Oroszország szeptember 17-19. között tartotta meg a választásokat. Nemcsak az Állami Duma (törvényhozás alsó háza) képviselői helyei újultak meg, hanem 39 regionális törvényhozás is.
Visszaélések sora
Nyugati és helyi kritikusok szerint ezek a választások évtizedek óta a legkevésbé szabad választások. Nem véletlen, hogy 1993 óta első alkalommal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem delegált választási megfigyelőket az orosz hatóságok által szabott korlátozások miatt.
A független „Golos” szervezet megfigyelői vasárnap esti állás szerint országszerte több, mint 4500 visszaélést regisztráltak – többségükben fényképpel, illetve videófelvétellel alátámasztva. A „Golos” szervezete „külföldi ügynöknek” számít a Kreml számára.
Az előzetes eredmények
A szavazatok 88,2 százalékának összesítése alapján megőrizhette alkotmányozó többségét az orosz kormánypárt, az Egységes Oroszország a parlament alsóházában. Az országos pártlistás szavazatok 50,02 százaléka szerint az Egységes Oroszország 46,66 százalékkal vezet. Az egyéni választókörzetekben leadott voksok 50,11 százaléka alapján a párt 85,78 százalékot, vagyis 193 mandátumot szerzett meg a 225-ből.
Ily módon, beleszámítva a parlamentbe be nem jutott pártokra leadott szavazatok arányos elosztása alapján a párt több mint 300 mandátumra számíthat a 450-ből, ami azt jelenti, hogy megőrizte alkotmányozó többségét.
A Kommunista Párt a pártlistás szavazatok mintegy 21 százalékát kapta, ami jelentős javulás a 2016-os választásokon elért 13 százalékhoz képest. A szélsőjobboldali „Liberális Demokrata Párt” 8,1, a Kreml által alapított ellenzéki kamupárt, az „Igazságos Oroszország - Hazafiak - Az Igazságért” pártiak 7,6 százalékon, a szintén Putyint támogató „Új Emberek” pedig 6,0 százalékon állnak a pártlistás szavazás alapján. A parlamenti bejutási küszöb 5,0 százalék.
Eltorzított kép, menekülő ellenzékiek
Az orosz választások már évek óta nem fejezik ki a szabad választói akaratot, így az nem képződik le valósághűen a Dumában sem. Pártok és jelöltjeik engedélyezése a hatóságok kénye-kedvétől függ. A hónapok óta tartó zaklatási hullám teljes csoportokat akadályozott meg az indulásban – főképpen azokat, akik Alexander Navalnijjal kapcsolatban álltak.
A folyamatos zaklatások elől sok ellenzéki vezető külföldre volt kénytelen menekülni. Mint például Ljubov Szobol, aki egészen augusztus 7-i távozásáig Alekszej Navalnij legprominensebb, még Oroszországban szabadlábon levő támogatója volt, ám akkor a börtönfenyegetések miatt Törökországba távozott.
Az orosz ellenzék vezéralakja, Navalnij pedig a választás idején is börtönbüntetését tölti, amit azért szabtak ki rá, mert az orosz bíróság szerint megsértette a feltételes szabadlábra helyezése szabályait azzal, hogy miután 2020-ban megmérgezték, németországi gyógykezelése idején nem jelent meg időben a moszkvai hatóságok előtt. Navalnij különböző szervezeteit sorra lehetetlenítették el, munkatársait terrorizmussal is meggyanúsították.
Ennek hatására a Google a választás előtt eltávolította azt a videóját, amelyben a taktikai szavazást népszerűsítette. A Google és az Apple még a taktikai szavazást megkönnyítő applikációt is eltávolította az alkalmazásboltjaiból.
A Google, amely pr-ját részben a szabad információcserére építi, egyelőre nem kommentálta döntését, hogy miért tették elérhetetlenné Navalnij applikációját, illetve videóit a Youtube-on. Az applikáció törlését megelőzően a New York Times rálátó forrásai szerint az orosz hatóságok letartóztatással és vádeljárással fenyegették meg a Google néhány oroszországi dolgozóját.
Ilyen körülmények között a parlamenti választás korlátozottan alkalmas a valós társadalmi folyamatok felmérésére. Mindazonáltal Vlagyimir Putyin így sem lehet teljesen elégedett az eredményeivel. Az Igazságos Oroszország támogatottsága nyolc százalékkal csökkent az előző választásokon elért eredményéhez képest, a kommunistáké pedig nagyjából ugyanennyivel nőtt.
A geopolitika sem maradhatott ki
Moszkva a geopolitikát is belekeverte és a Moldován belüli szakadár Transznyisztriában 27 helyen nyitott szavazókört, kiváltva a moldovai külügyminiszter tiltakozását. Különleges jelenetek játszódtak le Kelet-Ukrajnában is. A Donyecki és a Luhanszki „népköztársaságokból” buszokkal vitték a szavazókat a Don-menti-Rosztovba, ahol többen akkor kapták meg az orosz útlevelet – és már vitték is őket a szavazókörbe.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)