6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A szigorú járványellenes lezárások nem hoznak hasznot, inkább csak ártanak, véli John Ioannidis. Az amerikai Stanford Egyetem professzora továbbra is ellenzi például a kijárási korlátozásokat és az iskolabezárásokat. Szerinte elég, ha tartjuk a távolságot, maszkot hordunk, kerüljük a tömeget, és követjük a higiéniai szabályokat. A mainstream válságkezelést megkérdőjelező amerikai-görög professzor tézisei vitatottak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az ilyen nézeteknek is nyilvánosságot kell adni.            

John Ioannidis azáltal vált szélesebb körben is ismertté az elmúlt bő egy évben, hogy szót emelt a lezárásokon alapuló járványkezelési modellel szemben.

A görög-amerikai szakember, aki a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának professzora és epidemológusa, a Welt am Sonntag szerint pedig a világ egyik legidézettebb tudósa, mintegy 30 tanulmányt, elemzést tett közzé eddig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

A közelmúltban a német lapnak adott interjúban megerősítette korábbi tézisét:

a szigorú karantén kárt okoz, az enyhébb korlátozások elegendők a pandémia leküzdésére.

De pontosan milyen intézkedésekre gondol Ioannidis, és miért tartja azokat haszontalannak vagy akár károsnak? Mit javasol helyettük, és mi szerinte a siker kulcsa?

Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN
Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN

Miért káros a karantén?

A professzor tavaly februárban még úgy vélte, hogy azonnali karanténra van szükség, hiszen – mint mondja az interjúban – akkor még nem lehetett tudni, hogy

10 ezren vagy 40 millióan fognak meghalni az első hullámban. De minél több információnk van, annál inkább ahhoz kell igazítanunk a cselekvésünket.              

Tavaly májusban ugyanakkor – teszi hozzá – már egyértelmű volt, hogy nincs szükség drákói intézkedésekre. Szerinte

ott, ahol a vírus már széleskörben elterjedt, egy kemény karantén még ronthat is a helyzeten.

Ioannidis károsnak tartja például az éjjeli kijárási tilalmat, amely számos európai országban, köztük Magyarországon is érvényben volt vagy van. A szűkített szabad idősávban ugyanis a szokásosnál több ember fordul meg a nyilvános helyeken, ezért nagyobb a megfertőződés veszélye.

Abszolút nem tanácsolom a kijárási korlátozásokat, az iskolabezárásokat és hasonlókat

– mondja. Arra a felvetésre, hogy karantén után általában csökken az új fertőzések száma – ez történt például Angliában –, azt válaszolta: 

Ha megnézem az intézkedések időzítését, akkor nem hiszem, hogy a karantén számított. Ezt még pontosan elemezzük majd, ahogy tettük az első hullám idején is, de egyelőre úgy tűnik, hogy a karanténnak még negatív hatása is volt. Az esetszámok ilyen intézkedések nélkül is újból csökkennek.

Szerinte a koronavírus-járvány hullámai előbb lassan, majd meredeken, szinte korlát nélkül emelkednek. Ez azonban nem tart örökké – egy bizonyos ponton ismét lefelé fordul a görbe.

Mi lehet a megoldás?

Ioannidis szerint elemzésük azt mutatja, hogy enyhébb szigorítások elegendőek, ugyanakkor szükségesek. Ide tartozik például a távolságtartás, a maszkhordás és a higiéniai szabályok betartása. És persze érdemes kerülni a tömeget.

A professzor elismeri, hogy a koronavírus valós veszély, amit nem lehet ignorálni. Emiatt    

 védeni kell a rizikócsoportokba tartozókat, különben mészárlás lesz a vége. Végeredményben ugyanis új vírusról van szó, amellyel szemben a lakosság nem vagy csak alig immunis.

Szerinte egyes országok jobban el tudták kerülni a tömeges halálozásokat, mások kevésbé. Előbbiek sikerének egyik kulcsa az volt, hogy már nagyon korai szakaszban kontrollálni tudták a vírust.

