A román külügyminisztériumba rendelték múlt pénteken Valerij Kuzmin bukaresti orosz nagykövetet. A kiváltó ok Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő nyilatkozata volt az új Román Nemzetvédelmi Stratégiáról. A Stratégia 2020-2024-es időszakára vonatkozó fejezetben ugyanis Oroszország kétszer is regionális veszélyforrásként kerül kiemelésre, ez pedig Zaharova szerint egy „sötét kis trükk”, amellyel Bukarest szeretné megindokolni az Egyesült Államok és a NATO megnövekedett katonai jelenlétét a Fekete-tengeren. Az orosz külügyi szóvivő hozzátette, hogy Bukarestnek már nincsen önálló, szuverén véleménye.
Paradigmaváltás a stratégiában
Románia június 9-én hozta nyilvánosságra a Nemzetvédelmi Stratégia tervezetét. Az anyag rámutat Oroszország „agresszív viselkedésére” és „lépéseire, amelyekkel militarizálja a Fekete-tenger térségét”. Márpedig ez Bukarest szerint „arra kényszeríti Romániát”, hogy folytassa védelmi intézkedéseinek meghozatalát.
Klaus Iohannis román elnök szerint „a Stratégia egy paradigmaváltást tükröz vissza, amelynek keretében a NATO és Oroszország között romlik a viszony, miközben világszerte megnövekedett a terrorizmus-, a hibrid hadviselés- és a kibertámadások veszélye. Hozzátette, hogy Bukarest stratégiai szövetsége Washingtonnal, a NATO-val és az EU-val a román kül- és biztonságpolitika alapkövei. Tavaly augusztusban Iohannis és Trump elnök Washingtonban egyezett meg arról, hogy „erősíteni kell a NATO keleti szárnyának védelmi- és elrettentő erejét, beleértve a Fekete-tengert”.
Idén februárban pedig Andrij Zagorodnyuk ukrán védelmi miniszter folytatott tárgyalásokat román kollégájával. A két fél aggodalmát fejezte ki a Fekete- és az Azovi-tengereken folyó orosz műveletek kapcsán, mint ahogyan elítélték a „Krím-félsziget militarizációját” is. A két fél megvitatta, hogyan egyeztethetnék haditengerészeteik és légierejük információit a Fekete-tengeren.
Hibrid hadviselés előtérben
A román hadsereg a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta kiemelten foglalkozik a hibrid hadviseléssel. Tavaly októberben a román fegyveres erők Székelyföldön tartottak hadgyakorlatot („Concordia 19”) ennek jegyében. Marian Botea dandártábornok, a hadsereg vezérkari főnökségének hadműveleti vezetője a Donyec-medencében és Dél-Oszétiában történtekkel példálózva támasztotta alá a székelyföldi művelet szükségességét.
Mindeközben a hazai kormány nemzetvédelmi felelősségtudatának szintjét jól jelzi, hogy az állam 2011 és 2017 között 415 milliárd forint közpénzt költött látványsportokra. A románok ennyi pénzt inkább csúcstechnológiájú szárazföldi rakétarendszer beszerzésére költöttek. A Lockheed Martin idén szállítja le az első 18 HIMARS típusú, 2-300 kilométer hatótávolságú rakétatüzérségi rendszert Romániának (összesen 54-et rendeltek 1,25 milliárd dollár értékben).
A NATO tavaly telepítette Romániába a THAAD amerikai rakétarendszert. A THAAD (Terminal High Altitude Defense, azaz nagy magasságú, végső fázisú ballisztikus rakéta elleni védelmi rendszer) az egyik legmodernebb rakétakomplexum, amely képes a kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére. Ez volt az első alkalom, hogy ez a rendszer Európában telepítésre került. A rakétarendszer központja a deveselui légibázis, ahol ezer amerikai és román tiszt teljesít közösen szolgálatot.
Káncz Csaba szerzői oldala: https://www.facebook.com/kancz.geopolitika/
A nyugatot eszkalációval fenyegette, ha szerinte nem értik meg a helyzetet. 
