani Virológiai Intézettel (VVI) a koronavírusok tanulmányozásában, és egyesek azt is állítják, hogy a VVI kutatói Fauci egykori intézetének finanszírozását használtak fel az úgynevezett "funkciónövelési" kísérletek elvégzésére ezeken a vírusokon. 

Konkrétan: a VVI tudósai úgy manipulálták a koronavírusokat, hogy megfertőzzék az emberi sejteket abban az időben, amikor az Egyesült Államokban tilos volt a funkciónyerés vizsgálata.

Bár Fauci cáfolta, hogy egykori intézetvezetőként ezt a kutatást funkciószerzésnek lehetne minősíteni, a bizottság tagjai és a tanúk a március 8-i ülésen azt állították, hogy Fauci a járvány korai szakaszában el akarta tussolni a laboratóriumi szivárgás elméletét. 

Jamie Metzl ennek ellenére visszautasította, hogy a meghallgatás során kizárólag Faucira összpontosítottak volna. „Kínának kell az elsődleges fókuszpontnak lennie. Ha csak Fauciról beszélnénk, akkor ezüsttálcán kínálnánk fel egy propagandapuccsot a kínai kormánynak” - mutat rá egy veszélyre.

Más kutatók arra panaszkodnak, hogy Kína csigalassúsággal adja ki a járvány kezdeti napjairól összegyűjtött adatokat. 2021-ben Zeng Yixin, a Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság alelnöke elutasította a WHO azon tervét, hogy tovább vizsgálja annak lehetőségét, hogy „a laboratóriumi protokollok kínai megsértése okozta a vírus kiszivárgását”.

A március 8-i meghallgatás világossá tette, hogy a politikai vita nem fog megszűnni. „Nagyon aggódom amiatt, hogy az emberek hagyják magukat érzelmeik, intuícióik és politikai hovatartozásuk által irányítani” – mondja Relman. A politikai feszültségek ellenére a meghallgatásnak mégis vannak pozitívumai, Worobey szerint az egyik az, hogy látszólag abban mindenki egyetértett, hogy nincsenek végleges válaszok a Covid-19 eredetére vonatkozóan.

A bizottság még nem tűzte ki a következő meghallgatását.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jövő héten vidámabban mehetünk tankolni
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:35
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő előrejelzése szerint a jövő héten olcsóbb lehet idehaza a benzin és a gázolaj.
Makro / Külgazdaság Donald Trump keresztet vethet Grönlandra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 09:07
Eldőlt Grönland sorsa, Donald Trump bejelentést tett a sziget jövőjéről.
Makro / Külgazdaság Meglehetősen rossz hírt kapott Lengyelország
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 19. 08:40
Leminősítette Lengyelországot a Moody's Ratings. A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést elsősorban azzal a várakozásával indokolta, hogy tartós romlásnak indul a lengyel költségvetési helyzet.
Makro / Külgazdaság Dilemma előtt az MNB: lenne tér a kamatvágásra, de a forint közbeszólhat
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 17:24
Bár az alacsony magyar infláció önmagában lehetőséget adna az MNB-nek a kamatcsökkentés folytatására, a külső környezet jelentősen romlott az augusztusi döntés óta. Az energiaárak emelkedése, a Fed és az EKB szigorítása, valamint a forint stabilitásának megőrzése egyaránt az óvatosabb jegybanki politika mellett szól – derül ki az Akcenta CZ elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:44
Erről számolt be a közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt.
Makro / Külgazdaság Tovább esett az euróövezet építőipara
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 12:12
Júliusban éves összevetésben 2 százalékkal csökkent az euróövezet építőipari termelése, így sorban a második hónapban mértek visszaesést. A zsugorodás február óta a legnagyobb volt – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból, amelyről az MTI számolt be.
Makro / Külgazdaság Norvégiából is jönnek a nagy pénzek
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 09:21
A kormány újrakezdte a tárgyalásokat a Magyarországot megillető norvég alapok lehívásáról, amelyeken keresztül több mint 92 milliárd forint érkezhet az országba – közölte Orbán Anita külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Most dől el Vlamigyimir Putyin sorsa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 08:05
Oroszország mind a 89 régiójában megkezdődtek a három napig tartó parlamenti és regionális választások – írja az MTI. Az Állami Duma 450 mandátuma mellett több ezer helyi tisztség sorsáról döntenek, és első alkalommal vesznek részt a szavazásban az Oroszország által 2022-ben annektált ukrajnai régiók lakói is.
Makro / Külgazdaság Dél-Kora már tudja azt, amit mi még nem is sejtünk
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 18. 06:59
Donald Trump egyértelműen szeretné újraindítani az Egyesült Államok és Észak-Korea között évek óta szünetelő párbeszédet – közölte I Dzsemjong dél-koreai elnök, amelyről az MTI számolt be. Szöul támogatja a közeledést, bár egy újabb Trump–Kim Dzsongün-találkozó megszervezését továbbra is nehéznek tartja.
Makro / Külgazdaság Egy évtizeddel előrejött a legrosszabb forgatókönyv a klímaváltozásban – Interjú
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2026. szeptember 17. 18:31
Az idei nyár a történelmi aszályról, a Duna rekordalacsony vízállásáról és a hőhullámokról szólt Magyarországon. Bár a hűvösebb időjárás beköszöntével sokan talán gyorsan elfelejtik mindezt, a Klasszis Podcastnak nyilatkozó klímakutató szerint ezt követően már bármelyik nyár lehet olyan, mint az idei. Sőt, a jelenlegi modellek alapján akár jóval megterhelőbb is: a 2015-ben kitűzött, 1,5 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést a korábban prognosztizáltnál egy évtizeddel hamarabb elérhetjük. Pongrácz Ritával, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusával Imre Lőrinc újságíró beszélgetett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG