Részt vesz az orosz elnök a G20 következő, virtuális csúcstalálkozóján. Tovább szorítják hátra az oroszokat a Dnyipró bal partján. Vasárnapi háborús hírek.
Miután az előző két G20 csúcstalálkozón nem vett részt, Vlagyimir Putyin részt vesz a jövő héten Újdelhi szervezésében jövő hét szerdán tartandó virtuális csúcstalálkozón csúcstalálkozón, amely a szeptemberi, személyes találkozón felmerült ügyeket, kérdéseket lenne hivatott továbbvinni. Ha csak virtuálisan is, de ez lehet az első alkalom a háború kitörése óta, hogy Putyin több nyugati vezetővel is közös tárgyaláson vesz részt.
Az orosz hatóságok szerint egy ukrán dróntámadást hiúsítottak meg Moszkva közelében. A légvédelem által semlegesített drón nem okozott sem személyi sérülést, sem károkat.
Az ukrán haderő arról számolt be, hogy az orosz erőket sikerült a Dnyipró (Dnyeper) folyó partjától mindenhol egy 3-8 kilométeres sávon túlra szorítani. Ha ez így van, akkor ez lenne a nyár elején indult, de területi nyereségekben megmutatkozó eredményeket alig hozó ukrán ellentámadás leglátványosabb eddigi eredménye. A hadsereg szóvivője ugyanakkor hozzátette, hogy az oroszok még így is tüzérségi tűz alatt képesek tartani az ukrán kézen lévő jobb (északnyugati) partot is, illetve hogy több tízezer orosz katona tartózkodhat még a térségben. „Még sok munka vár ránk” – fogalmazott.
Elindulni tervez a jövő márciusban tartandó orosz elnökválasztáson a jelenleg letartóztatásban lévő nacionalista orosz katonablogger, Igor Girkin. Közleménye szerint ugyan tudja, hogy nincs esélye nyerni az előre eldöntött végeredményű választáson, de így is azt reméli, fellépése egyesítheti a „hazafias erőket” a „külső és belső ellenségek” ellenében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.