Az olasz Conceria Cerninia SpaA 1,7 millió dollárért, a belarusz-német Belintertrans Germany GmbH 900 ezer dollárért, a tisztán német Neuhaus DmbH 700 ezer dollárért, a német Jacob Keck Chamie GmbH 300 ezer dollárért, a Salamander Sps GmbH & Co. Kg 80 ezer dollárért adott el katonai ruházati termékeket, főleg bakancsokat orosz katonai ruházatot gyártó vállalatoknak – derítette ki a State Watch nevű ukrán oknyomozó és elemző szervezet, ami az elkobzott orosz vagyon sorsát és az Oroszország elleni gazdasági szankciók hatását vizsgálja évek óta. A jelentéséről az ugyancsak ukrán Euromaidan Press számolt be a hét elején.
Az importált anyagok között vannak speciális bőrök, ragasztók, cipőgyártáshoz használatos eszközök, berendezések és kiegészítő termékek is. A szervezet az ukrajnai frontról származó orosz bakancsok vizsgálatát követően kezdett nyomozni orosz kereskedelmi tranzakciók után. A bakancsok talpán és belsején feltüntetett jelzésekből egyértelmű volt, hogy a lábbelik az említett nyugati cégektől valók.
Korábban, az orosz Faraday vállalat be is mutatta katonai ruházati termékeit az Army-2023 szakkiállításon. Tavaly a cég összesen 50 millió dollár értékű szerződést kötött az orosz belügyminisztériummal kifejezetten katonai bakancsok gyártására.
A Donobuv nevű orosz vállalat évek óta szoros üzleti kapcsolatban áll az orosz hadügyminisztériummal. A tárca folyamatos termelésre „kérte” a céget, még tavaly. Idén a cég bőr alapanyagot vásárolt a Salamandertől, amely le is szállította a kért mennyiséget.
A Kirovban működő Iszkoz műbőrgyár ércsiptetőket adott egy orosz önkéntes csoportnak, amelyik a hadsereg ellátását segítette ezzel az eszközzel. Az orosz kormány azzal hálálta meg ezt az adományt, hogy nagy megrendelést adott le műbőrtermékekre és ércsiptetőkre, ugyanis a fronton nagy szükség van ércsiptetőket is tartalmazó elsősegélycsomagokra. Idén augusztusban elkészült a cég új bakancs modellje is, amit először Ukrajnában használtak az orosz katonák. A gyár a Neuhaustól vett generátort, a német vállalat alapítója történetesen egy orosz üzletember – derült ki a nyomozásból. Az Iszkoz egyébként évek óta cipőkkel és bakancsokkal látja el az orosz börtönöket.
Ruhabiznisz
Oroszországban régóta hatalmas bolthálózat üzemel, ahol csak katonai ruházatot lehet vásárolni. Amikor 2022 végén bejelentették az első tömeges sorozást, óriási roham volt a termékekért, minden érintett családja bespejzolt a központilag nem biztosított árukból. Rengeteg meleg alsó, kis hátizsák, gyógyszeres tasak, takarók, golyóálló mellények keltek el, a nagy kereslet miatt 2-3-szoros áron. Ezek túlnyomó részét viszont végül nem vihették be a laktanyákba a fiatal férfiak, mert állítólag nem kompatibilisek a seregben elfogadottakkal.
A korábban csak normál, polgári használatra szóló cipőket előállító Junicsel orosz vállalkozás 2022-ben kezdett együttműködni az orosz kormánnyal, miután egész készletét eladta neki. A minisztérium ennek a cégnek is méretes rendelést adott le, így a vállalat átállt a katonai bakancsok gyártására. Ezt a céget szolgálja ki a fent említett Belintertrans a német leányvállalatán keresztül, amelyik több nyugat-európai beszállítótól szerez be bőripari termékeket és alapanyagokat. A Belintertrans a belarusz állami vasúttársaság leányvállalata, elvileg csak logisztikai szolgáltatásokat végez.
A State Watch igyekezett elérni az összes érintett nyugati céget, de egyiktől sem kapott választ. Mindössze az történt, hogy a Salamander idén májusban nyilvánosan közölte: befejezi a kereskedelmet orosz partnereivel és kivonul a piacról.
A szervezet utalt rá, hogy a különféle uniós embargók nem vonatkoznak a ruházati termékekre és a jelek szerint a nyugati vállalatok kihasználják a tiltás hiányát. A hivatalos indoklás szerint Oroszország nem közvetlenül az ukrajnai háborúban használja ezeket a termékeket, így szabadon exportálhatók oda az EU-ból. Az orosz cipőgyártókat nem sújtották szankciókkal annak ellenére, hogy Ukrajna a saját tiltólistáin szerepelteti ezeket – állapította meg a State Watch.
„Rendkívül provokatív” volt Dmitrij Medvegyev megjegyzése. 
