Az ukrán válság békés rendezését célzó minszki megállapodáson túlmenő követelésekkel léptek elő a délkelet-ukrajnai szakadár területek képviselői - jelentette hétfőn az orosz sajtó.
Elsősorban a kijevi hatalom által elrendelt, úgynevezett terrorellenes műveletek leállítását akarják elérni, de azt is meg akarják akadályozni, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen - közölte Denisz Pusilin, aki a "donyecki népköztársaság" képviselője a minszki összekötőcsoportban.
Pusilin és Vladiszlav Dejneho, a "luhanszki népköztársaság" minszki összekötőcsoporthoz delegált tárgyalója, közös nyilatkozatot bocsájtott ki. A szakadár politikusok leszögezték, hogy bár egyes követeléseik nem tükröződnek a február 12-én Minszkben elfogadott intézkedéscsomagban, azoknak a végrehajtására fognak törekedni.
Nem tűrik, hogy Ukrajna távoldojon Oroszoroszágtól
|
Nagyjából betartják a tűzszünetet, de csoda nem történt A tűzszüneti megállapodás életbe lépése óta jelentősen csökkent a feszültség a térségben. Elszórtan, legfeljebb tíz alkalommal lőttek a szakadárok a vasárnapi jelentések szerint. A tűzszünet életbe lépése előtt, szombaton még beleadtak apait-anyait a szakadárok, rekordmennyiségű támadás érte az ukrán állásokat. A viszonylagos csend ellenére a helyzet persze nagyon törékeny, a felek már előre készülő provokációval vádolják egymást, így ha valaki lőni fog a tűzszünet alatt, rögtön a másik fél támadásával magyarázkodhatnak majd. |
Pusilin az Interfax orosz hírügynökségnek azzal magyarázta szándékukat, hogy "amíg az emberek ezreinek halálához vezető és szörnyűséges pusztítást okozó szégyenteljes, bűnös döntések, utasítások léteznek, addig semmilyen valódi béke nem lehetséges". Közölte, hogy a szakadár területek számára "elfogadhatatlan Kijev akármilyen halovány közeledése a NATO felé vagy bármilyen oroszellenes szövetség irányába".
Kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ukrán vezetés mégis ezt tenné, akkor a donyecki és luhanszki "népköztársaságok" azonnal megszakítják a kapcsolatot Kijevvel és semmisnek tekintik a minszki megállapodásokat.
A minszki dokumentumban ilyesmiről nincs szó
A "normandiai négyek" (a német kancellár, a francia, az ukrán és az orosz államfő) tárgyalásait követően a minszki összekötőcsoport tagjai - a szakadár területek vezetői, az ukrán hatalom képviselője, valamint az EBESZ és Moszkva megbízottja - múlt csütörtökön írták alá a fehérorosz fővárosban a tavalyi minszki békemegállapodások végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot. A 13 pontos dokumentumban nincs említés az ukrán vezetés által tavaly elrendelt, terrorellenes akciónak elnevezett délkelet-ukrajnai katonai műveletről, sem Ukrajna tömbön kívüli státusáról.
Kell tartanunk a menekülthullámról?
Az egyes felmérések szerint támogatóinak negyedét rövid idő alatt elvesztett és a Jobbik által szorongatott kormánypárt központi témává tette az utóbbi hetekben a menekültek kérdését. A magyar kormányfő Koszovóról beszél, de Ukrajnára gondol, ahol a feszültség további eszkalációjával kalkulál. Friss háttérelemzésünk >>
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
