Lezajlott tehát az óriási várakozásokkal fűszerezett vilniusi NATO csúcstalálkozó és nem váltak be Ukrajna azon nagy elvárásai, hogy a NATO-vezetők világos és időben meghatározott utat jelöljenek ki jövőbeli szövetségi tagságához.

Mindazonáltal az óriási politikai nyomás meghozta az eredményt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van oka, hogy elégedetten térjen vissza Kijevbe.

PR és valóság

Kijev a csúcstalálkozóval szembeni elvárásokat szándékosan túllőtte a teljesíthetőnek. Az ukrán elnök csapata mestere a nemzetközi PR-nak, így Zelenszkij csalódottnak tűnt a csúcstalálkozó elején, mondván: „példátlan” és „abszurd”, hogy Ukrajna tagsági meghívására vagy felvételére nem szabtak határidőt.

A záró közlemény közzététele után azonban a nap folyamán enyhítette csalódottságának kezdeti hangját, és kijelentette: hisz abban, hogy a NATO „nem fog habozni vagy az időt vesztegetni, ahogy haladunk előre”.

Várható döntés

A litvániai csúcstalálkozótól eltúlzott elvárás volt Ukrajna tagsági meghívásának kiterjesztése, nemcsak Kijev részéről, hanem Ukrajna azonnali NATO-felvételének leghangosabb támogatóitól is Lengyelországtól kezdve a Balti államokig. „Amikor a szövetségesek egyetértenek, és a feltételek teljesülnek, képesek leszünk meghívni Ukrajnát a Szövetséghez való csatlakozásra” – ez volt a kulcsmondat a NATO-csúcs Ukrajnával kapcsolatos zárónyilatkozatában.

Ez az Egyesült Államok - és részben Németország - álláspontjának volt az eredménye, amely végül győzedelmeskedett azon kelet-európai NATO-tagok csoportjának pozíciójával szemben, amely a Szövetség egyértelműbb és gyorsabb elkötelezettségét szorgalmazta Ukrajna felvétele mellett.

Ez nem volt meglepő megfogalmazás, mert Joe Biden amerikai elnök múlt vasárnap kijelentette, hogy Ukrajna még nem áll készen a NATO-tagságra, és a Szövetség csak az orosz agresszió befejezése után mérlegelheti Ukrajna felvételét.

Az ukrán tagsággal és annak vártnál lassabb előrehaladásával kapcsolatos fenntartások inkább polgári, mint katonai kérdésekhez kapcsolódnak, mint például a jó kormányzás, valamint a modern és demokratikus védelmi és biztonsági intézmények felépítése.

Washingtonban több politikai döntéshozó tart attól, hogy Ukrajna túl gyorsan kerülhet be a szövetségbe. Nem valószínű, hogy az amerikai szenátorok kétharmada készen állna ratifikálni Ukrajna NATO-tagságát a 2024-es elnökválasztás előtt. A probléma nemcsak az, hogy egyes republikánusok ellenzik Ukrajna „kitöltetlen csekkjét”. Az is megfontolás tárgya, hogy Biden kormányzata és a kongresszusi demokraták nem akarnak magas labdát adni Trump „Amerika mindenekelőtt” újraválasztási kampányához.

Sok apró lépéssel előre

Ukrajna többet nyert Litvániában, mint Bukarestben 15 évvel ezelőtt - amikor bejelentették, hogy NATO-tag lesz -, mert a kitűzött időkeret hiánya ellenére is konkrétan szóba került Vilniusban a tagsági meghívása. Az előző Ukrajna-NATO Bizottsághoz képest előrelépésként értékelhető, hogy megemelték az Ukrajnával való együttműködés intézményi szintjét, és megalakult az Ukrajna-NATO Tanács. E keretek között Kijev egyenlő alapon ül asztalhoz NATO-partnereivel, és üléseket hív össze, amikor szükségesnek tartja.

Emellett egy bürokratikus követelményt, amelyet minden jelöltnek teljesítenie kell – a tagsági cselekvési tervet (MAP) – eltávolították Kijev esetében annak megerősítéseként, hogy a partnerek a jövőben Ukrajnát látják a Szövetségükben. „Amiben megállapodtunk, az egy nagyon érdemi csomag sok különböző elemmel, amely segít Ukrajnának a NATO-hoz való közelítésében” – emelte ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

A csomag jelentős részét, amelyet Zelenszkij elnök a NATO-csúcsról Kijevbe visz, egy 11 tagú koalíció alkotja, amely részt vesz az F-16-os vadászgépeken ukrán pilóták kiképzésében. A kiképzés augusztusban kezdődik Romániában, ami jelentős siker Kijevnek és azon partnerországoknak, amelyek a modern vadászgépek biztosítását szorgalmazták – hiszen még néhány hónappal ezelőtt reménytelennek tűnt ez a kampány.

Ukrajna kiterjedt biztonsági garanciákat is kap a NATO-tól, amelyek magukban foglalják a fegyverek és felszerelések hosszú távú szállítását, a kiképzést és a hírszerzési adatok cseréjét.

A G7-tagok hosszú távú garanciákként vállalták az Ukrajnával kötött megállapodást annak biztosítására, hogy Ukrajna „ne legyen sebezhető azokkal a fajta brutalitásokkal szemben, amelyekkel Oroszország ismételten lesújtott rá” – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök.

A fő előny a csúcs után jön

Ukrajna a NATO-csúcstalálkozó fő hasznát annak lezárása után várhatja. Éppen azok a körülmények, amelyek első pillantásra kiábrándítóan kis lépésekhez vezettek a tagság felé, kiterjedtebbé és könnyebben tárgyalhatóvá teszik az orosz agresszió elleni védekezésének támogatását.

Mivel Vilniusban az ukrán tagsággal kapcsolatos óvatos álláspontok érvényesültek, Washington és több nagy nyugat-európai szövetségese most nyomás alá kerül kelet-európai partnerei részéről. Konkrétabbá kell tenniük Kijev iránti tagsági kötelezettségvállalásukat, növelniük kell a katonai segélyek küldését és hatékonyabbá kell tenniük azt.

Kijev nem fog felhagyni a lobbizással, és a NATO következő, jövő évi jubileumi washingtoni csúcstalálkozóján, a Szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából meg fogja ismételni tagsági kérelmét.

Ugyanakkor ez a nyomás - amelyet számos európai szövetséges széles körű szolidaritása kísér -, hatással lesz a szisztematikus és kiterjedt biztonsági támogatásra az orosz agresszió alatt és különösen azután.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)