A dolgok jelenlegi állása szerint az Egyesült Királyság egy, az Európai Unióval szerény, vagy esetleg semmilyen érdemi megállapodással záruló kilépési folyamatba kezd, ami négyféle gazdasági és piaci kellemetlenséget fog okozni az országnak, állítja elemzésében a CNBC szerint Alberto Gallo, az Algebris Investments vezető stratégája. Szerinte az Európai Unió kénytelen lesz keménynek mutatkozni a tárgyalásokon, hogy mindenkinek elvegye a kedvét hasonló kilépési gondolatoktól.
Font és infláció
A brit kormány ugyanakkor semmit nem árul el leendő tárgyalási pozíciójáról, nemcsak a többi uniós országot bizonytalanítva el ezzel, hanem a befektetőket és általában a piaci szereplőket is. Gallo szerint négy kedvezőtlen hatással kell szembenéznie a kilépő országnak, hacsak nem vált stratégiát még a tárgyalások elején, és nem mutatkozik kompromisszum-készebbnek. Az első problémát a font leértékelődése okozhatja, igaz, hogy ez már a tavalyi népszavazás után megtörtént, nem is kis mértékben.
A dollárhoz képest 1,50-ről 1.25-ig, az euróhoz képest 1,32-ről 1,15-ig gyengül az angol font, ami közel 15 százalék. Ez önmagában is inflációt generál, különös tekintettel arra, hogy néhány, a fogyasztók mindennapi bevásárlásaiban szereplő termék erősen importfüggő. Az összes élelmiszer 50, a zöldségek és gyümölcsök 70 százaléka származik importból, így a hatás ezeknél a termékeknél gyorsan jelentkezik. Ráadásul különösen azokat a vidéki, a kilépést a népszavazáskor leginkább támogató rétegeket érinti, akiknek lényegében a válság óta nem nőtt a jövedelme, így az áremelkedés különösen fájdalmas nekik.
Költségvetés, gazdasági visszaesés
A harmadik probléma az elemző szerint az lesz, hogy megnövekednek a kormány kiadásai, miközben az Uniónak való befizetés rövidtávon még nem szűnik meg, így a költségvetés hiánya növekedhet, a fokozott finanszírozási igény pedig drágább hitelekhez, magasabb kamatokhoz vezet. Ez most, a fél százalékos kamat mellett nem látszik nagy gondnak, de ha az infláció beindulása miatt amúgy is emelkedni fog a kamatszint, már fájdalmasabb lehet.
A negyedik gondot az elemző szerint az ingatlanárak várható visszaesése jelenti majd. Ez ugyan a lakásvásárlók számára kedvező, és a túlhajtott ingatlanpiacok amúgy is le szoktak hűlni, úgy tűnik, hogy ez a hatás inkább más, súlyosabb gondok végeredményeként fog látszani. Az Algebro úgy gondolja, hogy a brit gazdaság 7-8 százalékos visszaesést fog elszenvedni a következő években, ha a legrosszabb, megegyezés nélküli forgatókönyv valósul meg. Ezt ugyan túlzott adatnak tartjuk, de a jelenlegi, Európa-szerte felpörgő gazdasági növekedés viszonyai között már a stagnálás is hatalmas lemaradást okozna.
A stagnálást vagy visszaesést kiváltó okok közül van, ami már most látszik: a bankok most kezdik egyes részlegeiket az Európai Unió más városába telepíteni, ezzel a gazdaság egy komoly szegmense kerül ki az országból. Ha megszűnik az egységes piaci tagság és vámok, vagy egyéb kereskedelmi akadályok lépnek fel, vélhetően az európai export is visszaesik, amit a megszűnő állások, stagnáló bérek és a infláció miatt a belföldi fogyasztás sem fog kompenzálni.
A legsikeresebb brit vállalkozó véleménye
Az elemzőnek összesítve az a véleménye, hogy Nagy-Britanniának nincs gazdasági-politika terve, elképzelése, hogy mit kezdjen majd a kilépés utáni gazdasági helyzettel. Richard Branson, a milliárdos vállalkozó, a Virgin-cégbirodalom kiépítője annyira katasztrofálisnak tartja a kilépést, hogy menet közben mégiscsak tartana egy második népszavazást, abból kiindulva, hogy az elsőn teljesen hamis ígéretek alapján voksoltak a polgárok, a következő hónapokban viszont szembenézhetnek a várható tényleges következményekkel, és ez alapján megváltoztathatnák döntésüket.
|
| Richard Branson. Forrás: flickr.com |
Branson szerint, ha egy megegyezés nélküli, kemény kilépés megvalósul, az rendkívül pusztító lesz, egyúttal a legnagyobb lábonlövés, amit a britek elkövetnek maguk ellen történelmük folyamán. Véleménye szerint az lenne a korrekt, hogy ha már a tények nagy része ismert lesz a kilépést illetően, legyen lehetőségük a polgároknak még egyszer meggondolni, hogy tényleg ezt akarják-e. Néhányan a parlamentben is felvetették, hogy a végső megegyezésről referendumot kéne tartani, miközben még az is bizonytalan, hogy a parlament szavazhat-e majd a kérdésben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 74,04 pontos, 0,07 százalékos csökkenéssel 101 306,73 ponton zárt hétfőn. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
