Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az Egyesült Államok Hírszerző Közössége (US Intelligence Community, IC) egy hete tette közzé az idei évre vonatkozó globális kockázati elemzését. A dokumentum kiemeli, hogy „Moszkva jó pozícióban van ahhoz, hogy növelje befolyását a Kaukázusban, beavatkozzon Belaruszban - ha szükségét látja -, és folytassa destabilizációs műveleteit Ukrajnában.”
Áttörés jöhet csütörtökön
Nos, egy orosz beavatkozásra talán nincs is már szükség Belaruszban, hiszen az ország politikai és katonai bekebelezése csendben, de annál ütemesebben folyik. Putyin és Lukasenka csütörtökön találkozik Moszkvában, hogy országaik további együttműködéséről tárgyaljanak. Diplomáciai körökből származó értesüléseim szerint ezen a találkozón akár történelmi szintű áttörés sem kizárt a két állam jövőbeli kapcsolatait illetően.
A találkozó megfelelő hangulati előkészítéséhez a két ország biztonságpolitikai mélyállama már megfelelő szintű információs hadműveleti lépésekkel készült a hétvégén. Az orosz belső elhárítás (FSzB) szombati közlése szerint megakadályozott egy amerikai titkosszolgálati merényletet Lukasenka és környezete ellen. Közösen a belarusz belbiztonságiakkal (KGB) két férfit vettek őrizetbe, egyikük az amerikai-belarusz kettős állampolgár Jurasz Zjankovics.
Zjankovics korábban az ellenzéki Belarusz Népi Front (BNF) egyik regionális vezetője volt, és egyszer a párt elnöki pozíciójára is jelöltette magát. 2007 óta az Egyesült Államokban élt, de nemrégiben Moszkvába utazott. Ivan Tertel, a KGB vezetője leszögezte, hogy a két gyanúsított fegyveres felkelést készített elő, amely belarusz vezetés megdöntését, valamint Lukasenka és családjának meggyilkolását tűzte ki célul.
Belpolitikai örvény
A 66 éves Lukasenka 1994 óta vezeti az országot, a tavalyi választáson pedig hatodik alkalommal is győzelmet aratott. De az ellenzéki vezetők és a nyugati országok szerint a választásokat elcsalták.
A 2020. augusztus 9-i választásokon elkövetett állítólagos csalások az ellenzék és a belarusz közvélemény felháborodását és folyamatos tiltakozásokat váltottak ki. Az ENSZ szerint a hatóságok a megmozdulások kezdete óta több mint 30 ezer tüntetőt vettek őrizetbe, köztük legalább egy tucatnyi újságírót is.
Lukasenka zárt ajtók mögött iktatta be magát
Lukasenka zárt ajtók mögött tartotta meg beiktatását tavaly szeptemberben. Ennek ellenére számos nyugati ország, köztük Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kanada sem volt hajlandó elismerni Belarusz legitim elnökének.
Az EU tagállamai pedig szankciókat vetettek ki Lukasenkára és 14 további belarusz illetékesre az elnökválasztást követő tüntetéseken alkalmazott erőszakos túlkapások és a választások elcsalása miatt.
Feszültség a szomszédokkal
A belarusz rezsimnek eközben folyamatosan romlanak a kapcsolatai Lengyelországgal és Litvániával. Mindkét országból már tavaly októberben visszahívta nagyköveteit, és most azt követeli, hogy a két ország csökkentse le diplomatái számát Minszkben.
Lengyelország a múlt héten csapatösszevonásokat hajtott végre a belarusz határon. A 9,5 millió lakosú Belaruszban mintegy 3-400 ezer lengyel etnikumú él. Mivel ez a kisebbség aktívan támogatja a belarusz demokratikus ellenzéket, Minszk folyamatosan zaklatja őket, és az elmúlt hetekben 5 lengyel etnikumú aktivistát őrizetbe vettek. A KGB felhatalmazva érzi magát, hiszen Lukasenka egy 2005-ös beszédében nyíltan „ötödik hadoszlopnak” nevezte a lengyel kisebbséget.
NATO-ellenes hadgyakorlatok
A „Zapad” nevű orosz stratégiai hadgyakorlatokat Moszkva 1977 óta rendezi, többé-kevésbé 4 éves gyakorisággal. A célja, hogy nyugati irányba (gyakorlatilag a NATO ellen) az orosz koalíciós erők javítsák a parancsnokok és a katonák gyakorlati szakértelmét. Az idei, Zapad-21 hadgyakorlat Belaruszban és Oroszországban kerül megrendezésre szeptember 10. és 16. között, öt helyszínen. A Zapad-21 során a tervek szerint közös rádiótechnikai felderítő (ELINT) egységeket állítanak fel a lengyel, a litván, a lett és az ukrán határ mentén.
A Lukasenka-rezsim teljes elszigeteltsége, valamint ország devizatartalékainak lemerülése kedvező körülményeket teremt a Kreml számára, hogy tovább erősítse katonai befolyását.
Moszkva és Minszk egyébként is már tavaly szeptember óta havi szinten tart közös hadgyakorlatot. Március 5-én pedig bejelentették, hogy egymás országaiban 3 állandó kiképzőközpontot állítanak fel. A szárazföldi erőké az oroszországi Nyizsnyij Novgorodban lesz, a légierőé a belarusz Grodnoban, a haditengerészeté pedig az orosz exklávéban, Kalinyingrádban. Ez a legutóbbi egy kissé bizarr, mivel Belarusznak nincsen haditengerészete.
Március 18-án az orosz és belarusz légierő pilótái együtt gyakorlatoztak, köztük azt, hogy miképpen lehet az Orosz Légierő hadieszközeit átszállítani belarusz repterekre. Felmerült a lehetősége annak is, hogy orosz katonai pilóták idén már belarusz repterekről is műveleteket hajthatnak végre.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
