Oroszország szeptember 17-19 között tart választásokat. Nemcsak az Állami Duma (törvényhozás alsó háza) képviselői helyei újulnak meg, hanem 39 regionális törvényhozás is. Nyugati és helyi kritikusok szerint ezek a választások évtizedek óta a legkevésbé szabad választások.
Elégedetlenség az élelmiszerárak miatt
Az eseménynek további jelentőséget kölcsönöz, hogy ez utolsó általános választás, mielőtt Putyin elnök mandátuma 2024-ben lejár. A Kreml tudja, hogy a köznép körében terjed az elégedetlenség az egekbe törő élelmiszerárak és a 2014 óta folyamatosan erodálódó reáljövedelmek miatt, ezért mindent megtesz, hogy erős támogatottságot mutasson ki az elnök számára.
Augusztusban éves alapon 5 éves csúcsra, 6,7 százalékra ugrott az infláció. Az élelmiszerárak esetében pedig 12 hónap alatt 8,5 százalékkal kerültek feljebb. Nem véletlen, hogy a felmérések azt mutatják, egyre több orosz számára a megugró árak jelentik az első számú problémát.
Lezsírozott végeredmény
Valóban, a választás fő kimenetele előre le van játszva. A négy, Kreml által ellenőrzött párton kívül egyetlen kis párt rúghat még labdába a Duma 450 megújuló képviselői helyéért folyó versenyben. Jellemző az áldatlan állapotokra, hogy több ellenzéki jelölt vért izzadt, mire egyáltalán feljuthatott a neve a jelölő szelvényre.
Egyes ellenzéki pártok olyan piszkos trükkökről számoltak be, amelyeket utoljára a kaotikus 1990-es években láttak utoljára. Több tucat jelöltet egyszerűen nem is engedtek indulni a hatóságok, sok esetben egyszerűen a bebörtönzött Alexej Navalnijhoz fűződő kapcsolat volt az indok. A Novgorodi Járásban pedig az is elegendő indok volt a jelölt kizárására, hogy részt vett egy tüntetésen, ahol Navalnij szabadon bocsátását követelték!
A legabszurdabb beavatkozás keretében pedig a hatóságok felszólították a YouTube csatornát, hogy törölje a felvételt egy választási vitáról, ahol az egyik résztvevő Navalnij szabadon bocsátását kérte. A YouTube engedelmeskedett, mert attól tartott, hogy kitilthatják Oroszország területéről. Navalnij neve tehát ki van tiltva a teljes orosz információs térből.
A Kreml már hónapok óta sorra csukatja be a kritikus médiumokat, azokat „külföldi ügynököknek” titulálva. Csupán a legutóbbi hullám részeként az Igazságügyi Minisztérium szeptember 3-án négy médiumot záratott le.
A támadások és a piszkos trükkök egyértelműen mutatják, hogy a Kreml rendkívül ideges a népszerűségi mutatók miatt. Az állampárti Egyesült Oroszország a legfrissebb előrejelzés szerint 35,3 százalékot kaphat a mostani Duma választáson, márpedig ez a legalacsonyabb érték 2006 óta.
Probléma a nagyvárosokkal
Akárcsak Magyarországon, a főváros Oroszország esetében is már régen kicsúszott az állampárt kezei közül. Már a 2014-es moszkvai voksolás 21 százalékos részvételi aránya is ijesztően alacsony volt, a 2019-es 17 százalék viszont olyan mélypont, amely megkérdőjelezhetetlené teszi a negyedik mandátumát töltő Putyin elnök politikájával való lakossági elégedetlenséget. 2019-ben az Egyesült Oroszország jelöltjei Moszkvában mindannyian független jelöltként indultak, ennek ellenére a 45 helyből két éve csak 25-öt tudnak kontrollálni a városi tanácsban – míg 2014-2019 között 38-at ellenőriztek.
Putyin kommunikációs csapata is éveken keresztül apátiát próbált elültetni a választókba a politikai változások lehetőségével kapcsolatban, egyben cinizmust mindenfajta ellenzéki próbálkozás vonatkozásában. De Alexander Navalnij és csapata drónfelvételekkel bizonyította Putyin bojárjainak elképesztő gazdagodását, súlyos repedéseket okozva a politikai falanxon.
És a repedéseken komoly aktivitással törnek erő a kisebb, valódi ellenzéki pártok. Köztük van a centrista-liberális Jabloko, a Zöldek, és a nemrég alapított liberális párt, a vállalkozó középosztálybeliekre koncentráló „Új Emberek”. Ez utóbbi már át is lépte az 5 százalékos támogatottságot.
Folytatatódó pangás
A választásokat tehát áthatja a megfélemlítés. De így is érdemes lesz figyelni olyan jelekre, amelyek a jövőt illetően iránymutatásként szolgálhatnak. Hogyan alakul például a részvételi arány (2016-ban 48 százalék volt)? Miképpen szerepelnek a kis ellenzéki pártok? Mindezek fontos információkat adnak az orosz társadalomban uralkodó trendekről.
Összességében Putyin uralma egyre több nyugati megfigyelő szemében kezd el hasonlítani az elmeszesedett brezsnyevi pangás időszakára. Putyin 1999 augusztusában lett orosz miniszterelnök. Az elmúlt 22 évben az orosz vezető számos bel- és külpolitikai sikert tud felmutatni, de ennek ellenére összességében országa stratégiailag jelentősen visszamaradt a Nyugathoz képest, sőt a sikerrel modernizáló Kínához képest is. Nagy Péter cárral ellentétben nem tudta közelíteni országát a fejlett világhoz, és mára például Kína gazdasági teljesítménye tízszerese az oroszénak, míg Peking katonai költségvetése Moszkváénak a hatszorosa.
A magyar tőzsde felett van ez a teljesítmény. 
