6p

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A szigorú járványellenes lezárások nem hoznak hasznot, inkább csak ártanak, véli John Ioannidis. Az amerikai Stanford Egyetem professzora továbbra is ellenzi például a kijárási korlátozásokat és az iskolabezárásokat. Szerinte elég, ha tartjuk a távolságot, maszkot hordunk, kerüljük a tömeget, és követjük a higiéniai szabályokat. A mainstream válságkezelést megkérdőjelező amerikai-görög professzor tézisei vitatottak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az ilyen nézeteknek is nyilvánosságot kell adni.            

John Ioannidis azáltal vált szélesebb körben is ismertté az elmúlt bő egy évben, hogy szót emelt a lezárásokon alapuló járványkezelési modellel szemben.

A görög-amerikai szakember, aki a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának professzora és epidemológusa, a Welt am Sonntag szerint pedig a világ egyik legidézettebb tudósa, mintegy 30 tanulmányt, elemzést tett közzé eddig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

A közelmúltban a német lapnak adott interjúban megerősítette korábbi tézisét:

a szigorú karantén kárt okoz, az enyhébb korlátozások elegendők a pandémia leküzdésére.

De pontosan milyen intézkedésekre gondol Ioannidis, és miért tartja azokat haszontalannak vagy akár károsnak? Mit javasol helyettük, és mi szerinte a siker kulcsa?

Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN
Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN

Miért káros a karantén?

A professzor tavaly februárban még úgy vélte, hogy azonnali karanténra van szükség, hiszen – mint mondja az interjúban – akkor még nem lehetett tudni, hogy

10 ezren vagy 40 millióan fognak meghalni az első hullámban. De minél több információnk van, annál inkább ahhoz kell igazítanunk a cselekvésünket.              

Tavaly májusban ugyanakkor – teszi hozzá – már egyértelmű volt, hogy nincs szükség drákói intézkedésekre. Szerinte

ott, ahol a vírus már széleskörben elterjedt, egy kemény karantén még ronthat is a helyzeten.

Ioannidis károsnak tartja például az éjjeli kijárási tilalmat, amely számos európai országban, köztük Magyarországon is érvényben volt vagy van. A szűkített szabad idősávban ugyanis a szokásosnál több ember fordul meg a nyilvános helyeken, ezért nagyobb a megfertőződés veszélye.

Abszolút nem tanácsolom a kijárási korlátozásokat, az iskolabezárásokat és hasonlókat

– mondja. Arra a felvetésre, hogy karantén után általában csökken az új fertőzések száma – ez történt például Angliában –, azt válaszolta: 

Ha megnézem az intézkedések időzítését, akkor nem hiszem, hogy a karantén számított. Ezt még pontosan elemezzük majd, ahogy tettük az első hullám idején is, de egyelőre úgy tűnik, hogy a karanténnak még negatív hatása is volt. Az esetszámok ilyen intézkedések nélkül is újból csökkennek.

Szerinte a koronavírus-járvány hullámai előbb lassan, majd meredeken, szinte korlát nélkül emelkednek. Ez azonban nem tart örökké – egy bizonyos ponton ismét lefelé fordul a görbe.

Mi lehet a megoldás?

Ioannidis szerint elemzésük azt mutatja, hogy enyhébb szigorítások elegendőek, ugyanakkor szükségesek. Ide tartozik például a távolságtartás, a maszkhordás és a higiéniai szabályok betartása. És persze érdemes kerülni a tömeget.

A professzor elismeri, hogy a koronavírus valós veszély, amit nem lehet ignorálni. Emiatt    

 védeni kell a rizikócsoportokba tartozókat, különben mészárlás lesz a vége. Végeredményben ugyanis új vírusról van szó, amellyel szemben a lakosság nem vagy csak alig immunis.

Szerinte egyes országok jobban el tudták kerülni a tömeges halálozásokat, mások kevésbé. Előbbiek sikerének egyik kulcsa az volt, hogy már nagyon korai szakaszban kontrollálni tudták a vírust.

Meg kell próbálni lehetőleg alacsonyan tartani a koronavírusos áldozatok számát, ugyanakkor korlátok közt kell tartani a testi, lelki, társadalmi egészséget ért károkat. Próbáljuk meg ne elpusztítani a világunkat        

– mondta végezetül a professzor.

Teljes objektivitás nincs

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy John Ioannidis tézisei vitatottak, azokat számos kritika érte nemzetközi szinten.

