Emmanuel Macron
Az iszlamista felkelőkkel folyamatosan küszködő G5 Száhel csoport országainak (Burkina Faso, Mali, Mauritánia, Niger és Csád) vezetői ma találkoznak Macron elnökkel Dél-Franciaországban. Valóban, a német védelmi minisztérium jelentése szerint a térségben egyre romlik a biztonsági helyzet, a terrorizmus mind a katonákat, mint pedig a civileket veszélyezteti. A romló helyzet miatt ráadásul nőnek a francia-ellenes érzelmek Nyugat-Afrikában, és egyre gyakrabban törnek ki emiatt tüntetések. A G5 Száhel csoport ezért több vasat is tart a tűzben, és tavaly októberben orosz bázisokat kértek Moszkvától a régió területére.
Javítandó francia imázs
A francia hadsereg a múlt hónapban telepített amerikai gyártmányú, lézer-irányítású rakétákkal felszerelt Reaper drónokat Nigerbe, Maliba és Burkina Faso-ba. Ezeket egyrészt Niger fővárosából (Niamey), másrészt egy dél-franciaországi légibázisról (Cognac – Châteaubernard) irányítják. Ez sem tudta azonban megakadályozni a támadást pár hete egy Nigerben lévő katonai bázis ellen, amelynek legalább 71 halottja volt.
Párizs évek óta próbálja megváltoztatni kommunikációját Nyugat-Afrika felé, hangsúlyozva, hogy a gyarmati korszak (Françafrique) hozzáállásának vége, azaz már nincsenek színfalak mögötti korrupt paktumok sötét afrikai diktátorokkal. Macron ennek jegyében látogatta meg múlt decemberben a térséget, amelynek során „súlyos hibának” nevezte a gyarmatosítást. Egyben dicsérte az ’Eco’ nevű valuta idei tervezett bevezetését, amely az afrikai valutaközösségi frankot váltaná föl. A résztvevő afrikai országoknak a bevezetést követően már nem kell devizatartalékaik 50 százalékát a francia pénzügyminisztériumban tartaniuk és már nem lesz francia képviselő a valutaövezet igazgatóságában sem.
A Száhel övezet azonban egyre inkább nagyhatalmi vetélkedés színhelyévé is válik, amint Európa, az USA, Kína, Oroszország, sőt még India is próbálja kiterjeszteni befolyását a térségben, rátéve a kezét az ottani arany- és uránkészletekre (Mali például a világ negyedik legnagyobb aranytermelője). Párizs és Berlin emellett próbálja megakadályozni a migránsok és menekültek továbbhaladását a Mediterráneum felé és ezért gyűjtőtáborokat állítanak fel. Az ENSz becslése szerint csupán Maliban és a környező országokban negyedmillió migráns rekedt, közülük mintegy 10 ezer nőt folyamatosan kihasználnak, gyakran prostituáltként.
Párizs háttérjátszmája az uránnal
A németek már 900 katonát állomásoztatnak a Száhel övezetben, ebből 40-et Nigerben, ahol 2018-ban novemberben nyitották meg támaszpontjukat. Maliban pedig már 2013 óta szolgálnak német katonák. A térségben 4500 katonát állomásoztató franciákat (Barkhane Művelet) meg aztán végképp nem kell félteni, ha Nyugat-Afrikáról van szó.
Sokak gyanúja szerint ugyanis Párizs és Berlin a ’G5 Száhel’ szövetség támogatása mögé rejtik nemzeti hatalmi érdekeik érvényesítését. Franciaország áramellátásának több, mint 75 százalékát adják a nukleáris erőművek és az urán szállítások nagy részéért Niger felel. A francia Framatome (korábban Areva) cég 87 százalékban állami tulajdonban van és ez a vállalat Niger négy legnagyobb uránbányájából háromnak a többségi tulajdonosa. Az pedig bizonyára csupán a véletlen műve, hogy Mahamadou Issoufu, Niger elnöke egykor az Areva alkalmazásában állt.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Estére erőre kapott a magyar fizetőeszköz. 
