5p
A KSH ma közzétette az első féléves hazai bérnövekedési adatokat. A számok egész jók lettek: a közmunka nélküli 4,5 százalékos növekedés biztató. Egy tekintetben óriásit nőtt béreink értéke a rendszerváltás óta, ezt nézzük most meg kicsit alaposabban.

Elégedetlenségünk

Amikor életszínvonalunkat vizsgáljuk, meg szoktuk nézni a jövedelmeket és az árszínvonalat, és ez alapján tudunk összehasonlításokat tenni más országokkal. Ha ezt nézzük, sokszor elégedetlenek vagyunk a rendszerváltás óta elért növekedéssel, akkori reményeink szerint ennyi idő alatt megközelítettük volna az átlagos nyugat-európai életnívót.

Ez ugyan nem következett be, bár a mostani bérnövekedési ütem az alacsony infláció mellett egész biztató, ha ez így tudna maradni 5-10 évig, sokat faraghatnánk a hátrányból. A mostani adat szerint a közmunka nélküli bruttó átlagbér 260 ezer forint, az ehhez tartozó nettó összeg 170 ezer forint, ha a személyi jövedelemadóban érvényesíthető gyermekkedvezményt is számítjuk, ez kb. 176 ezer forint. A jelenlegi 310 körüli árfolyammal számolva ez kb. 570 euró. Az általunk irigyelt országokban ez az érték 2000 euró körül van, így a miénk ennek csak 28-29 százaléka.

Jobban megnézve

Persze a valóságos helyzet ennél jobb, hisz a hazai megélhetési költségek is lényegesen alacsonyabbak, mint a vizsgált országokban. Ennek ellenére mégis egyre fontosabb az, hogy nominálisan összehasonlítva hogy állunk, hisz immár bő 4 éve bármely EU tagállamban munkát vállalhatunk, vagyis abból a szempontból, hogy útra kelünk-e, nagyon is döntő ez a szám.

Ugyanakkor, ha most elégedetlenek is vagyunk ezzel a 28-29 százalékkal, érdemes visszanézni a múltba, és megnézni ezeket az arányokat visszamenőleg. Az időutazást egész 1990-ig, az első szabad választások évéig tesszük meg, és megnézzük, akkor mit értek a hazai keresetek euróban, pontosabban annak hiányában német márkában. A márka árfolyamát átszámítjuk euróra.

Nem olyan rossz a helyzet

1990-ben a bruttó átlagbér 13 500, a nettó 10 100 forint volt, a márka 40 forint, ami 78 forintos eurónak felel meg. Már a számokból szembetűnik, hogy míg a nettó fizetés a 17-ede a mainak, a forint árfolyama viszont még a negyedére sem esett, így akkor mindössze 130 eurónak megfelelő összeget tett ki az átlagbér.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy lehet ez? Hogy nőhetett 130-ról 570-re 25 év alatt, hol akkor a jólét? A válasz egyszerű: az árszínvonal is sokkal kisebb volt, a forint pedig meglehetősen alulértékelt. A hazai valuta azóta erősen felértékelődött reálértékben, ami azt mutatja, hogy azért mégiscsak sokat fejlődtünk, mert a valutaárfolyam sokat elárul az adott ország termelékenységéről.

Mind elmentünk volna

Ha tehát 25 éve beengedtek volna minket dolgozni az EU-ba, a több mint 10-szeres különbség miatt szinte mindenki elment volna, és az utolsó lekapcsolja a villanyt. Ebben a tekintetben tehát óriási léptünk előre: itthon élőként és dolgozóként ez annyiban hat közvetlenül, hogy olcsóbbak lettek az importáruk (persze sok olyat is megtermelünk, amit akkor nem, hisz pont ezért tudott a forint megerősödni reálértékben). Turistaként viszont már sokkal nagyobb ez a hatás: a rendszerváltáskor sokan még konzervet vittek a nyugat-európai utazásokra, mert a nagy különbség miatt megfizethetetlenek voltak az ottani árak. Most már legfeljebb csak másfél-kétszeres árakkal találkozunk, ami nem zavar meg egy nyaralást.

Érdemes megnézni egy köztes adatot is, hogy lássuk, a 25 év alatt milyen ütemben történt ez a fajta felzárkózás. 2001-ben a bruttó átlagbér 96 ezer forint volt, a nettó 62, az akkor már létező euró viszont már 260 körül, nem is messze a maitól. A havi nettó bér így 240 euró volt, még mindig igen kis összeg.

