Január 15-én és 16-án eldől, hogy ki lesz a kormányzó CDU új elnöke, ekkor tartják ugyanis – online formában – az elnökválasztást a német kereszténydemokrata néppártban. Jelenleg 3 jelölt törekszik a pozícióra: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Friedrich Merz, volt EP képviselő, aki a német- és az amerikai nagytőke aktív támogatását élvezi, és Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője.
Apátia a CDU körül
Normál észjárással joggal feltételezhető, hogy az ország már bizonyára élénken vitatja az egyes jelöltek programját. Nos, semmi ilyenről nincsen szó a vízió nélküli CDU-val kapcsolatban. A három jelölt ugyanis olyan gyenge benyomást kelt, hogy a CDU tagjai között egyik sem tudott kialakítani többségi támogatást.
A jelöltek közül csak Laschet nyert meg valaha egyáltalán egy választást. Bár jelenleg ő tűnik Merkel kedvencének, a közvélemény-kutatások gyenge támogatottságot mutatnak vele kapcsolatban. A köznép egészen egyszerűen unalmasnak és gyengének tartja.
Merz egykor a CDU egyik prominens vezetője volt, de már 2009-ben elhagyta a politikát és a BlackRock nevű vezető befektetési és kockázatkezelő cég lobbistája lett.
Röttgen a nagypolitikában leginkább a katasztrofális, 2012-es választási vereségéről ismert, amikor Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki pozícióját próbálta megszerezni, de csak a szavazatok 26,3 százalékát sikerült begyűjtenie – amely a tartományban a CDU soha nem látott mélypontját jelentette. Röttgen ráadásul azóta sem töltött be miniszteri pozíciót.
A hazai kormány lapja Merz mellett tör lándzsát. A Magyar Nemzet így ír: „Merz régóta önálló politikai arculattal rendelkezik, a párt konzervatív szárnyának a vezetője, aki Merkel Willkommenskulturját kezdettől fogva elutasította, és a napokban azt nyilatkozta, hogy a menekültek befogadását le kell állítani, az európai határoknál kell elbírálni a menekültkérelmeket. Álláspontja szerint Németország már nem fogadhat be több migránst, mert már megtelt, hiszen – döbbenetes adat – a 2015-ben érkezett mintegy másfél millió migránsból egymillió (!) ma is a német állam nyújtotta segélyekből él. Általában is az a véleménye, hogy a migránsoknak el sem kellene indulniuk az országukból Európa felé – mindez nagyon hasonló az Orbán-kormány álláspontjához. Nem beszélve arról, hogy Merz a genderelmélet és a melegjogok ügyében is a magyar kormány álláspontjához áll közel”.
Mindhárom CDU-s jelölt fölött pedig ott lebeg Jens Spahn egészségügyi miniszter, aki sajtóértesülések szerint már háttértárgyalásokat kezdett a CDU-frakció tagjaival és tartományi vezetőkkel, hogy támogassák kancellár-jelöltségét. Spahn eddig kimondott népszerű volt a közvéleményben, de az utóbbi napok és hetek botránya Németország vakcina-programjának nehézkes elindításával kapcsolatban bizonyosan súlyos árnyat vet rá az elkövetkező időszakban.
Korábbi évek mulasztásai
A CDU vezetése hosszú évekig szolgalelkűen követte Merkelt, akivel – ha szorosan is – de választásokat lehetett nyerni. A szakpolitikai programokról szóló viták elaltatásra kerültek a CDU-ban: 2017-ben például a párt egy jellegtelen programot állított össze, kevesebb, mint 3 hónappal a választások előtt.
De mostanra ráégtek a pártra a korábbi mulasztások. A CDU ötlettelenül sodródik, miközben Németország problémái sokasodnak. A fő iparág – az autóipar – szenved, a tavalyi évet pedig az ország a Wirecard gigacsődjével zárta, amelynek szálai a kancelláriáig érnek.
Az ügy azért is különösen kínos a németeknek, mivel a német piaci felügyelet, a BaFin többször megvédte a Wirecardot, amikor egyesek (főleg a Financial Times) felvetették, hogy a cég körül valami nincs rendben. A BaFin egy alkalommal még nyomozást is indított a Financial Times újságírója ellen, akit azzal vádoltak, hogy a tőzsde manipulálásra játszik a cég elleni vádakkal.
A Bloomberg birtokába jutott dokumentumok szerint a BaFin már 2019-ben arról tájékoztatta Scholz pénzügyminisztert, hogy baj lehet a Wirecarddal. Scholz elhatárolódott a Wirecard-ügytől, viszont a helyettes minisztere, Jörg Kukies elismerte, hogy a tavalyi év végén kétszer is találkozott a vállalat volt vezérigazgatójával, Marcus Braunnal, akit nemrég csak 5 millió euró óvadék ellenében engedtek el a hatóságok.
Merkel csaknem 15 éves kancellárság után fog lemondani ősszel, de bármilyen izgatottság is létezett korábban Németországban a Merkel utáni korszakról, az mára teljesen elpárolgott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a friss felmérés, amely során arra a kérdésre, hogy melyik politikusról akarnak hallani idén többet, a megkérdezettek relatív többsége – 29,3 százalék – azt válaszolta: egyikükről sem!
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
