6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A szigorú járványellenes lezárások nem hoznak hasznot, inkább csak ártanak, véli John Ioannidis. Az amerikai Stanford Egyetem professzora továbbra is ellenzi például a kijárási korlátozásokat és az iskolabezárásokat. Szerinte elég, ha tartjuk a távolságot, maszkot hordunk, kerüljük a tömeget, és követjük a higiéniai szabályokat. A mainstream válságkezelést megkérdőjelező amerikai-görög professzor tézisei vitatottak, ugyanakkor úgy véljük, hogy az ilyen nézeteknek is nyilvánosságot kell adni.            

John Ioannidis azáltal vált szélesebb körben is ismertté az elmúlt bő egy évben, hogy szót emelt a lezárásokon alapuló járványkezelési modellel szemben.

A görög-amerikai szakember, aki a Stanford Egyetem Orvostudományi Karának professzora és epidemológusa, a Welt am Sonntag szerint pedig a világ egyik legidézettebb tudósa, mintegy 30 tanulmányt, elemzést tett közzé eddig a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban.

A közelmúltban a német lapnak adott interjúban megerősítette korábbi tézisét:

a szigorú karantén kárt okoz, az enyhébb korlátozások elegendők a pandémia leküzdésére.

De pontosan milyen intézkedésekre gondol Ioannidis, és miért tartja azokat haszontalannak vagy akár károsnak? Mit javasol helyettük, és mi szerinte a siker kulcsa?

Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN
Szabadon, de ésszel. Fiatalok egy isztambuli parkban 2021. április 29-én, az újabb karantén életbe lépése előtt. EPA/ERDEM SAHIN

Miért káros a karantén?

A professzor tavaly februárban még úgy vélte, hogy azonnali karanténra van szükség, hiszen – mint mondja az interjúban – akkor még nem lehetett tudni, hogy

10 ezren vagy 40 millióan fognak meghalni az első hullámban. De minél több információnk van, annál inkább ahhoz kell igazítanunk a cselekvésünket.              

Tavaly májusban ugyanakkor – teszi hozzá – már egyértelmű volt, hogy nincs szükség drákói intézkedésekre. Szerinte

ott, ahol a vírus már széleskörben elterjedt, egy kemény karantén még ronthat is a helyzeten.

Ioannidis károsnak tartja például az éjjeli kijárási tilalmat, amely számos európai országban, köztük Magyarországon is érvényben volt vagy van. A szűkített szabad idősávban ugyanis a szokásosnál több ember fordul meg a nyilvános helyeken, ezért nagyobb a megfertőződés veszélye.

Abszolút nem tanácsolom a kijárási korlátozásokat, az iskolabezárásokat és hasonlókat

– mondja. Arra a felvetésre, hogy karantén után általában csökken az új fertőzések száma – ez történt például Angliában –, azt válaszolta: 

Ha megnézem az intézkedések időzítését, akkor nem hiszem, hogy a karantén számított. Ezt még pontosan elemezzük majd, ahogy tettük az első hullám idején is, de egyelőre úgy tűnik, hogy a karanténnak még negatív hatása is volt. Az esetszámok ilyen intézkedések nélkül is újból csökkennek.

Szerinte a koronavírus-járvány hullámai előbb lassan, majd meredeken, szinte korlát nélkül emelkednek. Ez azonban nem tart örökké – egy bizonyos ponton ismét lefelé fordul a görbe.

Mi lehet a megoldás?

Ioannidis szerint elemzésük azt mutatja, hogy enyhébb szigorítások elegendőek, ugyanakkor szükségesek. Ide tartozik például a távolságtartás, a maszkhordás és a higiéniai szabályok betartása. És persze érdemes kerülni a tömeget.

A professzor elismeri, hogy a koronavírus valós veszély, amit nem lehet ignorálni. Emiatt    

 védeni kell a rizikócsoportokba tartozókat, különben mészárlás lesz a vége. Végeredményben ugyanis új vírusról van szó, amellyel szemben a lakosság nem vagy csak alig immunis.

Szerinte egyes országok jobban el tudták kerülni a tömeges halálozásokat, mások kevésbé. Előbbiek sikerének egyik kulcsa az volt, hogy már nagyon korai szakaszban kontrollálni tudták a vírust.

