Apró lépésekben, de elkezdett emelkedni az idősek fogyasztása szerint figyelt infláció - írja laptársunk, az mfor.hu. A Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint míg fogyasztói árindex 3,1 százalékos volt februárban, addig a nyugdíjas infláció 3,2 százalékos. Ez a tendencia volt egyébként megfigyelhető az év első hónapjában is, az idősek nagyobb áremelkedést érzékelhettek a KSH adatai szerint: akkor az alapadat 2,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció 2,9 százalék.
Az első két hónapban tehát összességében 3,05 százalékkal drágult átlagosan az idősek élete. Ez szinte megfelel annak a mértéknek (3 százalék), amennyivel év elején emelték a nyugdíjakat. Ráadásul februárban megérkezett a 13. havi járandóság egyheti részének megfelelő összeg, vagyis elmondható, hogy egyelőre fedezi az áremelkedést az állam juttatása.
Szakértők azonban a következő hónapokban további gyorsulásra számítanak az inflációban. Tavaly ilyentájt például zuhanni kezdett az olajár, ami az üzemanyagok árazását befolyásolta erőteljesen. Annak oka a koronavírus-járvány miatt összeomló gazdaság volt. Idén ezzel ellentétes folyamatot látunk, időközben az ipar valamelyest magára talált, a nemzetközi jegyzések emelkedni kezdtek, amint erre ma reggeli cikkünkben is felhívtuk a figyelmet. A kereslettel tehát nincs akkora gond, mint egy éve, persze kérdés, hogy a két hetes teljes lezárás, ami alatt a legtöbb szolgáltató nem nyithat ki, hogyan befolyásolja majd a benzinkutak forgalmát, ezen keresztül pedig az üzemanyagok árát.
A következő hónapokban tehát akár 4 százalékos év/éves inflációs adatokkal is találkozhatunk. A benzin mellett az élelmiszerárak fogják nagyban meghatározni, hogy mennyit fognak ebből megérezni a nyugdíjasok, ezek a termékek szerepelnek ugyanis nagyobb súllyal a fogyasztási kosarukban. A mai adat szerint az egy évvel ezelőttihez képest 3,4 százalékkal nőtt átlagosan az élelmiszerár, de ezen belül nagy a szórás: az étolaj például 25,1 százalékkal drágult, a liszt 7,1 százalékkal, az idényáras termények 5,8 százalékkal. A sertéshús ugyanakkor 7,3 százalékkal lett olcsóbb (hangsúlyozzuk, átlagosan, ettől eltérő árváltozást érzékelhetnek a vásárlók a boltokban).
Tavaly a hasonló időszakban egyébként lendületesebb volt a nyugdíjasok inflációja, akkor bőven 4 százalék feletti adatot rögzített januárban és februárban a KSH.
A minimálbéresek az idei év nagy vesztesei egyelőre
A leszakadó társadalmi csoportok közül 2021 vesztesei eddig a minimálbéresek. A szokásos előző év végi időpont helyett csak január utolsó napjaiban sikerült megállapodniuk a feleknek a 2021-es minimálbér és garantált bérminimum értékéről, így az csak februártól volt érvényes. A döntés értelmében 4 százalékkal emelkedtek a legkisebb bérek, ám a januári változatlanság miatt a legkevesebbet keresők az első két hónapra vetítve átlag havi 2 százalékos bérnövekedést könyvelhettek el, de csak papíron. A gyakorlatban ennél is rosszabb a helyzet: mivel a minimálbér-emelés februártól lépett életbe, az emelt összegű juttatást legelőször most, a márciusi fizetés során kapják kézhez az érintettek.
Tehát az első kéthavi összesített, 2,9 százalékos pénzromlási ütemet változatlan összegű fizetésből kellett fedezniük azoknak, akik a kötelező legkisebb összegért dolgoznak - legyen szó minimálbérről vagy garantált bérminimumról. Másik oldalról megközelítve
a minimálbérek jelen állás szerint így reálszinten 2,9 százalékkal csökkentek idén.
Januárban a változatlan minimálbér mellé ugyanis 2,7 százalékos infláció társult, februárban pedig szintén változatlan összegű fizetésből kellett a 3,1 százalékos pénzromlást kigazdálkodni.
A minimálbérről szóló döntés késlekedése azonban másokat is kellemetlen helyzetbe sodort, nemcsak a bérszámfejtőknek okozott nehézséget. A minimálbér több szociális juttatást is befolyásol, így reálértéken a legkevesebbet keresőkhöz hasonlóan jelentős reálszintű értékvesztést könyvelnek el jelenleg azok, akik
- táppénzen vannak,
- vagy álláskeresési járadékra jogosultak.
Rajtuk kívül a közfoglalkoztatottak is érintettek voltak az idei minimálbér-emelés kérdésében. A kormány a munkaerőpiaci problémák enyhítése, valamint a közmunkát felvevők helyzetének javítása érdekében három év után döntött a bérük emeléséről. A döntéssel azonban megvárta a kabinet, hogy eldőljön a minimálbér idei értéke is. Ezt követően határoztak a közfoglalkoztatotti bér 4,2 százalékos emeléséről, ám ez - hasonlóan a minimálbér-emeléshez - nem volt visszamenőleges hatályú, csak februártól lépett érvénybe.
A 2017-es bérbefagyasztás miatt pedig ez az emelés csak annyit ért, mint halottnak a csók.
A közfoglalkoztatásban dolgozók így, ha lehet, még rosszabb helyzetben vannak a minimálbéreseknél. Bár idén 4,2 százalékkal emeltek a juttatásukon, ezzel együtt is éves viszonylatban reálszinten még mindig 5,1 százalékos értékvesztést mutatnak a közfoglalkoztatotti fizetések, mivel 2017 - vagyis a bér befagyasztása óta - 10 százalékot is elérte az összesített infláció mértéke. Ezt pedig nem tudja teljesen kompenzálni a 4,2 százalékos elrendelt emelés.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
