Emmanuel Macron
Az iszlamista felkelőkkel folyamatosan küszködő G5 Száhel csoport országainak (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád) vezetői ma találkoznak Macron elnökkel Dél-Franciaországban. Valóban, a német védelmi minisztérium jelentése szerint a térségben egyre romlik a biztonsági helyzet, a terrorizmus mind a katonákat, mint pedig a civileket veszélyezteti. A romló helyzet miatt ráadásul nőnek a francia-ellenes érzelmek Nyugat-Afrikában, és egyre gyakrabban törnek ki emiatt tüntetések. A G5 Száhel csoport ezért több vasat is tart a tűzben, és tavaly októberben orosz bázisokat kértek Moszkvától a régió területére.
Javítandó francia imázs
A francia hadsereg a múlt hónapban telepített amerikai gyártmányú, lézer-irányítású rakétákkal felszerelt Reaper drónokat Nigerbe, Maliba és Burkina Faso-ba. Ezeket egyrészt Niger fővárosából (Niamey), másrészt egy dél-franciaországi légibázisról (Cognac – Châteaubernard) irányítják. Ez sem tudta azonban megakadályozni a támadást pár hete egy Nigerben lévő katonai bázis ellen, amelynek legalább 71 halottja volt.
Párizs évek óta próbálja megváltoztatni kommunikációját Nyugat-Afrika felé, hangsúlyozva, hogy a gyarmati korszak (Françafrique) hozzáállásának vége, azaz már nincsenek színfalak mögötti korrupt paktumok sötét afrikai diktátorokkal. Macron ennek jegyében látogatta meg múlt decemberben a térséget, amelynek során „súlyos hibának” nevezte a gyarmatosítást. Egyben dicsérte az ’Eco’ nevű valuta idei tervezett bevezetését, amely az afrikai valutaközösségi frankot váltaná föl. A résztvevő afrikai országoknak a bevezetést követően már nem kell devizatartalékaik 50 százalékát a francia pénzügyminisztériumban tartaniuk és már nem lesz francia képviselő a valutaövezet igazgatóságában sem.
A Száhel övezet azonban egyre inkább nagyhatalmi vetélkedés színhelyévé is válik, amint Európa, az USA, Kína, Oroszország, sőt még India is próbálja kiterjeszteni befolyását a térségben, rátéve a kezét az ottani arany- és uránkészletekre (Mali például a világ negyedik legnagyobb aranytermelője). Párizs és Berlin emellett próbálja megakadályozni a migránsok és menekültek továbbhaladását a Mediterráneum felé és ezért gyűjtőtáborokat állítanak fel. Az ENSz becslése szerint csupán Maliban és a környező országokban negyedmillió migráns rekedt, közülük mintegy 10 ezer nőt folyamatosan kihasználnak, gyakran prostituáltként.
Párizs háttérjátszmája az uránnal
A németek már 900 katonát állomásoztatnak a Száhel övezetben, ebből 40-et Nigerben, ahol 2018-ban novemberben nyitották meg támaszpontjukat. Maliban pedig már 2013 óta szolgálnak német katonák. A térségben 4500 katonát állomásoztató franciákat (Barkhane Művelet) meg aztán végképp nem kell félteni, ha Nyugat-Afrikáról van szó.
Sokak gyanúja szerint ugyanis Párizs és Berlin a ’G5 Száhel’ szövetség támogatása mögé rejtik nemzeti hatalmi érdekeik érvényesítését. Franciaország áramellátásának több, mint 75 százalékát adják a nukleáris erőművek és az urán szállítások nagy részéért Niger felel. A francia Framatome (korábban Areva) cég 87 százalékban állami tulajdonban van és ez a vállalat Niger négy legnagyobb uránbányájából háromnak a többségi tulajdonosa. Az pedig bizonyára csupán a véletlen műve, hogy Mahamadou Issoufu, Niger elnöke egykor az Areva alkalmazásában állt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az ukrán parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk elmondta, hogy egy különleges munkacsoport kezdi meg a megállapodás kidolgozását, de az egyezségnek mindenképp tartalmaznia kell Washington biztonsági garanciáit. 
