|
| Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás) |
Az európai politikai turbulenciák forráspont közelébe hevítették a balkáni térséget. Ahogyan Dusán Reljics, egy vezető német biztonságpolitikai intézet (SWP) brüsszeli irodavezetője kifejtette a napokban, „a jugoszláv utódállamok közötti kapcsolat két évtizede nem volt ilyen rossz. Boszniában, Szerbiában és Koszovóban a vezető politikusok már megint azon törik a fejüket, hogy miképpen lehetne átrajzolni az államhatárokat és újra háborúról beszélnek”.
Egy másik német Balkán-szakértő, Norbert Mappes Niediek szerint Európa puskaporos hordóvá alakult és a Balkán a gyújtózsinórja. A Balkánon az egymással szembenálló felek újra a nagyobb hatalmaknál keresnek szövetségest maguknak. A felállás hasonlít 1914-hez”.
Koszovó agóniája
Koszovó az egyik legvilágosabb példa esetünkben. Korábban Jugoszlávia tartományaként funkcionált és 2008 óta független állam. Mára ez az állam egy gazdasági és társadalmi katasztrófa-övezetté vált. A munkanélküliség 50 százalékos, a fiatalok esetében több, mint 70 százalék. A külföldön dolgozó koszovóiak átutalása már évek óta nagyobb összeget tesz ki, mint amennyit maga Koszovó megtermel.
A kormányzat, a nagyobb üzleti érdekeltségek és a biztonsági szervek összefonódtak a szervezett bűnözéssel. Ehhez jön egy politikai akna is, hiszen a legnagyobb ellenzéki párt követeli az egyesülést Albániával. Az elnök, Hasim Thaci a belső feszültségeket agresszív szerb-ellenes vonalvezetéssel próbálja levezetni. Múlt héten a parlamentnek benyújtott egy törvénytervezetet, amely a Koszovói Biztonsági Erőket átalakítaná hadsereggé. Ez a lépés olyan hisztérikus reakciót szült Belgrádban, hogy a NATO főtitkárának kellett közbelépnie.
Bosznia, amely negyedszázada hirdette ki függetlenségét, széleskörű megítélés szerint ’bukott államnak’ (failed state) tekinthető. Koszovóhoz hasonlóan a szegénység, a szervezett bűnözés és a korrupció mindent áthat. A 3,8 milliós lakosú államnak 155 minisztere és 600 parlamenti képviselője van, akik rendszeresen és szándékosan fűtik az etnikai feszültséget.
|
| Káncz Csaba |
Macedónia válaszúthoz érkezett
Macedónia a polgárháború szélére sodródott. Ahogyan a The Economist is rögzíti, a 2 millió lakosú országgal – amelynek legalább negyede albán nemzetiségű - általában senki sem törődik. De napjainkban a nyugati politikusok rohannak Szkopjéba, a Kreml figyelmeztetést ad ki és a szerb újságok szerint az ország a háború küszöbön áll.
Georgi Ivanov államfő, aki a Moszkva támogatását is élvező nacionalistákhoz húz és már korábban is kifejezetten ellenezte az albánok jogainak kiterjesztését, arra hivatkozva tagadta meg a szociáldemokrata pártelnök, Zoran Zaev megbízását a kormányalakítással az elmúlt hetekben, hogy Zaev egy külföldi kormány - Albánia - által írt programot akar rákényszeríteni az országra és ezzel veszélyezteti Macedónia szuverenitását és az albán-macedón kapcsolatokat szabályozó 2001-es Ohridi Egyezményt.
A jelenlegi macedón politikai válság kimenetele sokat elárulhat arról, merre indul a Balkán az elkövetkező időszakban. Politikailag a Nyugat vagy Moszkva felé és gazdaságilag Kína, vagy Törökország irányába? A feszültség forráspontra jutása egyben erősíti egy regionális háború kitörésének lehetőségét.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1024,51 pontos, 1,21 százalékos emelkedéssel, 85 903,48 ponton, új történelmi csúcson zárt hétfőn. 
