|
| MTI Fotó: Nyulas Szabolcs |
Moszkva egyre intenzívebben avatkozik be a líbiai polgárháborúba. Ez már az új orosz Közel-Kelet-stratégia keretében történik. Putyin levonta a megfelelő következtetéseket a szíriai polgárháborúból és az USA 2003-as iraki offenzívájából.
Hogyan ne avatkozz be?
George W. Bush republikánus elnök és neokonzervatív csapata helyi szövetségesek nélkül vágott bele a háborúba – sőt a bombázások után szétverte a kormánypártot és az iraki hadsereget -, ezzel szemben a Kreml most már tudja, hogy külföldi államként csak erőskezű rezsimmel érdemes együttműködni.
Ezt a tanulságot most a líbiai polgárháborúban alkalmazza a Kreml. Moammer Kadhafi ezredes 2011-es megdöntése után Líbia teljes káoszba süllyedt és a keletkezett hatalmi űrt rivalizáló milíciák töltötték be. Jelenleg Tripoliban székel egy nemzetközileg elismert nemzeti egységkormány, másrészt pedig a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Halifa Haftár tábornokhoz köthető vezetés, amely az ország keleti felének legnagyobb részét ellenőrzi. Haftár tábornok egy szekuláris, nyugati mintára épülő államot szeretne létrehozni Líbiában és fölvette a harcot az észak-afrikai állam dzsihadistáival, különös tekintettel az Iszlám Államra. Haftár sokáig Kadhafi ezredes ellenfele volt, aki amerikai védelem alatt élt az Egyesült Államokban évtizedeken keresztül és 2011-ben tért vissza Líbiába, hogy részt vegyen a polgárháborúban.
Sajtóértesülések szerint Haftár csapatában már orosz zsoldosok is harcolnak.
Ezzel mondjuk Moszkva már későn jövőnek számít, hiszen egy kiszivárgott bizalmas feljegyzés szerint a brit és a jordán különleges egységek már 2016 januárja óta harcolnak Líbiában. Természetesen az amerikai erők is az országban vannak, míg a francia különleges erők Bengázitól keletre rendezkedtek be. A líbiai képviselőház vezetője megerősítette, hogy az orosz hadsereg segíti Haftár erőit a katonák képzésével és a hadieszközök szerelésével.
Moszkva visszatérése az arab világba
Haftar nemrég Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel is tárgyalt egy videó-konferencia keretében, tavaly novemberben pedig az orosz külügyminiszterrel személyesen is találkozott Moszkvában. Az orosz beavatkozás a Kreml 2016 őszén nyilvánosságra hozott Közel-Kelet és Észak-Afrika stratégiája mentén halad. Eszerint Moszkva főként politikai eszközökkel járul hozzá a konfliktusok megoldásához, mégpedig helyi szövetségesekkel összefogva.
|
| Káncz Csaba |
A Newsweek részletes beszámolója szerint Putyin az utóbbi két évben 25 alkalommal találkozott vezető arab politikussal, míg az amerikai elnök csupán 5 alkalommal. Moszkva szíriai beavatkozásának sikere révén nagyban nőtt az oroszok tekintélye a térségben és az arab vezetők újraértékelik kapcsolataikat a Kreml urával.
Washingtonban aggodalommal figyelik Moszkva erősödő szerepét az olajban dúskáló Líbiában. Attól tartanak ugyanis, hogy a Kreml ugyanúgy megvetheti a lábát az országban, mint a szovjet időkben, amikor az oroszok különleges kapcsolatot ápoltak Kadhafi ezredessel.
Káncz Csaba jegyzete
Románia volt a szenvedő fél. 
