MTI Fotó: Mónus Márton |
Putyin orosz, Erdogan török és Rohani iráni elnök ma találkoznak Isztambulban, hogy megvitassák a politikai végjáték állását Szíriában. A három vezető már tavaly novemberben is egy csúcstalálkozó keretében egyeztette álláspontját, három hete pedig külügyminisztereik tárgyaltak a kazah fővárosban. Moszkva, Teherán és Ankara tehát már regionális biztonságpolitikai tengelyt alkot és világosan demonstrálja Washingtonnak és a világnak megnövekedett befolyását a Közel-Keleten.
A Külügy nem lát a pályán
Bár a három ország eltérő célokat követ Szíriában, az elmúlt időszakban sikerült többé-kevésbé harmonizálniuk álláspontjaikat - noha a törökök még mindig követelik Aszad távozását - és az amerikaiakat kiszorítani a rendezésből. A washingtoni fejetlenséget jól mutatja, hogy a múlt héten Trump az amerikai csapatok kivonását pendítette meg Szíriából - amelynek terveiről a szétesett külügyminisztérium még csak nem is hallott - a Pentagon pedig további csapatokat akar küldeni. A megzavarodott amerikai külügyminisztérium idén januárban még az amerikai katonai jelenlét erősítését helyezte kilátásba Szíria kurdok által ellenőrzött területein.
Márpedig Amerika jobb, ha összeszedi még időben a gondolatait, mert a szíriai Manbidzs városának ügyében Ankara és Washington ütköző-pályára állt. A török elnök két hete elutasította a NATO-partner, Washington bírálatát a szíriai török katonai műveletek miatt és a hadműveletek következő célpontjaként Manbidzset és Szindzsárt, két kurdok lakta észak-szíriai várost nevezett meg. Párizs érzi az amerikai pozíció gyengülését, a francia lapok értesülései szerint a kormány elhatározta, hogy csapatokat küld Manbidzsba a kurd milíciák támogatására.
A fegyveres csoportok Szíriában |
Rijád és Tel-Aviv tengelye
Szaúd-Arábia és Izrael pontosan érzékelik, hogy a hatalmi dinamika ellenük dolgozik a térségben, ezért stratégiai szintre emelik kétoldalú együttműködésüket. A kéthetes amerikai látogatását ma befejező szaúdi koronaherceg egy terjedelmes interjúban jelentette be, hogy Izraelnek joga van saját államra a Közel-Keleten. Ilyet a szaúdi uralkodó család tagja még soha ki nem ejtett a száján.
Káncz Csaba |
A koronaherceg azt is bevallotta – bár ez nem újdonság a világnak -, hogy Rijád „pénzelt terrorista csoportokat”. A herceg 17 évvel ezelőtti New York-i terrortámadásért nem visel közvetlen politikai felelősséget, de az új kutatások eredményei súlyos árnyékot vetnek Rijádra. Mint ismeretes, a 19 gépeltérítőből 15-en szaúdi állampolgárok voltak. A szeptember 11-én elhunytak 1400 családtagja fél éve olyan bizonyítékokat mutatott be a bíróságnak, miszerint a washingtoni szaúdi nagykövetség (!!) vette meg a jegyét annak a két szaúdi ügynöknek, akik 1999-ben egy polgári járaton tanulmányozták a későbbi támadást.
Rijád közben Moszkvával is erősíti stratégiai kapcsolatait. Friss hírek szerint hosszútávú, 10-20 éves megállapodást köthet Oroszországgal az olajárak befolyásolására Szaúd-Arábia. A két ország tavaly kötött először egy évre megállapodást arról, hogy egyeztetnek a kitermelt mennyiségről - ezt az egyezményt szeretnék most állandósítani, vagy legalábbis hosszú távúvá tenni.
Káncz Csaba jegyzete