5p
Tegnap látott napvilágot a méretes amerikai külkereskedelmi hiányadat, és kiderült hogy a hiány jó része Kínával szemben mutatkozik. Kína közben egyre nagyobb és nagyobb dollárhegyen üldögél. Ott lenne egy hatalmas valuta, a jüan, de helyette a fél világ török lírával és svájci frankkal spekulál, és lévén a fél világhoz képest kis devizák, adott esetben extrém mozgás lehet bennük.

A devizapiac korábban

A devizapiac a korábbi évtizedekben úgy nézett ki, hogy a világ első 3 gazdaságának valutája adta a devizapiacok forgalmának javát, és ez így nagyjából jól is működött. Messze a legnagyobb gazdaság Amerika volt, majd nagy lemaradással következett Japán és Németország (utóbbinak korábban csak a nyugati fele). Ennek megfelelően zajlottak az USD/JPY és USD/DEM üzletek, és emellett azért az angol font is népszerű volt.

Utána jött az euró, ami megváltoztatta az erőviszonyokat. Az eurózóna gazdasága kb. háromszorosa a németnek, így a közös deviza szerepe is ennyivel nagyobb, gyakorlatilag utolérve a dollárt. Így két abszolút világvaluta lett, sok ország át is váltotta jegybanki dollártartalékainak egy részét euróra (a német márka csak Európában volt a „valuták királya”, a jegybankok jórészt azt tartalékolták).

A jen szerepe így érthető módon kisebb lett, de megtartotta előkelő harmadik helyét a rangsorban. Viszont ebben az időszakban a devizapiacok még limitáltak voltak: nem kereskedett rajtuk a fél világ a laptopjáról vagy a telefonjáról. Csak a banki treasuryk vettek részt, meg persze néhány nagyobb alap, magánszemélyek csak közvetve, hagyományos brókercégeken keresztül, telefonos megbízásokkal. Így a piac sokkal stabilabb volt (kivéve persze, ha egy kormány ellenszegült a piac leértékelési nyomásának, mint a britek a 90-es évek elején).

Kína megnőtt

Az ezredforduló utáni időszak aztán két lényeges változást hozott. Egyrészt Kína előtört a nagy mélységből, hatalmas növekedést követően gazdaságának mérete megelőzte Németországot majd Japánt, és pár éven belül nominálisan Amerikát (és persze az eurózónát) is lehagyja. Vásárlóerő paritáson ez nagyjából most zajlik: a kínai ipar már a világ ipari termelésének negyede-ötöde lehet.

Ennek megfelelően Kína valutája már pont olyan kellene, hogy legyen, mint a dollár vagy az euró. Ugyanolyan világvaluta, sőt tartalékvaluta szerepet kéne, hogy betöltsön, szabadon kéne lebegnie, és a piacok sztárja lenne. Nyugodtan kereskedhetne dollár-jüan devizapárral a fél világ, de ennek csak a likviditás szempontjából lenne jelentősége. Az egész legfőbb értelme az lenne, hogy a kialakult külkereskedelmi aránytalanságokat az árfolyam segítene kiküszöbölni.

Ha Amerikának tartósan nagy hiánya van Kínával szemben, akkor a dollár logikusan leértékelődne a jüannal szemben, és a hiány mérséklődne. De a jüan nem szabadon mozgó valuta: a kínai kormány szigorúan kezeli. Így nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a kínai gazdaság mérete indokolna.

Hosszabb távon persze lehet, hogy Kína fokozatosan liberalizálni fogja pénzrendszerét, de addig marad ez a kissé torz állapot. Nagy kínai többlet Amerikával szemben: dollárhegyek Kínában, amiből vehetik az egyre alacsonyabb hozamú amerikai állampapírokat. Persze azt is megtehetnék, hogy a dollárhegyekből egész amerikai cégeket vesznek meg: elég érdekesen mutatna, ha a kínai állam lenne a legnagyobb részvényes néhány amerikai nagyvállalatban.

Kis valuták kontra egész emberiség

A másik anomália abból adódik, hogy az internetes kereskedés elterjedése óta gyakorlatilag a teljes emberiség (és számtalan robot) hozzáfér a devizapiachoz, ugyanakkor az nem egy tőzsde, hanem csak egy bankközi piac, tehát szabályozatlanabb. Így könnyebben fordulhatnak elő olyan extrémségek is, mint a januári svájci frank árfolyamgát eltörlésnél, amikor szabályozott piaci környezet hiányában sok vitás esetben lehetetlen volt visszakövetni az eseményeket, magyarul sok közvetítő azt kötött ügyfeleinek, ami jólesett neki.

Ugyanakkor a kereskedők nagy száma önmagában is gondot okoz, ha nem világvalutáról van szó. Ha ugyanis a fél világ ráugrik egy kis valutára valamelyik irányban, akkor annak teljesen eltorzítja a piacát, az adott országnak kárt okoz vele, és a tömeges nyitások/zárások extrém ármozgást és óriási veszteséget okoznak. A svájci frank mellett volt már ilyen az új-zélandi dollárnál vagy akár a rubelnél, és lehetne sorolni a valutákat. Most épp a török líra divatos, még nem tudjuk, mi sül ki belőle.

Ezt a problémát nehéz kezelni, talán az javítana sokat a helyzeten, ha kissé szabályozottabb lenne a devizapiac, tőzsdeszerűbb, ahol pánik esetén lenne felfüggesztés (nem kötögetés eszement árakon), és lenne egyértelmű kötéslista. És persze ha egy jegybank készül valamire, azt nem kereskedés közben tenné óriási zavart keltve, hanem piac előtt vagy után, pontosan úgy, ahogy ez a tőzsdén is zajlik a cégek esetében.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 38470 38470 40410 -5,25% 0 0 26 989 932 370 HUF 2026-11-20 17:09:58
MOL 4550 4480 4794 -4,29% 0 0 6 838 782 744 HUF 2026-11-20 17:14:50
MTELEKOM 2870 2818 2890 +0,28% 0 0 1 423 623 122 HUF 2026-11-20 17:14:23
RICHTER 13290 13080 13550 -2,28% 0 0 5 835 618 290 HUF 2026-11-20 17:05:11
OPUS 150 149 162 -7,48% 0 0 47 222 018 HUF 2026-11-20 17:05:13
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Újabb csúnya pofon Trumpnak: vérvörösen izzott Amerika
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 11:31
Nem tették zsebre a tegnapi Napot Amerikában, de igazából seho la világon.
Részvény / Deviza / Áru Nézze csak, mit művelt a forint a héten!
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 18:20
Pénteken alig változott a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben, a hetet viszont két százalékot meghaladó árfolyamveszteséggel fejezte be.
Részvény / Deviza / Áru Vérengzést rendezett a medve a parketten
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 18:08
Óriásit estek a vezető hazai részvények, egyedül a Magyar Telekom tartotta magát.
Részvény / Deviza / Áru Nem lehetnek boldogok a New York-i brókerek sem
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 16:58
Mínuszban indított a Wall Street.
Részvény / Deviza / Áru A választások óta nem látott szinten a forint, hogy jutottunk ide?
Eidenpenz József | 2026. november 20. 15:19
Feltűnően gyengült a forint ezen a héten, mi lehet ennek az oka? Milyen tényezők vezettek el idáig? Újdonságról van szó, vagy már régebben elkezdődött a folyamat, csak eddig nem volt ilyen egyértelmű? Egy ma esti döntés segíthetne a devizánknak, de a kockázatok így is túlsúlyban vannak.
Részvény / Deviza / Áru Valami szörnyű dolog történik a pesti börzén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 14:53
Zuhannak a vezető részvények.
Részvény / Deviza / Áru Egyelőre fekete péntek van a pesti tőzsdén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 11:47
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 5,50 pontos nyitás után csökkent pénteken délelőtt.
Részvény / Deviza / Áru Rácáfolt a nemzetközi negatív hangulatra a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 09:18
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 5,50 pontos emelkedéssel, 143 071,16 ponton nyitott pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Ennyi forintot kell most adni egyetlen euróért
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 07:25
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
Részvény / Deviza / Áru Kiderült, mi történt a New York-i tőzsdén
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 06:21
Gyengüléssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG