Az MNB által figyelt kulcsfontosságú külső és belső tényezők többsége további javulást, stabilizálódást mutatott, aminek hatására Magyarország kockázati megítélése kedvező maradt, lehetővé téve az egynapos betéti gyorstender kamatának további 100 bázispontos csökkentését, ami így 15 százalékról 14 százalékra mérséklődik – emlékeztet a Monetáris Tanács keddi döntésére Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. Úgy látja, az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, valamint az inflációs kilátások alakulását, kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatokat, a tőkeáramlások irányát és a nagy jegybankok politikáját. Szerinte a Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés tartósságát, a javuló kockázati megítélés tartós fennmaradása esetén a jegybank folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak további fokozatos közelítését az alapkamathoz.
Suppan Gergely szerint a kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. Felidézi, a befektetői hangulat átmeneti romlást követően vegyesen alakult a fejlett piaci hozamok emelkedése miatt, ami átmenetileg a forint árfolyamát is gyengítette, azonban a forint stabilizálódni tudott, valamint továbbra is belátható közelségben van a Fed és az EKB kamatemelési ciklusának vége, noha a jegybankok üzenetei nyitva hagyták a további kamatemelés lehetőségét. Arra is emlékeztet, a belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengést követően újra stabilizálódott, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, ugyanakkor az uniós forrásokhoz való hozzáférés még nem következett be.
„Amennyiben ezen tényezőkben nem következik be negatív változás, az egynapos betéti gyorstender kamatának további fokozatos mérséklésére kerülhet sor a következő kamatdöntő ülésen, elérve a 13 százalékos alapkamat szintjét”
– vetíti előre a vezető elemző. Rámutat, a jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír- és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás. Az egynapos gyorstender kamatának csökkentésének folytatása az óvatosság, a fokozatosság, a piaci kamatvárakozások, valamint előzetes kommunikáció alapján történhet – írja elemzésében Suppan, aki – mivel az említett kockázati tényezők esetében további javulásra lehet számítani (a folyó fizetési mérleg a vártnál is nagyobb mértékben javulhat) – arra számít, hogy az őszi hónapokban, legkorábban szeptemberben az egynapos betéti gyorstender kamata újra összeér az alapkamattal, amit az eszköztár egyszerűsítése követhet.
A szakértő azt is felidézi, az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 15-19,5 százalékos sávról 16,5-18,5 százalék közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése miatt – 3-5 százalékról 3,5-5,5 százalék közé emelte. Az idei, valamint a jövő évi 0-1,5 százalék és 3,5-4,5 százalék közötti GDP növekedési előrejelzését változatlanul hagyta – emlékeztet.
Suppan aláhúzza, az inflációs várakozások horgonyzása, valamint az inflációs cél fenntartható módon történő elérése az alapkamat 13 százalékos szintjének tartós fenntartását teszi szükségessé, aminek csökkentése az infláció számottevő és tartós csökkenéséig nincs napirenden. Mivel mind a jegybank, mind az ő a várakozása szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésére számít, ami decemberre 10,5 százalékra mérséklődhet. Hozzáteszi, a kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásuk szerint 6 százalékra csökkenhet az alapkamat.
Az MBH Bank elemzője az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem vár jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Suppan ezt négy ok miatt jósolja:
- egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának,
- másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok,
- harmadrészt a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő infláció az elvárt hozamot is csökkenti,
- negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti.
Megjegyzi, a forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott a forint árfolyama.
A forint árfolyama Suppan szerint így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig a 380-as szint körül stabilizálódhat, az év végére pedig kismértékben, 378-ra erősödhet, ám hozzáfűzi, kilengések nem zárhatók ki se a gyengébb, se az erősebb irányba, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti a forint árfolyamát – zárul az MBH Bank vezető elemzőjének értékelése.
A Monetáris Tanács döntését Virág Barnabás, az MNB alelnöke részletezte kedd délutáni sajtótájékoztatóján. Az eseményről a Klasszis Média az Mforon számolt be percről percre tudósításában, melyet itt olvashatnak el.
A legfrissebb árfolyamokról itt tájékozódhat:
Ez a „gig economy.” 
