Tart a NATO-csúcs, de nagy kérdés maradt, Ukrajna mikor lehet a szövetség tagja

• Litvánia fővárosában, Vilniusban kétnapos NATO-csúcsot tartanak. Az első napon kiderült, Ukrajna nem kap meghívást az észak-atlanti szövetségbe. "Úgy néz ki, nincs készség arra, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba vagy arra, hogy a szövetség tagjává tegyék" - írta Twitter-oldalán az ukrán elnök. Zelenszkij abszurdnak nevezte, hogy nincs ütemterv.

• A csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak abban, hogy az Oroszország indította háború után biztosítják Ukrajnának a csatlakozás elvi lehetőségét az észak-atlanti szövetséghez.  A már kedden ismertetett zárónyilatkozat szövege szerint ez akkor válik lehetővé, amikor a NATO-szövetségesek "egyetértenek ebben, és arra a megállapításra jutnak, hogy a csatlakozás feltételei teljesülnek". A szervezetbe történő meghívást ebben az esetben fogják megtenni. 
   
• Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerint szövetséghez való csatlakozás mindig is "feltételeken alapult", válaszul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritikájára, miszerint abszurd lenne, ha a NATO vezetői nem ajánlanák fel országának a szövetséghez való csatlakozásra vonatkozó menetrendet.  
   
• Stoltenberg délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta: a szövetség tagjai egyetértenek abban, hogy nincs itt az ideje a teljes jogú tagságnak. Ugyanakkor segítenek Ukrajnának elérni a NATO-standardokat, új Ukrajna-NATO Tanácsot hoznak létre, a kétlépcsős csatlakozási folyamatot egylépcsősre cserélik le, az ország pedig akkor csatlakozhat a szövetséghez, ha ehhez minden tagállam hozzájárul, és a feltételek teljesítve lesznek. Időtávot azonban nem említett. További részletek az alábbi cikkünkben:

• A csúcs erős jelzést ad majd Ukrajnának, hogy jelentős előrehaladást ért el a tagság felé vezető úton, ugyanakkor mind a katonaságát, mind demokráciáját illetően további reformokra szorul - jelentette ki az amerikai külügyminiszter.
   
• A litván fővárosban megrendezett találkozón a magyar miniszterelnök is részt vesz. Orbán Viktor kedden Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is tárgyalt. Ennek hátterében az áll, hogy Törökország hétfőn este beleegyezett abba, hogy Svédország csatlakozzon a NATO-hoz.

• Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának, Moszkva kénytelen lesz "hasonló fegyvereket" bevetni az ukrán erők ellen.
   
• Franciaország és Németország újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Ukrajnának.
   
• A norvég kormány is további támogatást jelentett ma be: 2,5 milliárd koronával tízmilliárd koronára növelte az Ukrajnának 2023-ban nyújtandó katonai segély összegét. Oslo idén további 7,5 milliárd korona támogatást biztosít polgári célokra, és azt tervezi, hogy a 2023-2027 közötti időszakban összesen 75 milliárd korona értékű civil és katonai segélyt küld Ukrajnának.

• A Kreml szóvivője közölte: Svédország várható felvétele a NATO-ba egyértelműen negatív hatással lenne Oroszország biztonságára. Hozzátette: Moszkva a finn csatlakozásra adott válaszokhoz hasonló intézkedésekkel fog reagálni a svéd csatlakozásra.
   
• Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az ukrán hadsereg három irányba - Donyeck, Krasznolimanszk és Dél-Donyeck felé - indított sikertelen támadásokat az utóbbi egy napban. A tábornok szerint az ukrán hadseregnek a nap folyamán elszenvedett vesztesége 515 fő volt, közülük 250-en a Donyeck régióban dúló harcokban estek el. Mint mondta, csak a donyecki hadszíntéren az ukrán erők kilenc támadását verték vissza Klescsijivka, Pervomajszkij, Szevernij, Szpornij és Nyevelszkij települések térségében.

(MTI, Guardian)