<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
Tegnap látott napvilágot a méretes amerikai külkereskedelmi hiányadat, és kiderült hogy a hiány jó része Kínával szemben mutatkozik. Kína közben egyre nagyobb és nagyobb dollárhegyen üldögél. Ott lenne egy hatalmas valuta, a jüan, de helyette a fél világ török lírával és svájci frankkal spekulál, és lévén a fél világhoz képest kis devizák, adott esetben extrém mozgás lehet bennük.

A devizapiac korábban

A devizapiac a korábbi évtizedekben úgy nézett ki, hogy a világ első 3 gazdaságának valutája adta a devizapiacok forgalmának javát, és ez így nagyjából jól is működött. Messze a legnagyobb gazdaság Amerika volt, majd nagy lemaradással következett Japán és Németország (utóbbinak korábban csak a nyugati fele). Ennek megfelelően zajlottak az USD/JPY és USD/DEM üzletek, és emellett azért az angol font is népszerű volt.

Utána jött az euró, ami megváltoztatta az erőviszonyokat. Az eurózóna gazdasága kb. háromszorosa a németnek, így a közös deviza szerepe is ennyivel nagyobb, gyakorlatilag utolérve a dollárt. Így két abszolút világvaluta lett, sok ország át is váltotta jegybanki dollártartalékainak egy részét euróra (a német márka csak Európában volt a „valuták királya”, a jegybankok jórészt azt tartalékolták).

A jen szerepe így érthető módon kisebb lett, de megtartotta előkelő harmadik helyét a rangsorban. Viszont ebben az időszakban a devizapiacok még limitáltak voltak: nem kereskedett rajtuk a fél világ a laptopjáról vagy a telefonjáról. Csak a banki treasuryk vettek részt, meg persze néhány nagyobb alap, magánszemélyek csak közvetve, hagyományos brókercégeken keresztül, telefonos megbízásokkal. Így a piac sokkal stabilabb volt (kivéve persze, ha egy kormány ellenszegült a piac leértékelési nyomásának, mint a britek a 90-es évek elején).

Kína megnőtt

Az ezredforduló utáni időszak aztán két lényeges változást hozott. Egyrészt Kína előtört a nagy mélységből, hatalmas növekedést követően gazdaságának mérete megelőzte Németországot majd Japánt, és pár éven belül nominálisan Amerikát (és persze az eurózónát) is lehagyja. Vásárlóerő paritáson ez nagyjából most zajlik: a kínai ipar már a világ ipari termelésének negyede-ötöde lehet.

Ennek megfelelően Kína valutája már pont olyan kellene, hogy legyen, mint a dollár vagy az euró. Ugyanolyan világvaluta, sőt tartalékvaluta szerepet kéne, hogy betöltsön, szabadon kéne lebegnie, és a piacok sztárja lenne. Nyugodtan kereskedhetne dollár-jüan devizapárral a fél világ, de ennek csak a likviditás szempontjából lenne jelentősége. Az egész legfőbb értelme az lenne, hogy a kialakult külkereskedelmi aránytalanságokat az árfolyam segítene kiküszöbölni.

Ha Amerikának tartósan nagy hiánya van Kínával szemben, akkor a dollár logikusan leértékelődne a jüannal szemben, és a hiány mérséklődne. De a jüan nem szabadon mozgó valuta: a kínai kormány szigorúan kezeli. Így nem tudja betölteni azt a szerepet, amit a kínai gazdaság mérete indokolna.

Hosszabb távon persze lehet, hogy Kína fokozatosan liberalizálni fogja pénzrendszerét, de addig marad ez a kissé torz állapot. Nagy kínai többlet Amerikával szemben: dollárhegyek Kínában, amiből vehetik az egyre alacsonyabb hozamú amerikai állampapírokat. Persze azt is megtehetnék, hogy a dollárhegyekből egész amerikai cégeket vesznek meg: elég érdekesen mutatna, ha a kínai állam lenne a legnagyobb részvényes néhány amerikai nagyvállalatban.

Kis valuták kontra egész emberiség

A másik anomália abból adódik, hogy az internetes kereskedés elterjedése óta gyakorlatilag a teljes emberiség (és számtalan robot) hozzáfér a devizapiachoz, ugyanakkor az nem egy tőzsde, hanem csak egy bankközi piac, tehát szabályozatlanabb. Így könnyebben fordulhatnak elő olyan extrémségek is, mint a januári svájci frank árfolyamgát eltörlésnél, amikor szabályozott piaci környezet hiányában sok vitás esetben lehetetlen volt visszakövetni az eseményeket, magyarul sok közvetítő azt kötött ügyfeleinek, ami jólesett neki.

