|
| Gulyás Gergely a 2019. április 4-i Kormányinfón. (Fotó: MTI/Illyés Tibor) |
Ahány nyilatkozó, annyiféle verzió kering az éterben arról, hogy milyen feltételekkel és eredménnyel folynak a tárgyalások a Pénzügyminisztérium vezetésével az egészségügyi intézmények adósságainak lebontásáról a beszállító cégekkel. A homály várhatóan ezen a héten oszlik el, amikor terv szerint lezárulnak az egyeztetések a felek között - írja laptársunk, az Mfor.hu.
Mint köztudott, a kórházak évről évre 50-60 milliárd forint körüli adósságot halmoznak fel, mert a rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiadások fedezésére. A béremelések egyre nagyobb összeget kötnek le a költségvetésekben (valahogy meg kell tartani az orvosokat), közben a gyógyításhoz szükséges tárgyi eszközöket is ki kellene fizetni. Kellene, mert évente több tízmilliárd forint értékben ragadnak bent számlák, így a cégek tulajdonképpen hitelezik a magyar egészségügyet. Ez ördögi kör, mert a vállalatok ezt is kezdik beárazni a szerződéseikbe, ami tovább hizlalja az adósságállományt.
Ennek véget akar vetni a kormány, ezért első lépésben a meglévő adósságok lebontásáról kezdett tárgyalásokat a beszállítókkal (közel száz cég rendelkezik mintegy 49 milliárd forint követeléssel), sajtóhírek szerint elvárva tőlük, hogy mondjanak le a tőkekövetelésük 20 százalékáról. A második lépésben pedig az új adósságok keletkezését igyekeznek meggátolni a finanszírozási rendszer megváltoztatásával. Ezzel összefüggésben új, centralizált közbeszerzési rendszert terveznek létrehozni (amiről elsőként lapunk számolt be).
A tárgyalásokról azonban ellentmondásos információk láttak napvilágot, a jelek szerint még miniszterek közt sincs teljes egyetértés arról, hogy mi is történik a Pénzügyminisztérium tárgyalóiban
De nézzük is meg, hogy ki mit nyilatkozott erről az elmúlt napokban.
Varga Mihály pénzügyminiszterrel a lapcsaládunknak adott interjúban az alábbi párbeszédet folytattuk a tárgyalásokról:
Mfor.hu: Beszéljünk az egészségügyről. Tartanak még a tárgyalások a kórházi beszállítókkal?
Varga Mihály: Igen, február 29-én fognak lezárulni a tárgyalások. A 100 millió forint feletti követeléssel rendelkező cégekkel egyeztetünk, azokkal, akik a tartozás döntő többségével, 49 milliárd forinttal bírnak. Mindenki számára van egy ajánlatunk, mindenki mérlegelheti, hogy elfogadja-e.
Ez egységes ajánlat, vagy cégre szabott?
Egységes ajánlatot kapnak, nem kivételezünk senkivel.
A sajtóban megjelentek szerint a tőkekövetelés 20 százalékának elengedését várják el a cégektől. Ez így van?
Nagyjából erről van szó.
Mi a cégek reakciója, van köztük olyan, akivel nem fog összejönni a megállapodás?
Van, akivel már sikerült megállapodni, van, akivel folyamatban van, és van, aki még nem került sorra. A tárgyalások sikeressége pedig nyilván befolyásolja majd a kormányt, hogy a beszerzések központosítása során mely cégekkel tud majd hosszú távon együttműködni.
Vagyis ez a két kifutása van a történetnek: vagy megállapodunk, vagy elestek a beszállítói megbízásoktól.
Ez túlzott leegyszerűsítése a helyzetnek, és korábban is volt arra példa, emlékeim szerint 2015-ben, hogy a késedelmi kamatot egységesen elengedték. Most egy kicsit többet szeretnénk kérni a beszállítóktól. Azt viszont látni kell, hogy ezek olyan vállalatok, amelyek az évek alatt jól tudtak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, hogy a kórházak adóssága rendre újratermelődik. Hogy mi miatt, az a legfontosabb kérdés: az ÁSZ, illetve a KEHI által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy sajnos nem minden az üzleti szabályok betartása szerint zajlik ezen a piacon.
Korrupcióra gondol?
A vizsgálatok, illetve a hozzám eljutott NAV-jelentések alapján mondhatom, hogy igen, az esetek egy része ilyen típusú, költségvetési csalás. Ehhez alkalmazkodott egy vállalkozói kör.
Itt polgári jogi megállapodásokról beszélünk: megtörtént a teljesítés, azt befogadták, a szállító joggal tart igényt az ellenértékre. A kormány viszont azt mondja, hogy mégsem fizeti ki őket, mert sok esetben a korrupció árnya vetül a szerződésekre. Erről van szó?
Inkább úgy fogalmaznék: érthetetlen szerződések vannak. Miért van az, hogy ugyanaz a cég az egyik kórháznak adott összegért szállítja azt, amit a másik kórháznak a kétszereséért? Itt valahol, valaki nem a maximális felelősséggel járt el a kórház részéről. Vagy, hogy van az, hogy bizonyos kórházakban nem az igazgató dönt egyes megrendelésekről, hanem az ellátást végző orvos? A gyógyítás szempontja külön pályán fut a gazdálkodástól.
