|
| Líbiai katonák készülődése. Fotó: EPA/STRINGER |
A líbiai proxi konfliktus megoldását célozva ma nagyszabású nemzetközi konferenciáttartanak Berlinben. A két, szembenálló líbiai vezető (Kalifa Haftar tábornok és Fajez al-Szarrazs) mellett részt vesznek az USA, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, az EU és az ENSZ képviselői. Merkel kancellár meghívót küldött az Afrikai Unió, az Arab Liga, a Kongói Köztársaság, Algéria, Egyiptom, az Egyesült Arab Emirátusok és Törökország képviselőinek. Görögország nem kapott külön meghívót, ahol most emiatt áll a bál a belpolitikában.
Úton a világháború felé
A konferenciának sem a történelmi, sem a közelmúltbeli előzményei nem tölthetnek el bennünket pozitív várakozással. Az 1884-85-ös berlini Kongó Konferencia gyorsította föl Afrika felosztását a nagyhatalmak között. A konferencia kezdeményezője és levezetője Otto von Bismarck kancellár volt, aki az afrikai uralkodókat még csak nem is értesítette az eseményről. A konferencia utóéleteként aztán jött a második búr háború (1899-1902), Marokkó 1912-es felosztása Párizs és Madrid részéről, valamint Líbia olasz elfoglalása. A tovább örvénylő geopolitikai feszültségek végül az 1914-es első világháborúba torkollottak.
Az idei év fejleményeit vizsgálva ki kell emelni, hogy a 10 nappal ezelőtt az olasz kezdeményezésre összehívott tárgyalás Egyiptom, Franciaország, Ciprus és Görögország részvételével teljes kudarccal végződött. Nagy meglepetésre Moszkva békítő kísérlete is megrekedt a napokban a két líbiai vezető között. A Sky News Arabíja tévécsatorna értesülése szerint Haftar tábornok a moszkvai tárgyalásokon ragaszkodott csapatai Tripoliba való bevonulásához és egy olyan új nemzeti egységkormány megalakításához, amelynek a tobruki parlament is bizalmat szavazott volna. Haftar a televízió tudomása szerint emellett elvetette Törökország részvételét a tűzszünet nemzetközi ellenőrzésében, és követelte „a Szíriából és Törökországból átdobott” zsoldosok feltétel nélküli kivonását.
EU-s katonai művelet jöhet
Számos előzetes jel szerint Berlin és az EU egy átfogó katonai beavatkozásra készül. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa pénteken nem zárta ki ezt a lehetőséget a Spiegel-nek adott intejújában: „Ha tűzszünet lesz Líbiában, akkor az EU-nak készen kell állnia ennek végrehajtásában és ellenőrzésében”.
A biztos nem hagyott kétséget afelől sem, hogy a művelet kiterjedhet Észak-és Nyugat-Afrika egyéb területere. Borrell kiemelte, hogy Mali, Burkina Faso és Niger régiója egy „puskaporos hordó”. Ezeken a hasábokon pár napja írtunk a francia katonai beszorulásról ebben a térségben.
Bismarck a példakép
Berlin a maga részéről tavaly márciusban újította meg Afrika-stratégiáját, amelyet elsőként 2014 tavaszán fogadott el. Az új változat kiemeli a kontinens „növekvő jelentőségét Németország és Európa számára”, ahogyan a gazdag természeti kincsek fellelhetőségét is. A dokumentum ezért felszólít Németország politikai, biztonsági és fejlesztési politikájának erősebb koncentrációjára Afrika irányába.
A befolyásos Tagesspiegel hasábjain Christoph von Marshall (akinek felmenői magas rangú külügyi vezetők voltak a Német Birodalomban) nem is csinál titkot Berlin vonalvezetéséből. „Németországnak most egy olyan hűvös reálpolitikai perspektívára van szüksége, mint amilyet Otto von Bismarck gyakorolt.” A szerző nem említi a Kongói Konferencia szégyenét, ehelyett megpendíti a Bismarck által levezényelt 1878-as Berlini Kongresszust, amely átmeneti nyugalmat hozott a Balkánon. De hozzáteszi hazája akkori és mostani pozíciójáról: „egy tisztességes közvetitő szerepe nem jelenti azt, hogy önzetlennek kell lennie és nem képviselheti a saját érdekeit”.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
