|
| Boris Johnson egyik hívével kampánykörútján Doverben július 11-én. EPA/Chris Ratcliffe |
Nagy-Britannia kizárólag a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodás elfogadásával távozhat rendezett módon az Európai Unióból – ezt Michel Barnier, a Európai Bizottság jelenlegi Brexit-főtárgyalója jelentette ki a BBC Panorama című magazinműsorának adott interjúban. (Az interjút még májusban készítették, de az azt tartalmazó Britain's Brexit Crisis című riport ezen a héten kerül adásba – a szerk.)
Viseljék a következményeket
Barnier szerint az 585 oldalas egyezménybe, amelyet még tavaly ősszel kötött Brüsszel és a brit kormány, London tudtával kerültek be a Brexit okozta bizonytalanságok kiküszöbölését célzó jogi megoldások. Ezek közé tartozik a legvitatottabb elem, az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop.
Barnier arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha az Egyesült Királyság „egyszerűen csak széttépi a tagsági kártyáját”, azaz megállapodás nélkül távozik az EU-ból, azt válaszolta:
Az Egyesült Királyságnak szembesülnie kell a következményekkel.
Von der Leyen sem engedne
A brit kormány abban sem bízhat, hogy az új Európai Bizottság engedékenyebb lesz majd elődjénél – legalábbis erre utal a testület kedden megválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek a napokban közzétett programja.
Az Egyesült Királysággal kötött kilépési egyezmény a legjobb és az egyetlen lehetséges egyezmény a rendezett kilépésre
- írja Ursula von der Leyen. Magyarul: az általa vezetett, november elsején hivatalba lépő Bizottság sem lesz hajlandó új egyezményt kötni a mindenkori brit kormánnyal, maximum – indokolt esetben – a kilépés idejének újabb kitolását engedélyezné.
Mindez azt valószínűsíti, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül fog távozni az EU-ból a kilépés legújabb határnapján, október 31-én.
Min megy a vita?
Az egyezményt a brit parlament már háromszor leszavazta, elsősorban a backstop-záradék miatt. Ez azt mondja ki, hogy az ír-északír határ szabad átjárhatóságát (azaz a fizikai határ visszaállításának elkerülését) végső esetben – ha London és Brüsszel nem tud megegyezni a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról – úgy kellene biztosítani, hogy az Egyesült Királyság az EU vámuniójának része marad, vagy ha kiválik belőle, akkor benne hagyja Észak-Írországot.
A megállapodás ellenzői attól félnek, hogy ebben az esetben Észak-Írország gazdaságilag „kiszakadhat” az Egyesült Királyságból, vagy az Egyesült Királyság meghatározatlan időre bennragad az EU vámuniójában.
Johnson: október végén kilépünk
A no deal Brexitet valószínűsíti az is, hogy Boris Johnson, a brit kormányfői poszt legfőbb várományosa már többször kijelentette: október 31-én mindenképp – tehát akár egyezmény nélkül is – kilépteti az országot az EU-ból. A Brüsszellel kötött megállapodást Johnson is elfogadhatatlannak tartja.
Bár vetélytársa, Jeremy Hunt némileg enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben, ő is jelezte: amennyiben nincs lehetőség új egyezményt kötni, akkor ő is hajlandó a megállapodás nélküli távozásra.
No deal Brexitet sem akarnak
A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, hogy a brit parlament március közepén elfogadott egy olyan határozatot is, amely minden körülmények között elutasítja a no deal Brexitet. Igaz, ez a határozat nem kötelező érvényű a kormányra nézve, amely ettől még kiléptetheti az országot az EU-ból.
A közelmúltban számos pénzügyi intézmény és gazdasági szervezet figyelmeztetett arra, hogy a megállapodás nélküli távozás súlyos károkat okozna a brit gazdaságnak. A Brit Kereskedelmi Kamarák Szövetségének szerdai közleménye szerint az infláció jelentősen gyorsulna, a font pedig meredeken gyengülne – a héten az árfolyam több mint kétéves mélyponton volt a dollárral szemben.
A Brexit-pártiak – köztük Boris Johnson – viszont úgy vélik, hogy a félelmek túlzóak, és megfelelő óvintézkedésekkel enyhíteni lehet a negatív hatásokat.
Hunt és Johnson közül a Konzervatív Párt tagsága választja majd ki a távozását május végén bejelentő Theresa May utódját, azaz a párt új vezetőjét és egyben az Egyesült Királyság új miniszterelnökét. A szavazás végeredményét jövő héten hozzák nyilvánosságra.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
