Nyilvánosságra hozták a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárokat, a 7840 pótfelvételiző közül 5445-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. – közölte az Oktatási Hivatal. A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 3511, felsőoktatási szakképzésre 870, osztatlan képzésre 503, mesterképzésre pedig 561 jelentkezőt vettek fel.

A legtöbben jogászképzésre jutottak be (426), ezt követi a gazdálkodási és menedzsmentszak 417, majd a kereskedelem és marketing 204 felvett hallgatóval. A lista további helyén szerepelt a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a nemzetközi gazdálkodás szak is.

A legtöbben a Debreceni Egyetemre kerültek be (475), a második a Budapesti Gazdasági Egyetem (455), a harmadik pedig a Pécsi Tudományegyetem, ahová 387 embert vettek fel a pótfelvételin. A Szegedi Tudományegyetemre 371-en, a Eötvös Loránd Tudományegyetemre pedig 369-en kerültek most be.

Nem lehetnek alacsonyabbak a ponthatárok

A döntéssel kapcsolatban most is SMS-ben értesíti a jelentkezőket az Oktatási Hivatal. besorolási döntés hamarosan az e-felvételi hivatalos iratok menüpontban lesz elérhető, erről a hivatal minden jelentkezőt e-mailben tájékoztat. A felvettek felsőoktatási intézményüktől kapják meg a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a besorolási döntést követően – derült ki a közleményből.

Azok adhattak be kérelmet pótfelvételire, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Az augusztusban megállapított ponthatárok azonosak az általános eljárásban megállapítottakkal, vagy egyes esetekben magasabbak.

Vastagon fogott a ceruza

Az idei felvételi legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre a pótfelvételin sem volt könnyű bejutni - annak ellenére, hogy a diákok csak önköltséges formát jelölhettek meg a jelentkezési lapon – írja az Eduline. A Budapesti Corvinus Egyeten székesfehérvári campusán például 390, a Budapesti Gazdasági Egyetem budapesti, magyar nyelvű képzéséhez 350, az angol nyelvűhöz 354 pont kellett. A Budapesti Metropolitan Egyetem angol nyelvű szakjához kereken 400, az Edutus Főiskola budapesti, levelező tagozatos képzéséhez pedig 372 pontot kellett gyűjteni.

Az önköltséges jogászképzéseket is meghirdették az egyetemek, a ponthatárok pedig sokkal alacsonyabbak voltak az állami ösztöndíjas képzésnél. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem levelező képzésére például 286, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nappali szakjára 374, a Pécsi Tudományegyetemre 327 pont kellett. Szegeden 284-nél, a győri egyetemen 305-nél, Debrecenben 312-nél húzták meg a limitet.

A Budapesti Metropolitan Egyetem turizmus-vendéglátás képzésén 500-nál húzták meg a ponthatárt. Az Eszterházy Károly Egyetemre 480 ponttal lehetett bekerülni a csecsemő- és kisgyermeknevelő szakra. Magas volt a ponthatár a Kodolányi János Főiskola levelezős kommunikáció szakán (478) és a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán (472) is.

Korábbi cikkünkben részletes körképet adtunk arról, melyik intézményben pontosan mennyit kell fizetni egy-egy szakért félévente, ide kattintva megtekinthető >>>