Stabil infláció, erős termelékenység- és béremelkedés várható jövőre

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (korábbi felvétel) MTI Fotó: Máthé Zoltán

Gigantikus növekedés, főbb adatok

Idén 10 éve a legmagasabb a gazdasági növekedés, várhatóan 4,7 százalék lesz a végső adat. Ez azonban vélhetően lassulni fog, jövőre 3,7 százalékot, az azt követő két évben 3 százalékot várnak a jegybank elemzői. A reálbérek érdemben bővülnek: a jövő évben 8,8 százalékos lehet a nominális bérnövekedés.

Az inflációt változékonyság jellemzi, erősen hullámzik, ezért az MNB inkább az infláció tartós elemeit próbálja vizsgálni, konkrétan az indirekt adóktól szűrt maginflációt, ami 2019-ben már 3 százalék körül stabilizálódhat. A fizetési mérleg többlete tartósan fennmarad, a GDP arányos államadósság 65 százalékra csökkenhet 2021-re.

Termelékenység

Döntő szempont a következő években a termelékenység növekedése. Az elmúlt időszak gazdasági bővülése extenzív volt, a munkaerő bővülésére alapult, de nem kísérte erős termelékenység-növekedés.

A továbbiakban a munkaerő bővülésére alapozott növekedés lehetőségei kimerülnek, így felértékelődik a termelésnövekedés szerepe. A reáltermelékenység nagyjából olyan ütemben kell, hogy növekedjen, mint a reálbér, ennek következtében a bérhányad (egy adott termék előállítási költségein belül a munkabér aránya) nem fog növekedni.

Fizetési mérleg

Az exportpiacainkon mutatkozik némi lassulás, például az újautó értékesítésben a világban, de az MNB nem számít a hazai export visszaesésére, miután jelentős beruházások zajlanak. Még ha az export volumene csökken is, az exportpiaci részesedésünk növekedése kompenzálja ezt. Konkrétan: korábban egy német autógyár 100 autót adott el és ebből 10 volt magyar, most 90-et értékesít majd, de ebből 18 (20 százalék) lesz Magyarországon gyártott autó.

Az import a beruházásokhoz kötődően emelkedik, nem a fogyasztáshoz, ami annyiban kedvező, hogy ezek a beruházások termőre fordulnak és 2020-tól kezdve az exportot növelik. Emiatt a folyó fizetési mérleg többlete 2020-ig mérséklődhet, de onnantól már növekszik, és 2021-ben már elérheti a GDP 2 százalékát.

Inflációs elemek

Novemberben 1990 óta a negyedik legnagyobb olajáresés zajlott, miközben év elején még erős emelkedés volt, így az üzemanyagár is igen változékony volt, ami az inflációs eredményt is rángatta (Magyarországon viszonylag nagy az üzemanyagok aránya az infláció kosarán belül). A tartós elemek csak az infláció mintegy felét adják, a többi az erősen változékony elemekből áll össze, ami miatt egyre inkább a stabil elemekből adódó középtávú inflációt kell nézni.

2018 októberében 3,8 százalék volt az infláció, novemberben 3,1, decemberben várhatóan 2,7 százalék lesz, ezt követően emelkedni fog a fogyasztói árindex. Az új szám, az indirekt adóktól szűrt maginfláció, ami sokkal jobban jelzi a trendeket, növekedni fog és 2019 elején meghaladja a 3 százalékot, 2020-ban pedig beáll a 3 százalékos szintre.