Ahogy a két ország kapcsolata egyre mélyül, a szakértők és a nemzetközi megfigyelők körében egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a vízfelületet drónok, lövedékek és aknavető lövedékek szállítására használják, amelyeket az orosz kormány az iráni rezsimtől vásárolt, hogy megerősítse az ukrajnai háborús erőfeszítéseit. A nyomkövetési adatok azt mutatják, hogy a térségben a hajók egyre gyakrabban „sötétednek el” – teszi hozzá a CNN. Ez pedig elég egyértelmű jel.
A Lloyd’s List Intelligence logisztikai információs adatbázis a tavaly szeptemberi adatokban vett észre furcsaságokat, hiszen nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna is egyértelműen meggyanúsította az iráni kormányt azzal, hogy drónokat szállít Moszkvának, hirtelen megugrott a forgalom a Kaszpi-tengeren.
A fegyveráramlás folyamatának helyszíne egyébként egyáltalán nem véletlen, hiszen sem Iránnak, sem Oroszországnak nem kell attól tartania, hogy az értékes szállítmánnyal megrakott hajóknak baja esik – kikötőkkel rajtuk kívül csak Azerbajdzsán, Türkmenisztán és Kazahsztán rendelkezik itt, a posztszovjet országok pedig nem jelentenek fenyegetést a kereskedelemre Martin Kelly, az EOS Risk Group biztonsági cég vezető hírszerző elemzője szerint.
Hirtelen gyanúsan sok a hiányosság
Először tavaly augusztus és szeptember között, amikor kifejezetten drónszállítással vádolták a nyugati szövetségesek Iránt, majd azóta szinte folyamatosan gyanúsan sok az olyan iráni vagy orosz zászló alatt közlekedő hajó, amely nyomkövetője a Kaszpi-tengeren ideiglenesen kihagy.
Ahogy arról tavaly tavaszi cikkünkben írtunk, a jelenség nem újkeletű, akkor bizonyos tankerhajók esetében vették észre, hogy a minden hajó által, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) előírásai alapján a központi AIS-rendszerbe normális esetben automatikusan küldött helymeghatározási és azonosítási adatok eltünedeznek – lehetetlenné téve annak megállapítását, hogy pontosan hol kötöttek ki a hajók, vagy hogy találkoztak-e egymással egy titkos szállítmánycsere erejéig.
Csomópontok
A helyzet a Kaszpi-tengeren így meglehetősen egyértelműnek tűnik, különösen úgy, hogy amellett, hogy a legtöbbször kihagyó nyomkövetők szinte kivétel nélkül az orosz és iráni hajókhoz tartoznak, az eltűnések pedig leginkább az iráni Amirabad és Anzali kikötőknél, a Volga-folyó torkolatánál, valamint az orosz Asztrahán kikötő közelében fordulnak elő a Lloyd’s List Intelligence adatai szerint.
A CNN a MarineTraffic hajókövetési szolgáltató adatai alapján hat orosz és két iráni zászló alatt közlekedő hajót követett nyomon, amelyek elemzők szerint a tavaly februári invázió óta gyanúsan viselkednek, és valószínűleg a fegyverkereskedelemhez kapcsolódnak.
A cikk szerint több mintázat is kirajzolódott – a hajók némelyikének útvonalán például egyértelműen látható volt, amint iráni kikötőkből Asztrahánba ment, de adatszolgáltatása és hivatalos dokumentációja szerint elméletileg nem tett ott látogatást, míg más hajók az ominózus kikötők felé közeledve a már említett módon egyszerűen elsötétedtek.
Az nyilvánvaló, hogy szemtanúk beszámolói és műholdfelvételek nélkül azt nehéz száz százalékosan megállapítani, hogy milyen rakomány van ezeken a hajókon, a Kaszpi-tengeren feltételezett fegyverkereskedelem mintái alátámasztják a nyugati hírszerzés jelentéseit Irán Oroszországba irányuló drónexportjáról.
Nem ez lehet az egyetlen csatorna
Iránt mindezek mellett Ukrajna, a nyugati kormányok és biztonsági elemzők azzal is vádolják, hogy nemcsak a vízi útvonalon látja el Oroszországot, hanem repülőgépeken is fegyvereket és utánpótlást biztosít. Az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ például már 2022 márciusában arról írt, hogy három iráni állami tulajdonú légitársaság és egy állítólagos magánvállalat, a Mahan Air drónokat és kiképzőket szállított Moszkvába.
Ez utóbbi cég már csak azért is gyanús, mert 2011-ben a Mahan Airt az Amerikai Egyesült Államok az iráni Forradalmi Gárda Al-Kudsz nevű különleges egysége számára szállított tiltott fegyverek és ellátmányok szállítása miatt szankcionálta. Ez az az erő, amely időről időre feltűnik regionális konfliktusokban is, így például Libanonban vagy Szíriában is. Mindezek mellett az is kevéssé tűnik véletlennek, hogy az amerikai kereskedelmi minisztérium által kifejezetten gyanúsnak ítélt négy iráni repülőgép mindegyike összesen legalább 85-ször tűnt fel Moszkvában 2022 májusa és 2023 márciusa között – igaz, a rakomány mibenlétéről itt sincsenek biztosan megerősített információk.
Mit tehet a Nyugat?
Nos, úgy tűnik, leginkább semmit. Egyrészt ugyan bár novemberben az iráni rezsim elismerte, hogy „korlátozott mennyiségben”, de adott el drónokat Oroszországnak, miután ezek jelenlétét az ukrajnai háborúban egészen egyszerűen nem lehetett tovább tagadni. Hoszein Amir-Abdollahian külügyminiszter ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a fegyvereket a háború kezdete előtt szállították, és nem sértették az ENSZ rendelkezéseit. Oroszország pedig nem meglepő módon szintén tagadta az iráni drónok jelenlétét.
Azt azonban nem lehet vitatni, hogy a Kaszpi-tengeren kis túlzással a két ország azt csinál akar, a tulajdonképpen a világ legnagyobb tavának számító vízfelületen egészen egyszerűen nincsenek rászorulva a hajók arra, hogy elbújjanak, különösen ha orosz zászló alatt közlekednek, hiszen ezeket a környező országok többsége egészen egyszerűen nem meri kikérdezni vagy megállítani.
A kereskedelem tehát kifizetődőnek tűnik, és bármi is van a hajókban, az elemzők szerint az állítólagos fegyverszállítások üteme csak nőni fog – ez pedig biztosan aggodalommal tölti el a nemzetközi megfigyelőket.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
