Az Oroszország élén álló elitet nem igazán lepte meg, hogy az ukrán hadseregnek sikerült megrongálnia a Krím félszigetet és az orosz szárazföldet összekötő hidat, a két térség közti közlekedés ütőerét – derül ki a Moscow Times összeállításából. Egy, a felső körökhöz közel álló forrás szerint lényegében vállrándítás volt a válasz.
Ez azért meglepő, mert amikor 2022 októberén szintén sikeres támadás érte a hidat – az ukrán hadsereg akkor tagadta, hogy köze lenne a robbantáshoz –, elég nagy megrökönyödés volt a válasz. Úgy tűnik azonban, legalábbis egy az orosz üzleti körökben forgó informátor beszámolója alapján, hogy ma már semmi sem okoz sokkot a vállalatok vezetőinél.
Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője 2018-ban személyesen avatta fel az új hidat, amire Ukrajnában a Krím elcsatolásának szimbólumaként tekintenek, és ezért gyűlölik. Putyin az első támadás után személyesen fordult az ország népéhez azt ígérve, hogy a turistaszezon kezdetére kijavítják a sérüléseket, és a híd újra tejesen használható lesz.
A mostani támadás után csak egy rutintanácskozást tartottak a híd biztonságáért és rendbe hozataláért felelős vezetők. Ezen megígérték, hogy az orosz hadsereg bosszút fog állni a támadásért. Ugyanakkor ezzel valójában csak az ukrán városok és gazdasági infrastruktúra elleni megszokott drón- és rakétacsapásokat jelentették be előre. Válaszként a híd elleni támadást követően két ukrán kikötővárost ért támadás, amit az orosz védelmi tárca "tömeges bosszúcsapásnak” nevezett.
Vérrög az ütőérben
A nagy nyugalmat nem igazán indokolja, hogy a híd forgalmának korlátozása gondot okozhat mind a félsziget ellátásában, mind a déli fronton harcoló orosz csapatok utánpótlásában. A szinferopoli polgári repülőteret a háború kitörése után lezárták, ami tovább növelte a Kercsi-szoros feletti közúti és vasúti összeköttetés jelentőségét. A félsziget egyetlen komoly iparága az idegenforgalom. Nem véletlen, hogy Putyin ennek biztosítását emelte ki az októberi támadás után. Az oroszok most azt tapasztalhatják, hogy még ezt sem tudja teljesíteni, nem beszélve arról, hogy új területeket csatoljon Oroszországhoz. Mármint olyanokat, amelyeken élni is lehet, mert a megszállt ukrán területek hadszínterek. A hírportálnak nevük elhallgatását kérve nyilatkozók úgy vélik, nagyobb sokkot az okozna, ha az orosz hadsereg elvesztené a véres harcok árán nagy nehezen elfoglalt Bahmut városát. Ezzel kapcsolatban az ukrán hadsereg keleti fronton harcoló csapatait irányító Olekszandr Szirszkij tábornok rossz hírrel szolgált.
A BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy szándékukban áll a donbaszi város elfoglalása, miután délről és északról bekerítik. A település környékén eddig 30 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az orosz megszállás alól. (Ez nagyjából a budapesti XI. kerület területének felel meg. Bahmut területe 41 négyzetkilométer.)
Ezen fronton létszámban kiegyenlített a felek viszonya, 160-160 ezer ember áll egymással szemben. Az oroszok tüzérsége még fölényben van, de a támadó hadműveletek során kisebbek az ukránok veszteségei, mint a város ostroma alatt. A BBC riportjában megszólal egy tiszt, aki azt mondja, hogy reguláris orosz erők, amelyekkel most harcolnak, korrektebb ellenfelek, mint a Wagner zsoldosai voltak a város ostroma idején. Azok szerinte élvezetből gyilkolták az ellenfeleiket.
