Az orosz sajtó szerint a múlt pénteken Ramsteinben tett nyugati szövetségesi kötelezettségvállalások összességében olyan hatalmas mennyiségű modern fegyverrendszert jelent, hogy Ukrajna tényleges fölényt szerez a rosszul felszerelt és demotivált orosz erőkkel szemben.
Az ukrán tavaszi offenzíva
A New York Times beszámolója szerint a tervezett harckocsi-szállítások kifejezett célja az ukrán fegyveres erők tavaszi offenzívájának lehetővé tétele. Az ukrán és amerikai szakértők által jelenleg tervezett offenzíva a vezető lap szerint azzal magyarázható, hogy Kijev arra számít, hogy évekig nem tud ellenállni az orosz támadásoknak, ezért fordulatot akar kikényszeríteni a csatatéren.
Ukrajna és az USA magas rangú katonai tisztviselői a múlt héten találkoztak Németországban, hogy részletesen megtervezzék az offenzívát és az ahhoz szükséges fegyvereket.
Olyan offenzíváról beszélünk, amelynek először is a Zaporizzsja régió – lehetőség szerint Melitopol város – visszafoglalása a célja. Ez nagymértékben megnehezítené a Krím orosz logisztikai támogatását.
Amerikai katonai körök azt is elmondják, hogy az ősszel visszafoglalt Herszonból Ukrajna megtámadhatja azokat a szállítmányokat, amelyeknek a Krímből kellene eljutniuk az Oroszország által meghódított ukrán területekre. Ráadásul magát a Krímet is könnyen megtámadhatják az offenzíva során.
A Krím visszafoglalására vonatkozó szándékot egyébként 2021 márciusában elnöki rendelettel léptették életbe Kijevben. Ha ezt végrehajtják, oroszok százezrei kényszerülhetnek otthonuk elhagyására, ami a Putyin-rezsim számára politikai öngyilkossággal érne föl.
Támadások a Krím ellen
A New York Times szerint még nem tisztázódott véglegesen, hogy a Washington által engedélyezett Krím-félsziget elleni támadások mennyire lehetnek átfogóak. De a Biden-adminisztráció egyértelműen hajlandó zöld utat adni a korábbinál nagyobb léptékű támadásoknak.
Az orosz hadihajók vagy a krími légibázisok elleni korábbi ukrán támadások csak "mérsékelt" orosz reakciókat váltottak ki. Ez jelentősen csökkentette azt a félelmet, hogy Moszkva úgynevezett taktikai atomcsapással válaszolhat.
Az amerikai hadsereg ezért támogatja a lehetőség megragadását és a Krím nagyobb léptékű ágyúzását: ez megfoszthatja az orosz felet egy "biztonságos menedéktől". Biden elnök azonban még nem áll készen arra, hogy az ukrán fegyveres erőknek olyan nagy hatótávolságú fegyvereket – például rakétákat – adjon, amelyekkel a Krím-félszigeten lévő orosz létesítményeket messziről ágyúzhatnák.
Az amerikai kormányzat is meglehetősen szkeptikus abban, hogy Ukrajna képes lenne katonailag meghódítani a félszigetet. Még nem oszlottak el teljesen azok a félelmek, hogy Moszkva drámai eszkalációval reagálhat a stratégiai pozíciót elfoglaló félsziget visszahódítási kísérleteire.
Miért félt Berlin tankokat küldeni Ukrajnába?
A német kormány joggal aggódott a háború kiterjesztésétől, ami veszélybe sodorhatja Németország saját nemzetbiztonságát.
A probléma persze az, hogy senki sem tudja biztosan, hogy a Leopard 2 tankok küldése átlépné Moszkva vörös vonalát?
Vlagyimir Putyinban nem lehet megbízni ezen a ponton. Ehelyett alapos találgatásokra van szükség ahhoz, hogy tudjuk, mi az, amit az orosz vezetők valóban elviselhetetlen fenyegetésnek tekintenek nemzetbiztonságukra nézve.
Természetesen továbbra is alacsony az orosz-NATO konfliktus valószínűsége. Oroszországnak erős ösztönzői vannak a harmadik világháború elkerülésére.
De a német vezetőknek megbocsátható, ha hazájuk sorsára gondolnak, ha az elképzelhetetlen megtörténik. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Németországban több amerikai katona tartózkodik, mint bármely más európai nemzet esetében, és amerikai atomfegyvereket tárolnak a Frankfurttól nyugatra fekvő Büchel légibázison. Ez a bázis – a német gyárakról és városokról nem is beszélve – előkelő helyen szerepelnének Moszkva célpontjainak listáján egy NATO-Oroszország háború kitörése esetén.
A német fegyveripar részéről ugyanakkor olyan aggodalmak is hallhatók, miszerint az amerikaiak csak arra várnak, hogy saját harckocsijukat kínálják fel az európaiaknak a Leopard-szállítmányok pótlásaként. Az ukrán háború lehetőséget kínál az Egyesült Államoknak, hogy a helikopterek, vadászrepülőgépek és rakéták utány páncélozott járműveivel is megvesse a lábát az európai fegyverzeti piacon, és kiszorítsa a német versenyt.
A németországi belpolitikai bonyodalmak
A német koalíciós kormány súlyosan megosztott, hogy küldjenek-e Leopard tankokat Ukrajnába. Míg Olaf Scholz koalíciós partnerei, a Zöldek és a liberális FDP már a kezdetektől a nehézfegyverek küldése mellett álltak a kancellár és szóvivői heteken keresztül rejtélyes kijelentésekbe burkolóztak.
A korábban pacifista környezetvédő Zöldek támogatóinak 61 százaléka támogatja a tankszállítást. Brüsszelben a jelek szerint sok EU-s tisztviselő aggódik, hogy Scholz sarokba szorítva érezheti magát, és ennek eredményeként beáshatja magát.
Valóban, a friss közvélemény-kutatások szerint a németek mélyen megosztottak: 46 százalék áll a tankok küldése mellett, 43 százalék pedig ellenzi a lépést.
Figyelembe kell venni az SPD preferenciáit
Történelmileg az SPD balszárnya jelentős pacifista beállítottságú szavazóbázist képvisel. 2022. február 24-e előtt az Oroszországgal való jó kapcsolatok fenntartása magától értetődő dolog volt, amit szükségesnek tartottak az európai béke fenntartásához. „Változás a közeledés révén” volt az SPD vezérelve, és azt feltételezték, hogy Oroszország integrálható, sőt befolyásolható jó kapcsolatokon keresztül.
Scholz pártveterán, és jól ismeri a pártját. Évtizedek óta politizál, és számos konfliktusnak volt tanúja a párt különböző frakciói között. Előtte már sok SPD-vezető megbukott, mert túlságosan eltávolodtak a baloldali pártbázistól.
Scholz soha nem tartozott a párt legnépszerűbb figurái közé, és történelmileg gyengén szerepelt a párt-posztokra történő választásokon. Sikeres hamburgi kampányai és a Bundestag-választások azonban kivívtak egyfajta tiszteletet. De ez nem jelenti azt, hogy képes olyan politikai irányvonalat képviselni és megvalósítani, amely ellentétes a párt szándékával.
Aleksandar Vucic szerb elnök telefonon beszélt kedden Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével, majd meghívta Szerbiába. 