Meg kell próbálni lehetőleg alacsonyan tartani a koronavírusos áldozatok számát, ugyanakkor korlátok közt kell tartani a testi, lelki, társadalmi egészséget ért károkat. Próbáljuk meg ne elpusztítani a világunkat        

– mondta végezetül a professzor.

Teljes objektivitás nincs

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy John Ioannidis tézisei vitatottak, azokat számos kritika érte nemzetközi szinten.

A professzor szerint bírálói nagyrészt aktivisták vagy pályájuk elején álló tudósok, akik – ellentétben vele – kevés tudományos cikket publikáltak.

Sok kutató próbálja úgy formálni elemzéseit, hogy az beleilljen egy bizonyos narratívába

– véli. Szerinte fennáll a veszély, hogy a jelenlegi feszült helyzetben a tudósok nem csak azt mondják, amit tudnak vagy nem tudnak, hanem saját "ideológiájukat" erőltetik.

Senki sem teljesen objektív. Én sem vagyok az   

– jelentette ki a német lapnak.

Külön utakon

Persze korántsem John Ioannidis az egyetlen a tudományos életben, aki kritikával illeti a mainstream válságkezelést.

Tavaly ősszel például tudósok egy csoportja – Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem), Martin Kulldorff (Harvard  Egyetem) – deklarációt tett közzé, amelyben arra figyelmeztettek, hogy

a karanténoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.                 

Szerintük az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni, a fiatal és egészséges emberek számára viszont lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását. A nyilatkozatot (The Great Barrington Declaration) több mint 14 ezer közegészségügyi kutató, 43 ezer orvos és 787 ezer polgár írta alá eddig.

Az alternatív válságkezelés modelljét a gyakorlatban egyébként Svédország valósította meg, szintén vitatott eredménnyel.

A svédek, Ioannidishez hasonlóan, holisztikusan kezelik a kérdést, és azt mondják:

a karantén hiánya hosszútávon, gazdaságilag és társadalmilag megtérül.

Háttéranyagunkat, amelyben egy Svédországban élő magyar is megszólal, itt olvashatják: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Minden fél részéről kompromisszum kellett a bérmegállapodás tető alá hozásához
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 20:01
A fedezet megtalálása is komoly feladat lesz.
Makro / Külgazdaság Kiderült: ennyi lesz a minimálbér jövőre
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 19:02
Megszületett a bérmegállapodás a háromoldalú fórumon.
Makro / Külgazdaság Bebizonyosodott: népirtás történt, legalább tízezer rohingyát gyilkoltak meg
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:56
Megszületett az ítélet.
Makro / Külgazdaság Megjelent a kormány döntése: vége az autópálya-koncesszióknak
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:19
A Magyar Közlönyben is kihirdették.
Makro / Külgazdaság Rejt veszélyeket az euróbevezetés „kényszerzubbonya”? Csaba Lászlót erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 14:09
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Kiderült, ennyibe kerül az üzemanyag csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:02
Csütörtökön nem változtak az üzemanyagok országos átlagárai, így a benzin és a gázolaj ára is az előző napi szinten maradt.
Makro / Külgazdaság Nagyhatalmi egyeztetések és új kínai vállalások az APEC-csúcson
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:29
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Makro / Külgazdaság Aggasztó kijelentést tett a védelemért felelős uniós biztos
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 18:59
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
Makro / Külgazdaság Elemzők: az euró nem cél, hanem eszköz, azt nem gyorsan, hanem jól kell bevezetni
Dobos Zoltán | 2026. november 18. 18:36
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Makro / Külgazdaság Elég csak megnézni, hogy jártak, akik felbontották a Roszatommal való együttműködést – mondja a Paks II. kapcsán az orosz nagykövet
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:07
Interjút adott a magyarországi orosz nagykövet, aki az új kormányról is beszélt. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG