Tavaly 1404 milliárd forintot költött el az állam az adósság finanszírozásával kapcsolatban, ami minden idők legmagasabbika, mintegy 360 milliárd forinttal haladja meg az eredetileg tervezettet. Némi öröm az ürömben, hogy a nettó - kamatbevételekkel csökkentett - kiadás ennél némileg kisebb, 1274 milliárd forint lett. Az ugrást jól jelzi, hogy 2021 előtt ez az összeg soha nem haladta meg az ezer milliárd forintot - írja a Népszava.
A lap szerint a kamatkiadások azért szálltak el, mert egyrészt a válságkezelés, valamint a kormány egyéb nem elhanyagolható kiadásai miatt két év alatt mintegy harmadával, 10 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság, másrészt az elmúlt egy év kamatemelései nyomán az állampíroktól elvárt hozamok is jelentősen emelkedtek. Vagyis a jóval nagyobb adósságot, sokkal drágábban lehet csak finanszírozni.
Az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások még abban az értelemben is szűkítik a leendő kormány – legyen az bármilyen színű is – mozgásterét, hogy közben az államháztartás hiányát a GDP 7 százalékáról három százalékra kell csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy - ideszámítva a kamatkiadások megugrását is - néhány év leforgása alatt a hiányt a GDP 5-6 százalékával, mai árakon számolva mintegy 3000 milliárd forinttal kell csökkenteni. A kormány látva a környező országokban megkezdett konszolidációt már 2022-re 4,9 százalékos államháztartási hiányt célzott meg, ám ismerve az év eleji pénzszórást (szja visszatérítés, 13 havi nyugdíj), és a választási bizonytalanságokat, még kevesen hiszik, hogy idén a hiány a GDP öt százaléka alá tudna esni - emlékeztet a lap.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 74,15 pontos, 0,07 százalékos emelkedéssel, 109 453,39 ponton zárt pénteken. 
