| Idénymunkások gyapotot szednek a török-szír határ török oldalán, miközben a háttérben a török hadsereg járművei vonulnak Észak-Szíria felé. EPA/SEDAT SUNA |
Az amerikai szankciós félelmek miatt az utóbbi órákban esett a török líra, a Lyxor MSCI török ETF pedig tegnap 6,5 százalék körüli mínuszban tartózkodott. Donald Trump amerikai elnök a kurdok elárulása miatt komoly ellenszélbe került az amerikai médiában és még saját párttársai részéről is, így az elmúlt órákban bejelentette, hogy visszaemeli 50 százalékra a török acéltermékekre kivetett vámtételeket, egyben szankciókat vezet be török miniszterekre. Az amerikai kereskedelmi minisztérium egyidejűleg felfüggeszti tárgyalásait egy 100 milliárd dolláros kereskedelmi egyezményről Ankarával.
A New York Times pedig az elmúlt órákban jelentette, hogy a Pentagon az incirliki katonai bázison tárolt 50 taktikai nukleáris töltetet „Erdogan túszának tekinti” és megkezdődtek az evakuáció előkészületei. Az amerikai védelmi miniszter eközben történelmi jelentőségű NATO-szankciókat követel Törökország ellen.
Szijjártó a türk testvéreknél
Szintén tegnap az EU tagállamai megállapodtak abban, hogy egyetlen ország sem szállít fegyvereket Törökországnak, miközben a spanyolok is megfenyegették Ankarát, hogy januárban hazaviszik a Patriot ütegüket az incirliki katonai bázisról, ha elfajul a helyzet a török invázió miatt.
Tegnap kivételesen nem érkeztek hírek Budapest diplomáciai szabotázs akciójáról Erdogan szárnysegédjeként. De azért Szijjártó Péter miniszter újonnan üzenetet küldött hazánk euroatlanti szövetségeseinek, hiszen tegnap az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácsülése helyett a Türk Tanács külügyminiszteri ülésén vett részt Bakuban.
Irán a szír hadsereget támogatja
| Káncz Csaba |
A szíriai kurdok és a damaszkuszi kormány vasárnap állapodtak meg arról, hogy a hadsereg alakulatokat küld a török határ menti térségbe, hogy segítsen a Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) a török offenzíva megállításában. A szíriai kormánycsapatok tegnap bevonultak Tabkába, Rakkába és az amerikai katonák által elhagyott, a török-szíriai határ közelében levő Mánbidzs városba. De nemcsak Damaszkusz készül fel az ellentámadásra.
Irán is – amely az elmúlt években több tízezer katonát és drónokat dobott át Szíriába – jelezte, hogy a szír hadsereget támogatja. Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója közölte a szír nagykövettel, hogy Teherán támogatja Szíria szuverenitását és területi integritását, egyben a török erők visszavonására szólított fel.
Irán valójában amiatt aggódik, hogy a török területfoglalás miatt megszűnhet az ellenőrzése azon észak-szíriai folyosó felett, amely összeköti Teheránt a libanoni síita Hezbollah szövetségesekkel.
Putyin középpontba helyezi magát
Legalább ennyire érdekes fejlemény, hogy Putyin a jelek szerint ki akarja használni saját pozícióinak javítására a kaotikus amerikai visszavonulást és török martalócok brutalitását. Erdogannak szüksége is lesz a diplomáciai segítségre, hiszen katonai agressziójával elérte azt, ami eddig elérhetetlennek tűnt: az arab világ összes országa teljes egységbe forrva ítéli el a neo-ottomán elnök lépését.
Lavrov orosz külügyminiszter már le is szögezte, hogy Moszkva közvetíteni akar Damaszkusz és Ankara között. Putyin most olyan nemzetközi vezetőként pozicionálhatja magát, aki képes „határt szabni” Erdogan ambícióinak Szírián belül. A Kreml még a beavatkozás előtt közölte Ankarával, hogy csak egy korlátozott területi kiterjedésű és időtartamú katonai intervenciót tolerál.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 506,07 pontos, 0,69 százalékos emelkedéssel 74 343,85 ponton zárt kedden. 
