|
| 1923, német szükségpénz (Wikimedia Commons) |
Miután a német kormány felvetette, hogy korlátozná a készpénzhasználatot és betiltaná az 5000 euró feletti készpénzes műveleteket, sokan nekimentek, még a német nemzeti bank, a Bundesbank is. Jens Weidmann bankelnök szerint a polgároknak maguknak kéne eldönteniük, hogy készpénzt akarnak-e használni, vagy készpénz-helyettesítő eszközöket – írta a Die Welt.
Szerinte a készpénz az egyetlen igazi törvényes fizetőeszköz, és az alacsony kamatokra nem az a jó válasz, hogy megszüntetjük a készpénzt, hanem inkább fel kéne pörgetni a gazdaságot, hogy emelkedhessenek a kamatok. (A jelenlegi helyzetben ugyanis a kamatok sokszor negatívak a gazdaság szereplői számára, ami ellen az egyik legjobb védekezés, ha a pénzt hazavisszük, széfbe tesszük. A készpénz kamata ugyanis már nem tud negatív lenni – a szerk.)
A németekhez járnak pénzt mosni?
Pedig a német kormány a terrorizmus és a pénzmosás elleni harccal magyarázta a korlátozási terveit, hiszen a készpénzes tranzakciók ellenőrizhetetlenek, követhetetlenek. Sokak szerint a használt autók és ingatlanok kereskedelmében virágzik a pénzmosás. A politikusok szerint még más olyan országokból – Franciaország, Belgium, Spanyolország – is járnak át pénzt mosni Németországba bűnözők, ahol már vezettek be hasonló készpénzhasználati korlátozást.
Közben az EKB az 500 eurós bankjegy megszüntetésének lehetőségét vizsgálja, mert ez az illegális tranzakciók lebonyolításának fontos eszköze lehet. Ennek szépséghibája, hogy ez az ötlet sok éve újra és újra előkerül, például már 2013-ban is írtunk róla és akkor sem volt új ötlet. (Van, ahol a bankjegyet Bin Ladennek nevezik: mindenki tudja, hogy létezik, de még senki sem látta.)
Készpénzmániás nemzet
A németek nagyon ragaszkodnak a régi fizetési módszerekhez, Németország az egyik leginkább készpénzigényes gazdaság a fejlett államok között – írja a Qz.com. A németek kétszer annyi készpénzt hordanak maguknál, mint a franciák, az amerikaiak vagy az ausztrálok, átlagosan mintegy 110 eurónyit. A tranzakciók 80 százaléka készpénzben bonyolódik, szemben az USA 50 százalékos arányával.
|
| Bankjeggyel tapétáznak (1923, Bundesarchiv) |
Külön tanulmányozták a németek furcsa viselkedését, és közvélemény-kutatás alapján arra jutottak, hogy a készpénz a németek számára megkönnyíti a rendelkezésükre álló pénzösszeg és a kiadások áttekintését. Egy pillantás a pénztárcába, és máris látják, mennyit költöttek, és mennyi maradt. Mások szerint a németek szeretik a magánszféra intimitását megőrizni, ezért ragaszkodnak az anonim tranzakciókhoz.
Utálják a hiteleket is
Megint mások a német történelemre mutogatnak, amely során az első és a második világháború után is elértéktelenedett a pénz és elveszett a spórolós nép megtakarításainak zöme. Az NKD-márka sem bizonyult igazán érték- és időtállónak. Az új, modern német márka viszont a stabilitás és az értékállóság jelképévé, a németek büszkeségévé vált, vonakodtak is áttérni az euróra.
Nemzetközi felmérések mutatják, hogy azon országokban, ahol pénzügyi válság, bankválság, hiperinfláció volt, az emberek jobban szeretnek készpénzt tartani, mint bankba tenni a pénzt. A németek ezen kívül az adósságokat is kifejezetten utálják, a 2011-es adatok szerint még csak harmaduknak volt hitelkártyája. A 2013-as évben a fizetési tranzakcióknak csak 18 százalékát bonyolították kártyával, szemben a franciák 50 és a britek 59 százalékával.
Ez a „gig economy.” 