A professzor szerint bírálói nagyrészt aktivisták vagy pályájuk elején álló tudósok, akik – ellentétben vele – kevés tudományos cikket publikáltak.

Sok kutató próbálja úgy formálni elemzéseit, hogy az beleilljen egy bizonyos narratívába

– véli. Szerinte fennáll a veszély, hogy a jelenlegi feszült helyzetben a tudósok nem csak azt mondják, amit tudnak vagy nem tudnak, hanem saját "ideológiájukat" erőltetik.

Senki sem teljesen objektív. Én sem vagyok az   

– jelentette ki a német lapnak.

Külön utakon

Persze korántsem John Ioannidis az egyetlen a tudományos életben, aki kritikával illeti a mainstream válságkezelést.

Tavaly ősszel például tudósok egy csoportja – Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem), Martin Kulldorff (Harvard  Egyetem) – deklarációt tett közzé, amelyben arra figyelmeztettek, hogy

a karanténoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.                 

Szerintük az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni, a fiatal és egészséges emberek számára viszont lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását. A nyilatkozatot (The Great Barrington Declaration) több mint 14 ezer közegészségügyi kutató, 43 ezer orvos és 787 ezer polgár írta alá eddig.

Az alternatív válságkezelés modelljét a gyakorlatban egyébként Svédország valósította meg, szintén vitatott eredménnyel.

A svédek, Ioannidishez hasonlóan, holisztikusan kezelik a kérdést, és azt mondják:

a karantén hiánya hosszútávon, gazdaságilag és társadalmilag megtérül.

Háttéranyagunkat, amelyben egy Svédországban élő magyar is megszólal, itt olvashatják: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Itt a bejelentés: ennyiért tankolhatunk a hétvégén
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 10:04
A nagykereskedelmi árak nem változnak, így a benzinkutakon múlik, elmozdítják-e a 95-ös oktánszámú benzin és a gázolaj árát.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Ez zsákutcás irány
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 09:47
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: „Indokolatlan, elfogadhatatlan árak vannak”
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 09:13
A 2026-os költségvetés nemzeti kormányra épít, nem küld pénzt Ukrajnába, és kiterjeszti az árrésstopot a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Nesze nekünk árrésstop! – lelombozó tényekre derült fény
Privátbankár.hu | 2025. május 9. 08:30
Az áprilisban már egész hónapon át érvényes hatósági korlátozás ellenére márciushoz képest nőttek az árak. Az élelmiszerek is csak 1,3 százalékkal mérséklődött.
Makro / Külgazdaság Úgy tűnik, Matolcsy György a közeljövőben sem fog unatkozni
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 19:53
Távozása előtt napokkal jegyezték be.
Makro / Külgazdaság Gyenge adat érkezett, még nem látszik a fordulat a magyar termelésben
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 18:53
2025 márciusában a szezonálisan kiigazított ipari kibocsátás 0,1 százalékkal emelkedett februárhoz képest, ám a munkanaphatással korrigált éves adat már 5,4 százalékos visszaesést mutatott – közölte a KSH. A szakértők szerint a hosszú távú teljesítmény még mindig elmarad a 2021-es szinttől, a külpiacok gyengesége és az akkumulátorgyártás visszaesése pedig továbbra is fékezi a kilábalást. A kormány a programok bővítésével és nagyberuházásokkal igyekszik ellensúlyozni a külső negatív hatásokat.
Makro / Külgazdaság Megérkezett Trump nagy bejelentése
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 17:50
Trump döntött és bejelentett. 
Makro / Külgazdaság Donald Trump valami nagy bejelentésre készül a vámháborúval kapcsolatban
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 10:01
Csupa nagybetűvel posztolt saját közösségi médiájában arról, hogy sikerült valamit elérni.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter szivárogtat: a kormány a béke helyett a háború felé fordult?
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 09:26
Szakítunk a békementalitással és átállunk a háború felé vezető út nulladik fázisára – mondta állítólag a honvédelmi miniszter.
Makro / Külgazdaság Tovább tart a magyar ipar kínszenvedése
Privátbankár.hu | 2025. május 8. 08:30
Csak egy hajszállal tudott bővülni az előző hónaphoz képest márciusban a magyar ipari termelés – a tavalyihoz képest továbbra is jóval gyengébb a teljesítmény.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG