A régiónk gazdasági folyamatainak elemzése során egyre többször jutnak arra a megállapításra a szakértők, hogy a szomszédos országok megközelítették, vagy egyenes elhagyták Magyarországot a gazdasági fejlettség különböző mutatóiban.
Szlovákia mára "bezzegországgá" vált, hivatkozási alappá, ha arról van szó, hol nőtt a legjobban az egy főre jutó GDP, vagy hol kapni magasabb bért. Szinte az a benyomása az olvasónak az elemzések átböngészése alapján, hogy ma jobb élni Pozsonyban, mint Budapesten.
Érdemes azonban máshogy is megközelíteni ezt a kérdést, például úgy, hogy megnézzük, milyen életszínvonalat engednek meg a bérek és az árak adott országban. Ezért megpróbáltunk utána járni, hogy néhány fontosabb termék, napi szükségleti cikk megvásárlása, beszerzése mennyire terheli meg a pénztárcát itthon, illetve a környező országokban, Szlovákiában és Szerbiában.
|
| MTI Fotó: Soós Lajos |
Nem állítjuk, hogy a gazdasági fejlettségről szóló elemzések teljesen új megvilágításba kerülnek ezen adatok alapján, de arra talán jók, hogy bemutassák, hogyan jelentkezik mikroszinten a gazdaság magasabb szintjein tapasztalt pénzbőség, vagy éppen ínség.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint idén szeptemberben 215 500 forint volt a hazai nettó átlagkereset. A szerb nettó átlagbérről származó legfrissebb adatok szerint az ország polgárai 137 800 forintnak megfelelő dínárt (50 377 RSD) visznek haza, míg a szlovákok 280 000 forintnyi (863) eurót.
Kenyér és cereáliák
Ebbe a kategóriába tartoznak a péksütemények, a müzlik, a kenyér, a liszt és például a dara is. Egy átlagos magyar évente 40 400 forintot költ el erre, egy szlovák 141 eurót (kb. 45 600 forint) míg egy szerb 13 782 dínárt (kb. 37 800 forint).
A nettó havi bérekkel számolva a magyarok havonta 3365 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 1,6 százalékát, míg a szlovákok havonta 3800 forintot hagynak ott a boltokban kenyérért, azaz a fizetésük 1,4 százalékát. A szerbek szintén havi bontásban 3150 forintot költenek kenyérfélékre, azaz a fizetésük 2,3 százalékát.
Hús
Meglepő módon a magyarok évente átlagosan 74 800 forintot költenek húsra, míg a szerbek 26 453 dínárt (kb. 72 500 forint). A legkevesebbet a szlovákok adnak ki erre a tételre, csak 212 eurót, azaz 68 600 forintot.
A magyarok havonta 6235 forintért vásárolnak húst átlagosan, ez a fizetésük 2,9 százaléka. Ugyanez a szerbeknél 6040 forintnak megfelelő összeg, a fizetés 4,4 százaléka, míg a szlovákok 5715 forintnyit költenek el húsra havonta, ez a keresetük alig 2 százalékának felel meg.
Hal
Ahogy az a kormány sorozatos halfogyasztást népszerűsítő kampányaiból kiderült, vészesen kevés halat fogyasztanak a magyarok, és ezt a KSH adatai is alátámasztják: évente csupán 3053 forintért vásárolunk halhúst átlagosan, szemben a szerb és szlovák 7800 forintnak megfelelő költéssel.
A hazai halfogyasztás elenyésző mértékét mi sem mutatja jobban, minthogy havonta csak 255 forintot költünk halra, ez a fizetések alig 0,1 százalékát jelenti, ugyanez az arány a szerbeknél és a szlovákoknál havi 650 forintos átlagköltés mellett 0,45 és 0,23 százalék.
Alkohol
Az OECD 2015-ös adatai alapján a szlovákok évente 12,5, míg a magyarok 12,4 liter alkoholt fogyasztanak átlagosan, és ez a költéseken is meglátszik, egy átlagos hazai 15 ezer forintot hagy ott évente a boltokban alkoholvásárlás címén, míg egy szlovák 18 400 forintnyi eurót. Sokkal olcsóbban megússzák a szerbek, hiszen a népesség évente csak átlagosan 9200 forintnak megfelelő dínárt költ erre.
Ha alkoholfogyasztásról van szó, a magyarok átlagosan 1250 forintot költenek havonta erre, ez a fizetésük 0,58 százalékát jelenti, míg a szlovákok és a szerbek 1533 és 765 forintnyi költéssel a fizetésük 0,55 százalékát áldozzák erre.
Dohány
Az érezhetően alacsonyabb árszínvonal ellenére is Szerbiában megy el a legtöbb pénz dohányárukra, mintegy 26 600 forintnyi – ugyanez a költés itthon 22 400 forint, míg Szlovákiában 19 400 forintnak megfelelő euró.
Ez havi szintre lebontva a szerbek fizetésének 1,6 százalékát jelenti, míg a magyarok a fizetésük 0,85 százalékát, a szlovákok pedig 0,58 százalékát költötték erre.
Rezsi és lakbér
Nem igazán sikeres a rezsidémon ellen hirdetett kormányzati harc, mivel ugyan elsőre Szlovákiával összehasonlítva északi szomszédaink fizetnek többet, ha az átlagfizetésekhez viszonyítva nézzük, az látszik, hogy a magyarok érezhetően többet költenek a rezsire.
A magyarok átlagosan évente 199 ezer forintot költenek el erre, míg a szlovákok mintegy 232 700-at, addig ez az összeg Szerbiában csak 10 000 dínár, azaz kb. 121 700 forint. Ez a havi magyar fizetésnek 7,7, a havi szlováknak 7, és a havi szerb bevételnek 7,4 százaléka.
A borsos hazai albérletárak a statisztikákon is meglátszanak, hiszen az átlagos magyar évente legalább 23 000-et fizet lakbérre, míg a szlovákok 60 eurót, azaz kb. 19 100 forintot, míg a szerbek 7700 forintnak megfelelő dínárt. Ez a havi magyar fizetésnek 1,3, a havi szlováknak 0,6, és a havi szerb bevételnek 0,45 százaléka.
Ruházat és cipő
Első ránézésre feltűnően sokat költenek évente ruházkodásra a szlovákok, mintegy 218 eurót, azaz kb. 70 500 forintot, ugyanez a magyaroknál 46 400 forint, míg a szerbeknél 40 000. Csakhogy ez a havi szlovák fizetésnek 2,1, a havi magyarnak 1,8, míg a szerb bevételnek 2,4 százaléka.
Mire megy el a pénz?
Az adatokat összegezve az látszik, hogy egy átlagos fizetésből élő magyar a fent említett nyolc kategóriára havonta a fizetése 16,83 százalékát, egy szlovák a fizetése 14,46 százalékát, míg egy szerb a fizetése 19,55 százalékát költi el. Azaz az adatok alapvetően azt mutatják, hogy a szlovákoknak ténylegesen több pénze marad az alapszükségletek kielégítése után, mint a magyaroknak.
A cikkhez a KSH, a szlovák SÚSR és a szerb P3C adatait használtuk fel.
Forintot, eurót és dollárt is talált a hivatal, amit azonnal befizettek a kincstárba. 
