Mármint, ha azok közé tartozol, akik leértékelődésre várva német márkát, vagy eurót szoktak venni. Ugyanazt csináltad, mint Soros György, csak nem pár száz millió dolláros, hanem pár száz ezer forintos, vagy pár milliós tőkével. Ráadásul ugyanúgy nyertél rajta. Közben esetleg megmentettél 1-2 munkahelyet.

Más európai országok után a német kormány is korlátozná a készpénz-használatot, de ez a németeknek nem igazán tetszik, ők nagyon is elvannak a régi módszerrel. Még a jegybankelnök is védelmébe vette őket. Vajon praktikus okokból van ez, vagy a hiperinfláció hagyott bennük kitörölhetetlen nyomokat?

A KSH ma közzétette az első féléves hazai bérnövekedési adatokat. A számok egész jók lettek: a közmunka nélküli 4,5 százalékos növekedés biztató. Egy tekintetben óriásit nőtt béreink értéke a rendszerváltás óta, ezt nézzük most meg kicsit alaposabban.

Itt a görög összeomlás, az „európai Lehman” hétvége, esnek a piacok, megy a rettegés, csak pont az euró nem esik érdemben. Hogy lehet ez?

Tegnap látott napvilágot a méretes amerikai külkereskedelmi hiányadat, és kiderült hogy a hiány jó része Kínával szemben mutatkozik. Kína közben egyre nagyobb és nagyobb dollárhegyen üldögél. Ott lenne egy hatalmas valuta, a jüan, de helyette a fél világ török lírával és svájci frankkal spekulál, és lévén a fél világhoz képest kis devizák, adott esetben extrém mozgás lehet bennük.

Soros György, a magyar származású részvény-, és devizapiaci guru állást foglalt a tegnapi európai monetáris lazítással kapcsolatban. Neki nem tetszik a lépés, kedvezőtlen mellékhatásokra hívja fel a figyelmet.

Végletesen felfokozott várakozások övezik az Európai Központi Bank csütörtöki ülését. A piac úgy tekint az eseményre, mint lehetséges világmegváltásra. Pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb, az EKB igen nehéz helyzetben van, iszonyatos felelősség nyugszik a vállán.

Továbbra is virul a márka: 2100 milliárd forint értékű, 2002-ben lecserélt érme és bankjegy van még forgalomban, s az emberek még fizetnek is vele...

Németország megfontolhatná a kilépést az euróövezetből, ha nem sikerül megteremteni az államháztartási fegyelmet a válsággal küszködő tagállamokban - Wolfgang Reitzle beszélt erről először. Az egyik legnagyobb német iparvállalat első embere szerint nem kell minden áron megmenteni az eurót.

Meglehetősen romantikus felmérés látott napvilágot a németek pénzügyi szokásairól. Egy friss kimutatás szerint tíz évvel az euró bevezetése után, a németek túlnyomó többsége még mindig átszámítja az árakat időnként márkára. Sőt nem csak számolnak vele, de rengeteget meg is tartottak a régi fizetőeszközből. Van aki el is fogadja.