A hitelfelvétel segítségével biztosíthatóvá vált a költségvetés finanszírozása, megállt a forint drasztikus és kontrollálhatatlan leértékelődése és működőképes maradt a bankrendszer. A hitelfelvétel gyorsasága az akut válsághelyzet miatt mindenképpen indokolt, míg a tárgyalások folyamata, a felek hozzáállása példaértékű volt. Simor András az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága előtt elmondta, határozott meggyőződése, hogy Magyarországnak nemcsak 2008-ban, hanem most is szüksége van az EU/IMF megállapodásra.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke emlékeztetett arra, hogy 2008 őszétől hosszabb lejáratokon és devizában gyakorlatilag lehetetlenné vált a magyar költségvetés finanszírozásának biztosítása.
„Lesz megállapodás a magyar kormány és az IMF között” — ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta 2012. szeptember 7-én. Nyilvánvalóan azért mondta ezt, mert Magyarország érdeke, hogy megállapodjon a nemzetközi intézményekkel. Így gondolom én is. Azt is tudom ugyanakkor, hogy Magyarország sebezhetősége 2008-ban nagyobb volt mint most. Akkor ugyanis a világgazdaság eddigi egyik legsúlyosabb válságának akut szakaszát élte át.” — fogalmazott Simor András.
| Szűk többséggel szavazott a Monetáris Tanács az újabb kamatdöntés mellett tegnap. Vélhetően megint a külsős tagok akarata érvényesült, akárcsak egy hónappal ezelőtt. Részletek >>> |
Az állam finanszírozási helyzetét 2008 őszén az MNB naponta elemzte. A kötvénykibocsátások elmaradása az akkori előrevetítések szerint már 2008. december elején az állam fizetésképtelenségét eredményezte volna. Az államháztartás finanszírozási kockázatait a piaci szereplők is érzékelték. A hozamok gyorsan emelkedtek, az árfolyam gyengült. Október első hetében a forint már 10 százalékkal gyengült, a 10 éves államkötvény hozama 150 bázisponttal emelkedett, egyes bankok csak az MNB támogatásával tudták biztosítani devizaforrásaikat. A folyamatok ráadásul gyorsuló ütemben romlottak.
Elengedhetetlen és haladéktalan
Ezért a piacok megnyugtatása és a teljes gazdaságra átgyűrűző finanszírozási válság elkerülése érdekében elengedhetetlen volt az IMF/EU hitelmegállapodás haladéktalan megkötése. Ebben az időszakban más országok is — így Lettország és Románia — hasonló helyzetbe kerültek: ezen országok a magyarországival összemérhető feltételek mellett jutottak hitelhez.
A megállapodás aláírása után 2008 végére az árfolyam stabilizálódott, az hosszú lejáratú állampapírhozamok visszatértek a szeptemberi szintekre. A külföldi banktulajdonosok 2010 őszéig (az IMF/EU megállapodás felmondásáig) nem vontak ki forrásokat az országból.
A 2008-as IMF/EU hitelmegállapodás a fent említett okok miatt nemzeti érdek, szükséges, fontos és sikeres volt, melyben a Magyar Nemzeti Bank kulcsszerepet játszott.
Az akkori pénzügyi helyzetben a megállapodás gyors megkötése volt az egyetlen lehetséges, felelős és helyes lépés.
A botrány folytatódik.