Ugyanakkor a kereskedők nagy száma önmagában is gondot okoz, ha nem világvalutáról van szó. Ha ugyanis a fél világ ráugrik egy kis valutára valamelyik irányban, akkor annak teljesen eltorzítja a piacát, az adott országnak kárt okoz vele, és a tömeges nyitások/zárások extrém ármozgást és óriási veszteséget okoznak. A svájci frank mellett volt már ilyen az új-zélandi dollárnál vagy akár a rubelnél, és lehetne sorolni a valutákat. Most épp a török líra divatos, még nem tudjuk, mi sül ki belőle.

Ezt a problémát nehéz kezelni, talán az javítana sokat a helyzeten, ha kissé szabályozottabb lenne a devizapiac, tőzsdeszerűbb, ahol pánik esetén lenne felfüggesztés (nem kötögetés eszement árakon), és lenne egyértelmű kötéslista. És persze ha egy jegybank készül valamire, azt nem kereskedés közben tenné óriási zavart keltve, hanem piac előtt vagy után, pontosan úgy, ahogy ez a tőzsdén is zajlik a cégek esetében.

A rovat támogatója a 4iG

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 10890 10780 10930 +1,30% 0 0 5 974 561 900 Ft 2022-12-01 17:09:48
MOL 2836 2792 2850 +0,57% 0 0 1 724 328 484 Ft 2022-12-01 17:05:25
MTELEKOM 332 331 333 +0,45% 0 0 53 930 861 Ft 2022-12-01 17:05:02
RICHTER 8500 8300 8575 +0,59% 0 0 4 030 590 830 Ft 2022-12-01 17:09:19
OPUS 125 125 130 +1,29% 0 0 39 265 825 Ft 2022-12-01 17:05:14
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Magyarországon is eladta a Mol több benzinkútját, de újakat is vásárolt
Privátbankár.hu | 2022. december 1. 16:33
Lezárult a Mol egyes magyarországi és szlovákiai töltőállomásainak értékesítése az Orlen Unipetrol részére.
Részvény / Deviza / Áru Meglepő, hogy ismét 410 felett az euró/forint?
Eidenpenz József | 2022. december 1. 12:34
A forintra hatott a tegnapi EU-bejelentés, segíthette a dollárgyengülés is, de ellene dolgoznak a gázárak. Az eredmény egy pár forintos euródrágulás lett. A Molt is különböző hatások érik, délelőtti esése azonban már mérséklődött. Powell beszéde nyomán száguldott az amerikai tőzsde, ugrott az arany, kilőtt az ether.
Részvény / Deviza / Áru Ma reggel alig 409 forintot kellett adni egy euróért
Privátbankár.hu | 2022. december 1. 07:28
Az euró jegyzése 409 forint alatt, a dolláré 392 alatt járt csütörtök kora reggel.
Részvény / Deviza / Áru Megint begyengült a forint
Privátbankár.hu | 2022. november 30. 19:01
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest szerda kora este a reggeli szintekkel összevetve.
Részvény / Deviza / Áru Eljött a forint oly fontos napja, száguldott a Bilibili
Eidenpenz József | 2022. november 30. 12:53
Az Európai Bizottság mai állásfoglalását Magyarországgal kapcsolatban fő vonalakban már ismerjük, de ha új információ érkezik, az alaposan megmozgathatja a forintot. Egyelőre kissé drágult ma az euró, miközben felfelé tart az európai földgáz és az olaj is. Rekordhónapot zárhatnak a kínai részvények.
Részvény / Deviza / Áru Ettől fáztunk: újabb áremelkedés a gázpiacon
Privátbankár.hu | 2022. november 30. 09:45
A földgáz tőzsdei ára kedd estére ugrott nagyot, és nem csökkent szerda reggelre sem.
Részvény / Deviza / Áru Izmosan indított nemzeti valutánk szerda reggel a devizapiacon
Privátbankár.hu | 2022. november 30. 07:38
Erősödött szerda reggelre a forint a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Részvény / Deviza / Áru A benzinársapka esetleges kivezetésére kilőtt a Mol
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 17:58
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 191,88 pontos, 0,42 százalékos emelkedéssel, 45 780,62 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Egész jól áll a forint, pedig nagyot drágult a gáz és az olaj
Eidenpenz József | 2022. november 29. 12:42
A kínai kormány esetleges Covid-döntésére várnak a piacok, de alapvetően optimisták, a szigor enyhülésében reménykednek. A BUX index felülteljesítő, a forint kissé gyengül ugyan, de jól áll a múlt héthez képest. Miért tűnik el a cukor, mennyire ment fel világpiaci ára az utóbbi időben?
Részvény / Deviza / Áru Tovább araszol felfelé a gázár, aggódhat Európa?
Privátbankár.hu | 2022. november 29. 09:55
Egyelőre három százalékos az emelkedés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG