5p
Tegnap látott napvilágot a méretes amerikai külkereskedelmi hiányadat, és kiderült hogy a hiány jó része Kínával szemben mutatkozik. Kína közben egyre nagyobb és nagyobb dollárhegyen üldögél. Ott lenne egy hatalmas valuta, a jüan, de helyette a fél világ török lírával és svájci frankkal spekulál, és lévén a fél világhoz képest kis devizák, adott esetben extrém mozgás lehet bennük.

A devizapiac korábban

A devizapiac a korábbi évtizedekben úgy nézett ki, hogy a világ első 3 gazdaságának valutája adta a devizapiacok forgalmának javát, és ez így nagyjából jól is működött. Messze a legnagyobb gazdaság Amerika volt, majd nagy lemaradással következett Japán és Németország (utóbbinak korábban csak a nyugati fele). Ennek megfelelően zajlottak az USD/JPY és USD/DEM üzletek, és emellett azért az angol font is népszerű volt.

Utána jött az euró, ami megváltoztatta az erőviszonyokat. Az eurózóna gazdasága kb. háromszorosa a németnek, így a közös deviza szerepe is ennyivel nagyobb, gyakorlatilag utolérve a dollárt. Így két abszolút világvaluta lett, sok ország át is váltotta jegybanki dollártartalékainak egy részét euróra (a német márka csak Európában volt a „valuták királya”, a jegybankok jórészt azt tartalékolták).

A jen szerepe így érthető módon kisebb lett, de megtartotta előkelő harmadik helyét a rangsorban. Viszont ebben az időszakban a devizapiacok még limitáltak voltak: nem kereskedett rajtuk a fél világ a laptopjáról vagy a telefonjáról. Csak a banki treasuryk vettek részt, meg persze néhány nagyobb alap, magánszemélyek csak közvetve, hagyományos brókercégeken keresztül, telefonos megbízásokkal. Így a piac sokkal stabilabb volt (kivéve persze, ha egy kormány ellenszegült a piac leértékelési nyomásának, mint a britek a 90-es évek elején).

Kína megnőtt

Az ezredforduló utáni időszak aztán két lényeges változást hozott. Egyrészt Kína előtört a nagy mélységből, hatalmas növekedést követően gazdaságának mérete megelőzte Németországot majd Japánt, és pár éven belül nominálisan Amerikát (és persze az eurózónát) is lehagyja. Vásárlóerő paritáson ez nagyjából most zajlik: a kínai ipar már a világ ipari termelésének negyede-ötöde lehet.

Ennek megfelelően Kína valutája már pont olyan kellene, hogy legyen, mint a dollár vagy az euró. Ugyanolyan világvaluta, sőt tartalékvaluta szerepet kéne, hogy betöltsön, szabadon kéne lebegnie, és a piacok sztárja lenne. Nyugodtan kereskedhetne dollár-jüan devizapárral a fél világ, de ennek csak a likviditás szempontjából lenne jelentősége. Az egész legfőbb értelme az lenne, hogy a kialakult külkereskedelmi aránytalanságokat az árfolyam segítene kiküszöbölni.

Ha Amerikának tartósan nagy hiánya van Kínával szemben, akkor a dollár logikusan leértékelődne a jüannal szemben, és a hiány mérséklődne. De a jüan nem szabadon mozgó valuta: a kínai kormány szigorúan kezeli. Így nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a kínai gazdaság mérete indokolna.

Hosszabb távon persze lehet, hogy Kína fokozatosan liberalizálni fogja pénzrendszerét, de addig marad ez a kissé torz állapot. Nagy kínai többlet Amerikával szemben: dollárhegyek Kínában, amiből vehetik az egyre alacsonyabb hozamú amerikai állampapírokat. Persze azt is megtehetnék, hogy a dollárhegyekből egész amerikai cégeket vesznek meg: elég érdekesen mutatna, ha a kínai állam lenne a legnagyobb részvényes néhány amerikai nagyvállalatban.

Kis valuták kontra egész emberiség

A másik anomália abból adódik, hogy az internetes kereskedés elterjedése óta gyakorlatilag a teljes emberiség (és számtalan robot) hozzáfér a devizapiachoz, ugyanakkor az nem egy tőzsde, hanem csak egy bankközi piac, tehát szabályozatlanabb. Így könnyebben fordulhatnak elő olyan extrémségek is, mint a januári svájci frank árfolyamgát eltörlésnél, amikor szabályozott piaci környezet hiányában sok vitás esetben lehetetlen volt visszakövetni az eseményeket, magyarul sok közvetítő azt kötött ügyfeleinek, ami jólesett neki.

Ugyanakkor a kereskedők nagy száma önmagában is gondot okoz, ha nem világvalutáról van szó. Ha ugyanis a fél világ ráugrik egy kis valutára valamelyik irányban, akkor annak teljesen eltorzítja a piacát, az adott országnak kárt okoz vele, és a tömeges nyitások/zárások extrém ármozgást és óriási veszteséget okoznak. A svájci frank mellett volt már ilyen az új-zélandi dollárnál vagy akár a rubelnél, és lehetne sorolni a valutákat. Most épp a török líra divatos, még nem tudjuk, mi sül ki belőle.

Ezt a problémát nehéz kezelni, talán az javítana sokat a helyzeten, ha kissé szabályozottabb lenne a devizapiac, tőzsdeszerűbb, ahol pánik esetén lenne felfüggesztés (nem kötögetés eszement árakon), és lenne egyértelmű kötéslista. És persze ha egy jegybank készül valamire, azt nem kereskedés közben tenné óriási zavart keltve, hanem piac előtt vagy után, pontosan úgy, ahogy ez a tőzsdén is zajlik a cégek esetében.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 40780 40200 40890 +1,90% 40770 40780 6 733 029 080 HUF 2026-11-19 11:35:23
MOL 4790 4776 4846 -0,33% 4782 4790 740 738 106 HUF 2026-11-19 11:36:39
MTELEKOM 2906 2888 2936 -0,14% 2902 2906 510 122 764 HUF 2026-11-19 11:34:36
RICHTER 13520 13470 13650 +0,15% 13510 13520 657 913 540 HUF 2026-11-19 11:36:37
OPUS 157 150 168 -5,54% 157 157 32 506 123 HUF 2026-11-19 11:35:48
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Alakul a hangulat a tőzsdén
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:45
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,90 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön délelőtt.
Részvény / Deviza / Áru Három nagy durranás határozhatja meg az év végi hangulatot
Eidenpenz József | 2026. november 19. 10:17
Hatalmas események történnek ezen a héten a mesterségesintelligencia-szektorban, amely eddig a tőzsdéket húzta, így ez a hét döntő lehet a részvénypiacok iránya szempontjából. Az Nvidia jelentése nem sikerült rosszul, hozott némi megnyugvást a piacra, a következő nagy kérdés az Anthropic tőzsdei fogadtatása.
Részvény / Deviza / Áru Enyhe pluszban indult a kereskedés
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 09:37
A BUX minimális emelkedéssel, 142 666 ponton nyitott csütörtökön, miközben az európai tőzsdék többsége erősödött. A befektetői hangulatot a technológiai részvények iránti érdeklődés javulása támogatta.
Részvény / Deviza / Áru Novemberben a dollárral szemben gyengült leginkább a forint
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 07:59
Enyhe gyengüléssel kezdte a csütörtöki kereskedést a forint a főbb devizákkal szemben. Az euró jegyzése 369 forint fölé emelkedett, miközben a dollár és a svájci frank is drágult a szerda esti árfolyamokhoz képest.
Részvény / Deviza / Áru Több mint 107 milliárd dollárt vont be az Anthropic a tőzsdei bevezetés előtt
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 07:03
Rekordméretű részvényértékesítéssel lép csütörtökön a Nasdaqra az Anthropic. A Claude mesterségesintelligencia-rendszert fejlesztő vállalat teljes tranzakciójának értéke meghaladta a 107 milliárd dollárt, a kibocsátási ár alapján pedig mintegy 1,5 billió dolláros vállalatértékeltség alakult ki.
Részvény / Deviza / Áru A Nasdaq emelkedett, a Dow Jones jelentős veszteséggel zárt
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:13
Vegyesen zártak szerdán a New York-i értéktőzsde vezető részvényindexei. A Dow Jones és az S&P 500 veszített értékéből, miközben a technológiai vállalatokat tömörítő Nasdaq Composite emelkedéssel fejezte be a kereskedést.
Részvény / Deviza / Áru A nemzetközi tőzsdehangulat spiráljába került a BÉT
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:27
A kedvezőtlen nemzetközi befektetői hangulat hatására esett a magyar tőzsdére az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint. Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2422,59 pontos, 1,67 százalékos csökkenéssel, 142 664,50 ponton zárt szerdán.
Részvény / Deviza / Áru Kiment az erő a forintból
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:09
Gyengült szerdán a magyar fizetőesköz a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
Részvény / Deviza / Áru Fekete szerda a BÉT-en
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 14:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,89 pontos nyitás után csökkent szerdán kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Összerezzenhet, ha meglátja, mit művel megint a forint
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 07:51
Így nyitott a forint szerda reggel a devizapiacon.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG