<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az amerikai polgárok 62 százaléka szerint Washington csak akkor küldjön katonákat a világba, ha „létfontosságú amerikai nemzeti érdekek kerülnek veszélybe.” De mennyiben járulnak hozzá a szövetségesek földjén állomásozó katonák az amerikai külpolitikai célok érvényesítéséhez? Káncz Csaba jegyzete.

Az USA a GDP-jének mintegy 3,4 százalékát költi a katonaságra, miközben az ország idei államháztartási hiánya várhatóan eléri a 2,3 ezermilliárd dollárt. Az amerikai globális hegemónia katonai kiadási oldala elrettentő: az évi mintegy 740 milliárd dolláros büdzsé négyszerese a kínai katonai költségvetésnek.

A katonaság elrettentő adatai

A tavalyi, 1,83 ezermilliárd dollárt kitevő globális katonai kiadások 40 százaléka tehát az Egyesült Államokhoz köthető. Eközben Detroit városában már magasabb a csecsemő-halandóság, mint Botswanában.

Az irdatlan nagyságú katonai büdzsé az elmúlt években nem került sem szigorú kongresszusi átvizsgálás, sem pedig belső felügyelet alá. A közelmúltig a Pentagon költségvetése volt az egyetlen nagy államháztartási tétel, amelyet sohasem auditáltak. Egészen 2018-ig, amikor ez egy közel 400 millió dollárba kerülő átvizsgálással megtörtént – és láss csodát, a Pentagon csúnyán elbukott a vizsgán.

Washington még mindig csaknem 230 ezer katonát állomásoztat világszerte, mintegy 800 amerikai katonai bázison - miközben az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak és Oroszországnak összesen van mintegy 30. Kínának pedig 2.

A katonai beavatkozások ráadásul Irak és Líbia esetében bukott államhoz vezettek, ahol a teljes régióban megerősödött az iszlamista terror. Líbia összeomlása kiindulópontja volt Nyugat-Afrika destabilizációjának, egyben megnyitotta az utat a nagyhatalmi vetélkedésnek.

Egy amerikai katona afgánokat szállít be egy C-17 Globemaster III amerikai katonai teherszállító repülőgépbe a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 24-én. (Fotó: MTI/AP/Amerikai légierő/Taylor Crul)Egy amerikai katona afgánokat szállít be egy C-17 Globemaster III amerikai katonai teherszállító repülőgépbe a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 24-én. (Fotó: MTI/AP/Amerikai légierő/Taylor Crul)

A permanens háborúkat megfejelte a kaotikus afganisztáni kivonulás, és a legújabb felmérés szerint az amerikai polgárok 62 százaléka szerint Washington fejezze be a rezsimváltó / nemzetépítő beavatkozásait, és csak akkor küldjön katonákat a világba, ha „létfontosságú amerikai nemzeti érdekek kerültek veszélybe”. Ezt az álláspontot több konzervatív kör is osztja.

A permanens háborúk ráadásul súlyos belpolitikai következményekkel is járnak, amelyek a vezető politikai intézményekbe vetett bizalom ijesztően alacsony szintjében és az egyre növekvő politikai megosztottságban öltenek testet.

Sokasodnak a kérdőjelek

De mennyiben járultak hozzá a szövetségesek földjén állomásozó katonák egyáltalán az amerikai külpolitikai célok hatékonyabb érvényesítéséhez? Itt bizony sorjáznak a kérdőjelek.

Dél-Korea, ahol az Egyesült Államok mintegy 28 000 katonát állomásoztat, egy jó példa ennek megvizsgálására. Ott az amerikai erőknek kellene megvédeniük Szöult attól a nukleáris fegyverekkel felszerelt Észak-Koreától, amelynek nagyobb a hadserege, mint déli szomszédjának.

Ehhez képest a dél-koreai kormány sorra veszi félvállról Washington kéréseit. Noha az USA számára az elmúlt években kiemelt prioritás a kínai befolyás visszaszorítása, Szöul nemcsak, hogy befogadta a Huaweit, mint 5G szolgáltatót, hanem még neki állt feljebb, és tiltakozott az amerikai leállítási kísérletekkel szemben. Úgyszintén, Dél-Korea síri csendben nézte végig Kína elnyomó lépéseit Hongkongban és Hszincsiangban. Mi több, az utóbbi hetekben kifejezte egyet nem értését az USA Észak-Koreát érintő vonalvezetésével kapcsolatban.

Hasonló felsülést látunk Törökországgal kapcsolatban is, ahol a NATO-tagság és az országban állomásozó 1821 amerikai katona ellenére Ankara Sz-400 típusú orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt.

A Közel-Kelet is gyorsan veszti el stratégiai jelentőségét Washington szemében, ehhez képest még mindig 50 000 amerikai katonát találunk a térségben. Csupán Szaúd-Arábiában 2700-at, holott az amerikai politika rendkívül csekély befolyással bír már akár a szaúdi bel-, akár a külpolitikára (Jemen). Az elmúlt két évtized, sehova sem vezető – sőt inkább kontraproduktív - amerikai háborúi a térségben eközben több mint 6,4 ezermilliárd dollárt emésztettek föl.

De ha szóba kerül az amerikai csapatok visszavágásának ügye, akkor azonnal befolyásos washingtoni körök lendülnek akcióba, különösen a neokonzervatív táborból. Liz Cheney, a képviselőház tagja tavaly azonnal kikelt azon tervek ellen, hogy csökkenteni kellene a Németországban állomásozó amerikai katonák számán. Ez óriási pénzügyi teher, hiszen 47 230 főről beszélünk, de Cheney szerint ezzel lecsökkenne az amerikai befolyás Európában. Hasonló érvek hangzottak el a két évtizedes afganisztáni megszállás során is, kiemelve, hogy az létfontosságú Kína ellensúlyozása miatt.

Hadiipari lobbisták a Pentagon-csapatban

A Pentagon csúcsvezetőinek kiválasztását a pártok nem hagyják a véletlenre. Egy éve a Pentagon vezetői váltását előkészítő demokrata-párti csapat 23 tagja közül 8 személy közvetlenül a csapatba kerülésük előtt olyan szervezetnél, agytrösztnél, vagy cégnél állt alkalmazásban, amelyek vagy közvetlenül kaptak pénzügyi támogatást a hadiipartól, vagy maguk is részesei voltak ennek az iparágnak. Ezen cégek közé tartozik a Raytheon, a Northrop Grumman, a General Dynamics és a Lockheed Martin.

A csapat vezetője, Kathleen Hicks a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjából (CSIS) érkezett. Azt egy 2016-os New York Times-os oknyomozó cikk írta meg részletesen, hogy a CSIS gyakorlatilag a hadiipar lobbistájaként működik az amerikai fővárosban, teljesen elmosva a határait a kutatásnak és a lobbizásnak.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Most kiderült, mely bank drágította legjobban a lakáshitelét
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 11:34
Bár komolynak érezzük a lakáshitel kamatok emelkedését, a money.hu adatai szerint az elmúlt egy évben a vizsgált 9 banknál 4,11 százalékkal emelkedett a legjobb adósoknak ajánlott standard kamat. Ez messze elmarad a jegybanki alapkamat, de még a referenciakamat emelkedésétől is. A money.hu adataiból látható, melyik bank emelt leginkább, illetve, hogy mely pénzintézetek versengenek a legalacsonyabb kamatszintekkel.
Makro / Külgazdaság A németek többsége már spórol
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 10:27
Egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt, egy pénteken ismertetett felmérés szerint a legtöbben az energiafogyasztásukat fogják vissza.
Makro / Külgazdaság Nagyon rég nem volt ekkora infláció Japánban
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 09:21
Japánban júliusban 2,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, az infláció gyorsult a június 2,4 százalékhoz képest.
Makro / Külgazdaság Újabb iratok lehetnek nyilvánosak a Trump-házkutatásról
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 08:02
A nyilvánosságra tartozik a Donald Trumpnál tartott házkutatás után eskü alatt tett hatósági nyilatkozat tartalma, de az igazságügyi tárca annak bizonyos részeit kitakarhatja - döntött csütörtökön a bíróság, miközben a republikánusok teljes hozzáférést követelnek.
Makro / Külgazdaság Feszült a helyzet a zaporizzsjai atomerőmű környékén
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 19. 07:23
Az elmúlt órák hírei egy csokorban.
Makro / Külgazdaság Magyarországra is jutna radioaktív szennyeződés a zaporizzsjai erőműből
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 19:49
Az orosz-ukrán háború 176. napjának főbb hírei röviden. 
Makro / Külgazdaság Washington és Moszkva feszült pozícióharca a leolvadó Északon
Káncz Csaba | 2022. augusztus 18. 19:22
Svédország és Finnország NATO-tagsága nagyobb képességekkel ruházza föl a szövetséget a kínai és orosz befolyás kezelésére az Északi-sarkvidéken. Különösen Finnország tagsága tolja a szövetség határát északabbra, közelebb a Kola-félszigeten található, stratégiai fontosságú orosz katonai támaszponthoz. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Gyanús körülmények között halt meg egy Putyin-ellenes orosz üzletember 
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 18:31
Dan Rapoport lettországi születésű orosz befektetési bankár többször élesen bírálta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és a háború kitörése óta többször járt Ukrajnában segítséget nyújtani.
Makro / Külgazdaság Egyre jobban látszódik az amerikai recesszió
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 17:33
Romlottak a gazdasági kilátások az Egyesült Államokban.
Makro / Külgazdaság Meglepőt léptek a törökök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 14:44
A piac meglepetésére kamatot csökkentett csütörtökön a török jegybank, amely tavaly december óta először változtatott a kamatszinten.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG