Szaúd-Arábia a pénzügyi után a politikai bizonytalanság időszakába lépett, amint a királyság az áprilisban bejelentett "Vision 2030" elnevezésű államreform-csomag megvalósításához fogott. Az egyébként üdvözlendő lépések közé tartozik a vízfejű állami bürokrácia visszavágása és a magánszektor befektetéseinek növelése azzal a céllal, hogy csökkentsék az ország ráutaltságát az olaj-jövedelmekre. Igen ám, de a hedonista királyság eddig a bürokratikus kinevezéseket arra használta, hogy az egymással vetélkedő törzsi és családi frakciók támogatását megnyerje.
|
| Káncz Csaba |
Ha ezeket a léha vattaembereket most utcára teszik és helyettük technokratákat hoznak be az államigazgatásba, azzal eltűnik az ösztönző, hogy a mögöttük álló csoportok támogassák a kormányt egy veszélyhelyzet esetén. Egy átfogóbb társadalmi reform ráadásul elidegeníti a nagy hatalmú vallási intézményrendszert is, amely pedig dominálja a szaúdi társadalmat. Ez az az ország ugyanis, ahol a mai napig vallásrendőrség működik, nyilvános lefejezés jár keresztény hittérítésért, de már Biblia birtoklásáért is korbácsolás. A nők még a kocsi volánja mögé sem ülhetnek, nem folytathatnak hivatali ügyintézést és gyermeklányokat kényszerítenek házasságokba.
Recseg a feudális királyság támasza
A királyság 1932-es egyesülése óta a szaúdi nemzeti identitás nagyon gyenge lábakon áll. Washington politikai köreiben tehát nem alaptalanul nő az aggodalom, hogy az államreform esetleges bukása egy szaúdi politikai káoszhoz vezethet, amelyből végül az Iszlám Állam húzna hasznot. Az Egyesült Arab Emirátusok már egy vészforgatókönyvet is kidolgozott a szaúdi állam összeomlása esetére.
A 25,000 hercegből, hercegnőből és udvartartásából álló (!) szaúdi uralkodó ház szinte kizárólag az olaj-jövedelmekre van utalva és a pozíciója egyre labilisabb lábakon áll. Az államot eddig főként a vahhabita vallási ideológia tartotta össze, amely bár népszerű a központi területeken (Nejd), de elutasításra talál a siíta kisebbség részéről az ország keleti tartományaiban. A szaúdi lakosság 15 százalékát kitevő siíták napjainkban is a szegények számát gyarapítják. Ők 2011-ben már fellázadtak a szunnita diszkrimináció és elnyomás ellen, amelynek során legalább 20-an életüket vesztették.
A július 4-i támadások három szaúdi városban nem csak a szalafista-iszlamista veszélyre mutattak rá, hanem a szent helyek őrzőjeként a szaúdi uralkodó osztály legitimációjának törékenységére is,. Ha a felfordulás erősödne, akkor egy kétoldalú megállapodás szerint a pakisztáni katonaság vonulna be a királyságba, hogy megvédje Mekkát és Medinát és megőrizze a szaúdi területi integritást. Egy esetleges szaúdi összeomlás esetén pedig Irán várhatóan tovább erősítené pozícióit Jemenben, Irakban, Szíriában, Szaúd-Arábia siíták lakta területein és a siíta-többségű Bahreinben.
Leálló gazdaság, dübörgő fegyverkezés
A 19 millió szaúdi polgár 60 százaléka 20 év alatti fiatal, növekvő munkanélküliséggel. A legtöbb munkát a 8.5 millió migráns dolgozó végzi el, akik többsége Dél-Kelet Ázsiából érkezik évekre és szolgai körülményeket biztosítanak számukra, de az utóbbi időben egyre kevesebb a munkalehetőség. A napokban az indiai kormány kezdte el a hirtelen ezrével munkanélkülivé vált honfitársai evakuálását a királyságból.
S noha agyaglábakon áll az ország gazdasága, a királyság a hét elején egy újabb nagyszabású tüzérségi eszközvásárlási szándékát jelentette Washingtonnak, 1.15 milliárd dollár értékben. Az ország katonai költségvetése már így is a világon a negyedik legnagyobb, csaknem 60 milliárd dollárral, ráadásul tavaly Indiát megelőzve a világ legnagyobb fegyverimportőre lett. Egyre szűkülő pénzügyi forrásait intervenciókra szórja el, így Rijád szunnita harcosokat támogat a szír elnök megdöntésére és Irak siíta kormányának aláásására, hogy visszaszorítsa Irán regionális befolyását. A vahhabita királyság szponzorálta az al-Sziszi által vezetett puccsot is az egyiptomi Muszlim Testvériség által vezetett kormány ellen 2013-ban, tavaly óta pedig aktívan és eddig eredménytelenül avatkozik be a véres jemeni polgárháborúba.
Káncz Csaba jegyzete
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