Várható, hogy büntetőjogi felelősségre vonások lesznek a kórházi menedzsmentben?
Ennek eldöntése a jogászok dolga, de vannak olyan lezárult vizsgálatok, amelyek következménnyel járnak.
A másik oldal képviseletében Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára hevesen reagált az elhangzottakra, zsarolásnak nevezve a PM feltételrendszereit, illetve a korrupciós vádak előkerülését. Elmondása szerint egyik nagy beszállító sem fogadta el a kormány ajánlatát a tőkekövetelés 20 százalékának elengedéséről, legfeljebb 1-2 százalékról folytak a tárgyalások.
Ezek után a csütörtöki Kormányinfón egy teljesen más interpretációt hallhattunk. Az ATV munkatársának kérdésére ugyanis Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter lényegében cáfolta, amit a pénzügyminiszter ez ügyben nyilatkozott.
Így hangzott ez a kérdezz-felelek:
Riporter: Varga Mihály pénzügyminiszter nagyinterjút adott az Mfornak, amiben a kórházi beszállítók és a kormány közötti alkuról is beszélt. Azt mondta, hogy 29-én zárul le ez az alkufolyamat, viszont a kórházi beszállítóknak a tartozás 20 százalékát nem szeretné kifizetni az állam. Pontosabban nem fizetik ki nekik. Aki nem fogadja el az alkut, azoknak pedig az értésére adták, hogy akkor legközelebb nem tartanak igényt a szolgáltatásaikra. Ez zsarolás-e, illetve mivel magyarázható ez a 20 százalékos rés?
Gulyás Gergely: Ebben a formában ezek az állítások az én ismerteim szerint nem igazak. A Pénzügyminisztérium tárgyal, tehát a tapasztalataim nem személyesek, de ismerem azokat a kereteket, amelyeken belül a Pénzügyminisztérium megkísérel, és megkísérelt egyezségre jutni. Az erre rendelkezésre álló határidő ennek a hónapnak a végén jár le, tehát addig nem tudok részletekbe menő tájékoztatást adni. Azt tudom mondani, hogy most is sikerült - az általam kapott tájékoztatás szerint - a Pénzügyminisztériumnak komoly részeredményeket elérni. De miután most is folynak tárgyalások, ezért ezekről most nem tudok felvilágosítást adni. Azt joggal várja el a sajtó és a közvélemény, hogy amikor ezek lezárulnak, akkor a Pénzügyminisztérium adjon tájékoztatást.
Akkor az igaz, hogy a tőketartozásuk 20 százalékának az elengedését kéri a kormány?
Erre próbáltam utalni, hogy az ön által említett feltételek közül több olyan is van, ami az én ismereteim szerint nem egyezik azzal, amit a kormány a tárgyalások során a cégeknek ajánlott.
A pénzügyminiszter úr maga nyilatkozott erről.
...Eleve különböző esetek voltak: a kisebb cégeket, hogyha nem volt nyilvánvalóan megalapozatlan az adósság keletkezése, akkor már kifizették. A nagyobb cégek esetén is különböző ajánlatok voltak az én ismereteim szerint, és ennek is megvolt az oka, hiszen iszonyatos árbeli különbségek voltak a beszállítói árak között, kórház és kórház között, és a megrendelés mértékét tekintve pedig hasonló volt.
Mindjárt két jelentős ellentmondást is felfedezhetünk az elhangzottak között. Míg a pénzügyminiszter egyértelműen egységes ajánlatról beszélt, amit a cégek kaptak a kormánytól, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint különböző ajánlatokat kaptak a cégek. Varga Mihály azt is mondta a 20 százalékos tőkekövetelés elengedéséről, mint tárgyalási alapról, hogy "nagyjából erről van szó", de Gulyás Gergely ezt is azon - a riporter által említett - feltételek közé sorolta, amelyek ismeretei szerint nem egyeznek azzal, amit a kormány képviselni szándékozik a tárgyalásokon. Érdemes megjegyezni, hogy a cégek felől is érkezett ugyanakkor megerősítés a 20 százalékos elvárásról. Mint ahogy azt is fontos rögzíteni, hogy a tárgyalásokat a Pénzügyminisztérium vezeti, vagyis Varga Mihálynak első kézből származnak az információi.
További ellentmondás, hogy míg a beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint egyetlen cég sem fogadta el a kormány ajánlatát, legfeljebb 1-2 százalékos alkuba voltak hajlandóak belemenni, vagyis a szövetség szempontjából kudarcos a megrendelő tárgyalási pozíciója, addig Gulyás Gergely szerint a szaktárca komoly részeredményeket tudott elérni.
Nyilvánvalóan nem lehet mindenkinek igaza, mindenesetre az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok jól jelzik, hogy komoly alkufolyamat zajlik a kórházi adósságokról, és minden fél igyekszik a nyilatkozataik által is nyomás alatt tartani a másik oldalt.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
