Egyetérthetünk a Steinmeier német külügyminiszterrel, aki szerint a Minszkben elért megállapodás nem jelent áttörést az ukrajnai békéért folytatott erőfeszítésekben, hanem olyan előrelépést, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet. Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére. De most talán a legfontosabb, hogy vasárnap hajnalban leállnak a vérontások és a délkelet-ukrajnai "felkelők" a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket. Kijev visszakapja a határa fölötti ellenőrzést.
Alkotmányos reform
A megállapodás ambíciózusabb politikai aspektusai kimondják, hogy Kijevnek egy új alkotmányt kell az év végéig kidolgoznia, „kulcselemként” tartalmazva a decentralizációt és a keleti régiók különleges státuszát. Az orosz elnök nyugati ígéretet kapott arra, hogy Moszkva minden részletet és hatástanulmányt megkap a Brüsszel és Kijev között zajló szabadkereskedelmi tárgyalásokról. Úgyszintén, Kijev helyreállítja a szociális átutalásokat az orosz-párti régiók számára.
A Krím orosz terület marad
Az összetákolt békemegállapodás két fő mozgatórugója Európa általános háborútól való félelme és Kijev gyorsan romló katonai, gazdasági és politikai helyzete. Berlin és Párizs rettegett attól, hogy Washington egy új szintre eszkalálhatja a konfliktust. Kijev választhatott egy rossz béke vagy egy vesztes háború között. A Kreml számára pedig a konfliktus befagyasztása a jelenlegi állapotban az elérhető legjobb megoldás.
Ha a dolgok a megállapodás szerint haladnak, Putyin elégedett lehet: a megállapodásban már szó sincsen a Krím félsziget visszaadásáról. A keleti területek nagyfokú autonómiája pedig megnehezíti, vagy egyenesen kizárja azt, hogy Kijev nagy léptekkel közeledjen a nyugati integrációs szervezetekhez.
A Gazprom és Ukrajna vezetője: Ki az úr a háznál
A békemegállapodás még rendkívül törékeny. A harcok mindenesetre tegnap is tartottak és a kijevi kormányzat szerint ötven harckocsi, negyven Grad, Uragan és Szmercs osztályú rakéta-sorozatvető, valamint páncélozott harcjárművek lépték át az orosz–ukrán határt az izvarinei ellenőrző pontnál”, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Luhanszk megyében a minszki tárgyalások ideje alatt.
Merkel über alles
Német vezető látogatása Minszkben legutóbb 1941-ben történt Adolf Hitler személyében, a francia oldalon ez 1973-ben volt, Georges Pompidou által. Történelmi idők, történelmi látogatások. Nem vet jó fényt a jelenlegi német és francia vezetőkre, hogy az európai béke ezen kulcsfontosságú tárgyalására nem hívták meg az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. Berlin láthatóan élvezi azt a helyzetet, hogy a mai Európai Unió két fő kihívása – Ukrajna és a görög válság – kapcsán Németország dominálja a nyugat-európai tárgyalásokat és övé az utolsó szó.
Ez azonban már most jól érzékelhető politikai veszélyeket hordoz magában: a fellobanó német-ellenesség áthatja a görög közvéleményt és a Sziriza-kormányt, amelynek súlyos geopolitikai következményei lehetnek. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat >>
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 502,93 pontos, 0,5 százalékos emelkedéssel 101 371,24 pontos történelmi csúcson zárt csütörtökön.
