Vukotic az alapblog.hu-nak adott interjúban háromszáz forintnál is drágább eurót prognosztizál az idei esztendő első félévére arra az esetre, ha rosszabbodik a nemzetközi piaci környezet hangulata és Matolcsy úr vagy valamely követője kerül a Nemzeti Bank élére. Márpedig a szakember szerint a környezet hangulata valószínűleg rosszabbodni fog az amerikai adósságállomány, az eurózóna jövője és a németországi választások kimenetele körüli bizonytalanságok várható fellángolása miatt.
|
| Jelena Vukotic Kép forrása: alapblog.hu |
|
Csak a jó hangulatnak köszönhetünk mindent? "Nem a gazdasági fundamentumok egészséges voltából profitál most a magyar kormány, hanem az egyelőre általánosan pozitív nemzetközi piaci hangulatból. Annak változása hihetetlen gyorsan tudja visszájára fordítani a dolgokat: most, amikor globális hozamvadászat megy a befektetők körében, persze, hogy piacról is finanszírozható Magyarország adóssága. Sikeresek a legutóbbi kötvényaukciók és megveszik – viszonylag magas felárral – a hamarosan kibocsátandó magyar eurós illetőleg dolláros államkötvényeket is. Nekem azonban kötelességem figyelmeztetni, hogy ez csak és kizárólag a hozamvadászati légkör eredménye, nincs ehhez köze a magyar gazdasági fundamentumoknak." |
Miért félnek Matolcsytól?
A piacok Vukotic szerint azért félnek a Nemzeti Bank élén történő személyi változástól, mert Matolcsyék vélhetőleg a jegybankot ugyanolyan következetlenséggel és a nemzetközi piacokat elbizonytalanító eszközökkel irányítanák, mint ahogy az elmúlt időszakban a gazdaságpolitikát - például államosították a magánnyugdíjpénztárakat, bevezették az Európában példátlanul nagy arányú bankadót.
Vukotic az interjúban kiemelte: a piacokat nem annyira a várható nem szokványos lépések megtétele aggasztja, ebben semmi új sincs, hanem magának Matolcsynak a személye, mert őt - Simorral ellentétben - megbízhatatlannak tartják.
Nem mi voltunk - Matolcsy volt
|
Az előzmény A csütörtökön megindult árfolyamesés alapján úgy tűnik, hogy a spekulánsok megfogadták a Doktor Végzetként is emlegetett Roubini tanácsát és a szerdai felkészülés után megkezdték a forint elleni támadást - írta korábban az NGM. A minisztérium szerint egyértelművé vált, hogy nem a nemzetgazdasági miniszter cikke miatt gyengül a hét közepe óta a forint. Részletek >>
A forint gyengülésért egyértelműen Magyarország a felelős, dobta vissza a labdát a Roubini Global Economics a Wall Street Journalban. |
A szakember az alapblognak elmondta: a forint gyengülését az általa néhány héttel ezelőtt publikált és valóban aggodalmakat tükröző tanulmány azért nem okozhatta, mert annak hatására az égvilágon semmi sem történt a forint piacán. Az ugyanis attól a pillanattól kezdve gyengült, hogy megjelent Matolcsy Györgynek a forintgyengülés érdekében írt cikke és annak a magyar sajtóban - nyilván nem véletlenül - nagy publicitást adtak. A gyengülés eleve nem is volt erőteljes, ami Vukotic szerint még inkább azt támasztja alá, hogy a piacokat csak Matolcsy György mozgatta.
Nouriel Roubini Magyarország- és Kelet-Európa-specialistája az interjúban ugyanakkor helyesli a magyar kormány törekvését az eurózónától való függőség lazítására és az exportpiacok diverzifikálására, például az ázsiai nyitásra.
A románoknál sem fényes a helyzet, de legalább megállapodást keresnek
Magyarország után, de Magyarországhoz képest kevésbé sérülékenynek a vezető közgazdász Románia gazdaságát nevezi meg. Románia előnyére válik szerinte az, hogy - ellentétben Magyarországgal - az ottani kormány új megállapodás megkötésére készül a Nemzetközi Valutaalappal. Egy ennyire labilis nemzetközi környezetben, ennyire az eurózónától függő országokban az ilyen megegyezési szándék megnyugtatja a - hamarosan - egyre kisebb rizikót felvállalni kész főbb külföldi befektetőket.
A teljes interjút az alapblogon olvashatja el.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