Meg kell próbálni lehetőleg alacsonyan tartani a koronavírusos áldozatok számát, ugyanakkor korlátok közt kell tartani a testi, lelki, társadalmi egészséget ért károkat. Próbáljuk meg ne elpusztítani a világunkat        

– mondta végezetül a professzor.

Teljes objektivitás nincs

A teljes képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy John Ioannidis tézisei vitatottak, azokat számos kritika érte nemzetközi szinten.

A professzor szerint bírálói nagyrészt aktivisták vagy pályájuk elején álló tudósok, akik – ellentétben vele – kevés tudományos cikket publikáltak.

Sok kutató próbálja úgy formálni elemzéseit, hogy az beleilljen egy bizonyos narratívába

– véli. Szerinte fennáll a veszély, hogy a jelenlegi feszült helyzetben a tudósok nem csak azt mondják, amit tudnak vagy nem tudnak, hanem saját "ideológiájukat" erőltetik.

Senki sem teljesen objektív. Én sem vagyok az   

– jelentette ki a német lapnak.

Külön utakon

Persze korántsem John Ioannidis az egyetlen a tudományos életben, aki kritikával illeti a mainstream válságkezelést.

Tavaly ősszel például tudósok egy csoportja – Sunetra Gupta (Oxfordi Egyetem), Jay Bhattacharya (Stanford Egyetem), Martin Kulldorff (Harvard  Egyetem) – deklarációt tett közzé, amelyben arra figyelmeztettek, hogy

a karanténoknak pusztító hatásuk van a közegészségügyre az általános ellátás megszakítása és a lelki egészség károsítása által.                 

Szerintük az időseket és más, veszélyeztetett csoportokat meg kell védeni, a fiatal és egészséges emberek számára viszont lehetővé kell tenni a megszokott életük folytatását. A nyilatkozatot (The Great Barrington Declaration) több mint 14 ezer közegészségügyi kutató, 43 ezer orvos és 787 ezer polgár írta alá eddig.

Az alternatív válságkezelés modelljét a gyakorlatban egyébként Svédország valósította meg, szintén vitatott eredménnyel.

A svédek, Ioannidishez hasonlóan, holisztikusan kezelik a kérdést, és azt mondják:

a karantén hiánya hosszútávon, gazdaságilag és társadalmilag megtérül.

Háttéranyagunkat, amelyben egy Svédországban élő magyar is megszólal, itt olvashatják: Mi van most a svédekkel? Megnéztük, hol tart a különutas modell.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Előreléptünk egy fontos összehasonlításban, de így sem lehetünk elégedettek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 11:49
Hiába utasítottunk magunk mögé júliusban a júniusban még előttünk végzett országok közül kettőt, így is a 23. helyen állunk a 27 EU-tagország között az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által számolt harmonizált fogyasztóiár-indexek összevetésében.
Makro / Külgazdaság A kínai jegybank nem változtatott az éves és az ötéves kamatfokon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 08:40
A kínai központi az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a bank és az ötéves kamat szerdán.
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után lehet őszintébb Orbán Viktor mosolya
Csabai Károly | 2025. augusztus 20. 06:11
Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Rémisztő mértékben emelkedik az államadósság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 14:50
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben elérte a GDP 76 százalékát.
Makro / Külgazdaság Ősszel lesújt a Fidesz ellehetetlenítési pallosa? Martin József Péter lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 13:21
A közgazdász, szociológus, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója augusztus 27-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Trump elégedett lehet: az S&P nem rontott a hitelminősítésen
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 10:21
Az S&P megerősítette az Egyesült Államok „AA plusz” besorolását.
Makro / Külgazdaság Trump: jöhet a béke, hármas találkozó készül Zelenszkijjel és Putyinnal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 06:24
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Makro / Külgazdaság 200 forintos euró? Ilyen sajnos csak a vécében létezik, készpénzben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 20:22
Mit üzen a szabályosan működő magyar cégeknek a Ruszwurm évtizedekig elhúzódó ügye? Erről is beszélgetett a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Emellett szóba kerültek a turistákat fenyegető veszélyek és az azok elleni védekezési lehetőségek is.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elárulta: szocho csökkentést kértek a kormánytól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 15:41
A miniszter fontos egyeztetésen járt.
Makro / Külgazdaság Befékeztek az euróval rendelkező országok
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 12:34
Az euróövezet külkereskedelmi többlete a vártnál kisebb lett júniusban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG