Részt vesz az orosz elnök a G20 következő, virtuális csúcstalálkozóján. Tovább szorítják hátra az oroszokat a Dnyipró bal partján. Vasárnapi háborús hírek.
Miután az előző két G20 csúcstalálkozón nem vett részt, Vlagyimir Putyin részt vesz a jövő héten Újdelhi szervezésében jövő hét szerdán tartandó virtuális csúcstalálkozón csúcstalálkozón, amely a szeptemberi, személyes találkozón felmerült ügyeket, kérdéseket lenne hivatott továbbvinni. Ha csak virtuálisan is, de ez lehet az első alkalom a háború kitörése óta, hogy Putyin több nyugati vezetővel is közös tárgyaláson vesz részt.
Az orosz hatóságok szerint egy ukrán dróntámadást hiúsítottak meg Moszkva közelében. A légvédelem által semlegesített drón nem okozott sem személyi sérülést, sem károkat.
Az ukrán haderő arról számolt be, hogy az orosz erőket sikerült a Dnyipró (Dnyeper) folyó partjától mindenhol egy 3-8 kilométeres sávon túlra szorítani. Ha ez így van, akkor ez lenne a nyár elején indult, de területi nyereségekben megmutatkozó eredményeket alig hozó ukrán ellentámadás leglátványosabb eddigi eredménye. A hadsereg szóvivője ugyanakkor hozzátette, hogy az oroszok még így is tüzérségi tűz alatt képesek tartani az ukrán kézen lévő jobb (északnyugati) partot is, illetve hogy több tízezer orosz katona tartózkodhat még a térségben. „Még sok munka vár ránk” – fogalmazott.
Elindulni tervez a jövő márciusban tartandó orosz elnökválasztáson a jelenleg letartóztatásban lévő nacionalista orosz katonablogger, Igor Girkin. Közleménye szerint ugyan tudja, hogy nincs esélye nyerni az előre eldöntött végeredményű választáson, de így is azt reméli, fellépése egyesítheti a „hazafias erőket” a „külső és belső ellenségek” ellenében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A várakozásokat is felülmúlta a drágulás üteme az euróövezetben: az áprilisi infláció 3 százalékra, 2023 szeptembere óta a legmagasabbra gyorsult. A háttérben elsősorban az energiaárak drasztikus emelkedése áll, amit a közel-keleti feszültségek fűtenek.
Bár a vártnál erősebben kezdte az évet a magyar gazdaság, a 2026-os előrejelzéseket ez nem módosítja felfelé. A Tisza-kormánytól várható élénkítés hatásait ugyanis az iráni háború keresztülhúzhatja.
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom aktívuma 924 millió euró volt, 773 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz mérten. Euróban kifejezve az export értéke 3,6 százalékkal, az importé 11 százalékkal nőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben a jegybank készen áll arra, hogy segítsék az igazságszolgáltatás munkáját. Emellett szeretnék a feleslegessé vált ingatlanjaikat értékesíteni – egyebek mellett ezekről beszélt Varga Mihály jegybankelnök.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint 1,7 százalékkal bővült a GDP idehaza az első negyedévben, 2025 azonos időszakához viszonyítva. Ennél magasabb, éves szintű növekedési ütemet legutóbb 2022 harmadik negyedévében láttunk.
A magyar védelmi ipar jelenleg még nem tekinthető kellően versenyképesnek a nemzetközi hadiipari beszállítói piacon, ami indokolttá teszi a célzott, hozzáadott értékre épülő specializációt – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. A finanszírozási környezet – különösen a SAFE-program forrásainak elérhetősége és azok stratégiai, állami koordinációja – meghatározó lesz abban, hogy a magyar védelmi ipar képes-e a következő évtizedben érdemi növekedési pályára állni.