Euróban remekül teljesítettünk

2001-ben azonban megszűnt a forint csúszó leértékelése, és az árfolyam egy széles sávban mozoghatott, majd ezt a sávot is eltörölték. Látszik, hogy az azóta eltelt 14 év alatt egész keveset értékelődött le a hazai valuta, míg a nettó bérek közel a háromszorosukra emelkedtek. A folyamat különösen az időszak első felében volt gyors, amikor még magas infláció is hajtotta a magas bérnövekedést.

Így tehát euróban, és ami még érdekes lehet, dollárban és angol fontban rengeteget nőttek a béreink 25 év alatt, több, mint négyszeresükre. Persze az összehasonlítás tárgyát képező országokban is volt infláció és béremelkedés, de ehhez képest elenyésző.

Hogyan tovább?

Ez a folyamat már csak akkor tud folytatódni, ha béreink forintban nominálisan jelentősen emelkednek valutánk leértékelődése nélkül, vagy ha stagnálnak, de a forint felértékelődik. Utóbbira lehet esély, de mértéke legfeljebb 5-10 százalékos lehet, elég nehéz lenne hosszabb távon is 270 forint alatti euró árfolyamot számolni. Marad hát a forintban való növekedés, és ez a 4,5 százalék éves szinten nem is lenne rossz. Így 13 év alatt érnénk el a bűvös 1000 eurót, és a német bérszínvonal felével, vagy közel felével már talán meg is elégednénk.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jócskán rávertünk Európára, a németek és a franciák is a hátunkat nézik
Csabai Károly | 2026. november 18. 11:19
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.
Makro / Külgazdaság Szünet nélkül: adnak ma egy ötöst a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 11:04
Szerdán is újabb, jelentős árváltozást jelentettek be.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály elárulta, az árrésstop eltörlésének milyen inflációs hatása lehet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:49
Bár volt ilyen felvetés, keddi ülésén mégsem csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az összes körülmény alapján azonban megnőtt a monetáris politika mozgástere, ezt majd a decemberi Inflációs Jelentésben értékelik. Kérdésre Varga Mihály beszélt arról, milyen hatása lehet az inflációra az árrésstop tervezett eltörlésének, és kifejtette véleményét a soron következő hitelminősítésekről is.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mennyivel verték meg a béreink az inflációt szeptemberben
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 08:30
A nettó reálkereset pedig szeptemberben 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Ennél alacsonyabb értékre utoljára tavaly decemberben volt példa.
Makro / Külgazdaság Brüsszelből ma fontos bejelentés érkezik
Csabai Károly | 2026. november 18. 05:44
Az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat szerda délelőtt teszi közzé a saját metodikája alapján kiszámolt októberi uniós tagországi inflációs adatokat. Bár ez Magyarország esetében 0,4 százalékponttal magasabb annál, mint amekkora fogyasztóiár-indexet a Központi Statisztikai Hivatal múlt a kedden publikált, EU-s összevetésben még így is jól állunk, a 27 tagállamból csak négyben lehetett alacsonyabb a harmonizált fogyasztóiár-index a múlt hónapban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Fenntarthatóság mint befektetési tényező: kockázat, érték és megtérülés
Wieder Gergő | 2026. november 17. 18:49
A fenntarthatóság nem különálló ESG-feladat, hanem a befektetési és finanszírozási döntések egyik tényezője. A klímaváltozás, a természeti erőforrások sérülékenysége és a gazdasági átállás a vállalatok költségeire, növekedési lehetőségeire és értékére is hat. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy egy befektetés fenntarthatónak nevezhető-e, hanem az, hogy mennyire ismerjük a hosszú távú megtérülését meghatározó kockázatokat.
Makro / Külgazdaság Röviddel az előző vezető menesztése után már meg is van a Paksi Atomerőmű új első embere
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 17:23
Az új vezető több mint 22 éve dolgozik az atomerőműben.
Makro / Külgazdaság Kemény lépés: menesztette a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját Kapitány István
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 16:02
Azonnali hatállyal megszűnt Horváth Péter János megbízatása. 
Makro / Külgazdaság Tovább vásárolhat orosz kőolajat és földgázt a Mol és az MVM
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:46
Az amerikai hivatal meghosszabbította az orosz energiahordozók vásárlását sújtó szanciók alóli mentességet Magyarország és Szlovákia számára is. 
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék meghozták a döntést, amire mindenki várt
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 14:00
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának keddi döntése értelmében nem változik a jegybanki alapkamat, és a kamatfolyosó két széle sem módosul.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG