Putyin szövetségese csendesen lelépett

Amióta Putyin elnök elindította „különleges katonai műveletét” Ukrajnában, Kazahsztán megpróbál ragaszkodni a semleges állásponthoz. Bár Nur-Szultán tagja a Moszkva vezette Eurázsiai Uniónak, valamint annak Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO), az energiában gazdag közép-ázsiai nemzet támogatta Ukrajna területi integritását, és nyíltan hangsúlyozta, hogy nem kívánja elismerni az Oroszország által támogatott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat.

Másrészt Kazahsztán nem támogatott egyetlen, az ENSZ Közgyűlése által elfogadott oroszellenes határozatot sem, és nem csatlakozott az Egyesült Államok és európai szövetségesei által bevezetett oroszellenes szankciókhoz.

A kazah pávatánc

Timur Szulejmenov, a kazah elnöki hivatal helyettes vezetője azonban kétségtelenül meglepte Moszkvát, amikor nyilvánosan bejelentette március 29-én, hogy Kazahsztán „nem lesz eszköz az Egyesült Államok és az EU Oroszországgal szembeni szankcióinak megkerülésére”.

„Betartjuk a szankciókat. Annak ellenére, hogy részei vagyunk a gazdasági uniónak Oroszországgal, Fehéroroszországgal és más országokkal, a nemzetközi közösségnek is részei vagyunk. Ezért az utolsó dolog, amit szeretnénk, az az USA és az EU másodlagos szankciói, amelyeket Kazahsztánnal szemben alkalmaznának” – mutatott rá Szulejmenov.

Két nappal később Putyin és Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök beszélt telefonon az ukrajnai háborúról. Korábban Moszkva bezárt egy kulcsfontosságú olajexport terminált a Fekete-tenger melletti Novorosszijszk közelében, állítólag egy vihar okozta károk miatt.

Kazahsztán kőolajkivitelének mintegy 80 százalékát abból a létesítményből szállítják. A közép-ázsiai ország kénytelen volt visszafogni a termelést, mivel a létesítményre most olyan javítások várnak, amelyek a jelentések szerint akár két hónapig is eltarthatnak.

Tehát értelmezhető finom nyomásgyakorlásnak Szulejmenov kijelentése a Kremlre: nyissa meg a kikötőt, és engedje meg Kazahsztánnak, hogy továbbra is olajat szállítson az EU-nak.

A jelentések szerint az orosz és kazahsztáni olajexport a Kaszpi-tengeri csővezeték konzorciumon keresztül a Fekete-tengerről akár napi egymillió hordóval is csökkenhet, ami a globális olajtermelés 1 százaléka. Kazahsztán teljes olaj- és gázexportjának több mint 80 százaléka az EU-ba irányul, és a Kreml valószínűleg nem fog sietni, hogy lehetővé tegye névleges szövetségesének, hogy továbbra is energiával lássa el Oroszország egyik fő ellenfelét a kialakulóban lévő új hidegháborúban.

Nur-Szultán érdekei

Bár Kazahsztán energiát exportál Nyugatra, Oroszország továbbra is az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti szárazföldi határ a második leghosszabb a világon – 7644 kilométer. Amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, állítólag több mint 130 ezer orosz költözött Kazahsztánba. A hírek szerint sokan közülük a közép-ázsiai országba próbálják áthelyezni vállalkozásukat – különösen, ha az az IT-szektorhoz kapcsolódik.

Nur-Szultán a maga részéről valószínűleg csendesen reméli, hogy profitálhat Moszkva Nyugattól való elszigeteltségéből. A szankciók hatására Oroszország várhatóan növeli kereskedelmét az ázsiai országokkal, és egyes hírek szerint Kazahsztán földrajzi helyzetéből adódóan már elkezdte betölteni a regionális közlekedési csomópont szerepét.

Azonban Oroszország azon döntése, hogy június 30-ig leállítja a gabonaexportot a volt szovjet tagköztársaságokba, több szomszédos közép-ázsiai nemzetre is hatással lehet. Kazahsztán, mint jelentős gabona- és liszttermelő, valószínűleg nem érintett közvetlenül, mivel az ország hárommillió tonna lisztet termel. Ennek a mennyiségnek mintegy felét Üzbegisztánba, Afganisztánba, Tádzsikisztánba és Kirgizisztánba exportálják.

A kazah mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy korlátozza a búza és a liszt exportját, ami azt jelenti, hogy más közép-ázsiai államok kormányai hamarosan lázadásokkal nézhetnek szembe az élelmiszerhiány miatt.

A hála nem politikai kategória

Januárban Kazahsztánban nagyszabású zavargások zajlottak, amelyeket az üzemanyagárak meredek emelkedése váltott ki. Az erőszakos tiltakozások megbénították az energiában gazdag országot, és Tokajev elnök a CSTO támogatását kérte a stabilitás helyreállításához. Körülbelül 2000 CSTO-katonát, köztük oroszokat telepítettek a volt szovjet köztársaságba, és Tokajevnek azóta sikerült megszilárdítania hatalmát.

Ennek ellenére a kazah védelmi minisztérium április közepén közölte, hogy nem fontolgatja csapatainak Ukrajnába küldését a CSTO égisze alatt, noha Moszkva folyamatosan azzal vádolja Ukrajnát, hogy csapásokat hajt végre orosz területen.

Márpedig a CSTO-Szerződés 4. cikkelye szerint „az egyik tagállam elleni agressziós cselekmény (a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást veszélyeztető fegyveres támadás) kollektív agressziós cselekménynek minősül a CSTO összes tagállama ellen.”

De valóban számíthat-e a Kreml a CSTO szövetségesére, Kazahsztánra? Nur-Szultán döntése, hogy május 9-én nem tart hagyományos Győzelem Napi Felvonulást egy újabb kísérletként értelmezhető a nemzet Kremltől való eltávolítására. Eközben a kazah állampolgároknak csak 39 százaléka támogatja Oroszország „különleges katonai műveletét” Ukrajnában – derül ki egy friss felmérésből.

Ugyanezen felmérés válaszadóinak 46 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy Kazahsztánnak semlegesnek kell maradnia, és csak 6 százalékuk támogatja Ukrajnát a folyamatban lévő konfliktusban.

Az alacsony szintű ukrán-barát hangulat ellenére március 6-án nagyszabású ukrán-barát tüntetés zajlott le Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban. A hatóságok gyorsan intézkedtek, hogy megakadályozzák a hasonló akciókat az országban más részein is. Ugyanakkor a kazah hatóságok a „Z” orosz katonai szimbólum betiltása mellett is döntöttek, bár a kormány habozott bármilyen korlátozás bevezetésével az országban széles körben elérhető orosz médiával szemben.

Még ennél is fontosabb, hogy a nyugati szankciók okozta új geopolitikai realitások arra kényszerítették Nur-Szultánt, hogy leállítsa az orosz állami tulajdonú Sberbank pénzügyi platform használatát. Holott 2021 szeptemberében Kazahsztán még azt mondta, hogy felhagy az ország jól ismert e-kormányzati rendszerével, és felváltja azt a Sberbank „GosTekh” platformja.

Nur-Szultán várhatóan az elkövetkező hónapokban továbbra is óvatosan manőverez, miközben fokozatosan elhatárolódik Moszkvától. Tekintettel arra, hogy Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy megtorolja, a Kreml valószínűleg egyelőre szemet huny a kazahok lassú, de folyamatos elsasszézása fölött.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)