6p
A Munka Törvénykönyvének módosításával ettől az évtől kezdve éves 400 óra túlórakeretre, és akár hároméves elszámolási időszak bevezetésére is lehetősége van a munkáltatónak. A törvény elutasítottsága hatalmas, és ennek kapcsán több tüntetés is volt. A kérdés, hogy lesz-e, illetve lehet-e sztrájk, amely a kormányt korrekcióra késztetheti. Ezt a helyzetet elemezte a Policy Agenda.

A Munka Törvénykönyve - szakszervezetek által „rabszolga-törvénynek” nevezett - módosításával szembeni tiltakozás sorozat a január 5-én tartott budapesti tüntetéssel egy másik szakaszába lépett. Egyértelművé vált, hogy ha nincs a kormányzat részéről korrekció, akkor a konkrét sztrájk jogi és szervezési előkészítése következik. Ebben a tekintetben - meglátásunk szerint - kényszerpályán vannak a szakszervezetek, azaz hatalmas presztízsveszteség nélkül nem vonulhatnak le a pályáról „csak úgy”.

Mi kell a sztrájkhoz?

Érdemes megnézni, hogy mi kell egy sztrájk megvalósításához, milyen feltételek adottak, és mik hiányoznak. A jogi feltételek biztosítottak, bár a szakszervezetek nehezített pályán vannak a közszolgáltatásokat érintő területeken, de ez maximum egy nagyobb sztrájk mindennapi életet érintő részét tompítja. Nagyon leegyszerűsítve, például hiába nem tudnának érdemben a közösségi közlekedésben dolgozók sztrájkolni, attól még a versenyszféra más területei képesek lennének felfüggeszteni a munkát. A velük való szolidaritás kifejezése például a buszvezetők részéről úgy keltheti az átfogó sztrájk hangulatát, hogy közben minimálisan akadályozza a lakosságot a mindennapi életében.

MTI Fotó: Kovács Attila

A sztrájkhoz szükséges „elem”, azaz a konkrét törvény, és az ezzel szembeni ellenállás szintén adott. A Munka Törvénykönyve módosítása jól érhető, minden munkavállalóra alkalmazható (ebben a tekintetben a 400 órás túlmunkakeret bevezetése a legkeményebb), ezáltal nem lehet az állítani, hogy pártpolitikai tartalmú követelés lenne. Az is egyértelműen látszik a közvélemény kutatási mérésekből, hogy hatalmas az elutasítottsága a javaslatnak. A Policy Agenda által készített decemberi kutatás szerint a dolgozói társadalomnak 83%-a (munkaképes korú lakosságot soroltuk ide) nem ért egyet a törvénnyel.

A sztrájkhoz még egy elem szükséges, ezek pedig a konkrét munkahelyek, amelyek nem csak arról döntenek, hogy nem értenek egyet a törvénnyel, hanem arról is, hogy ezt megmutatandóan nem veszik fel a munkát.

Három évvel ezelőtt és most

2016-ban a bértárgyalások megakadása miatt már közel állt az ország egy több ágazatot is érintő sztrájkhoz. Ennek következményeként az év elején a MÁV-nál, a Volán-társaságoknál, a vízügyi dolgozók körében, és a szociális szférában is komoly esély látszott arra, hogy munkabeszüntetés legyen. Több ágazatban már sztrájkbizottság is létrejött.

A kormány bő egy hónap alatt képes volt kezelni a problémát, legalábbis sok helyen bérmegállapodás született, és nem látszott, hogy a különböző követelések egymást erősíthetik és így komolyabb megmozdulássá változhatnának.

Ugyanakkor a kormány számára a helyzet most bonyolultabb. A túlórát érintő szabályozás egységes platformot teremtett, hiszen ezt ugyanúgy lehet alkalmazni a MÁV-nál, mint ahogy a magántulajdonban lévő cégeknél. Ebben a tekintetben nehéz megoldani azt, hogy politikai és stratégiai szempontból kényes ágazatokkal külön megállapodást kössön a kormány. A törvény ugyanis mindenkire vonatkozik.

Ebben a helyzetben valójában az a kérdés; melyik nagyobb ágazati, vagy munkahelyi szakszervezet lesz az, amely felvállalja, hogy egyértelmű sztrájk-hajlandóságát kifejezi. Onnantól kezdve tudnak a többiek ehhez csatlakozni, és alakulhat ki több ágazatot érintő – kommunikációs értelemben általánosnak nevezhető – sztrájk.

Mit csinálnak a szakszervezetek?

A közvélemény egy része csodálkozik, és túlzott óvatossággal vádolja a szakszervezeteket, mivel radikálisabb lépéseket várnak el tőlük. Ugyanakkor ez a kérdés, vagyis a sztrájk nem a Hősök tere és a Kossuth tér között vonuló tömeg érzelmeitől függ, illetve csak kis részben. Ma Magyarországon 1,1 millió ember dolgozik 100 fő feletti vállalkozásoknál (közszféra esete bonyolultabb, ezért nem számítjuk őket ebbe a körbe). Tulajdonképpen ezeken a helyeken van lehetőség erős szakszervezetet létrehozni. Kérdéses, hogy ez a munkavállalói kör, akiknek egy része közszolgáltatás nyújtásában vesz részt, ezért nehezebb sztrájkolniuk, megszervezhető-e, vagy megszervezi-e saját magát.

Ebből a szempontból a szakszervezetek lépései érhetővé válnak, és egyértelműek is lehetnek. Egyrészt a fellépésüknek meg kell őrizniük az ún. rabszolga-törvénnyel szembeni karakterét. Feltehetőleg ezért sem keveredtek a szakszervezeti követelések az ellenzéki pártok öt pontos követeléseivel.

Ennek oka az, hogy a dolgozói társadalom éppen úgy tagozódik politikai preferencia szempontjából, mint a teljes társadalom. Ebből következően óriási hiba lenne, ha a szakszervezetek a mostani megmozdulásokat kiszélesítenék kormányellenes (és nem kormánypolitikája ellenes) követeléssekkel.

A szakszervezetek másik lépése a párbeszéd, és a kormánnyal való megegyezés fórumának biztosítása. Ezt szolgálja a sztrájktörvényben is szerepelő „tárgyalófél kijelölési” kényszer, amelyre a három szakszervezeti konföderáció kezdeményezése alapján öt napja van a kormánynak.

A levelet már megírták

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztériumban átadta az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság négypontos követelését tartalmazó, a miniszterelnöknek címzett levelet. Részletek korábbi cikkünkben. >>>

A harmadik lépés a sztrájkhangulat fokozása, illetve ahol van, ott az elégedetlenség fenntartása. Érthető módon egy időben elnyúló egyezetési folyamat megnehezíti a hatásos, és több ágazatot érintő sztrájkot. Ezért bár feleslegesnek látszanak, de szükség van minden olyan lépésre, - főleg munkahelyi szakszervezetek aktivitására építve, - amelyek demonstrációk csupán, de megőrzik a közös fellépés lehetőségét. Ebbe a sorba beleilleszkedhet a január 19-ei útlezárásokkal, kisebb tüntetésekkel tervezett eseménysorozat.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy a folyamat vége, egy nem túl távoli időpontban bejelentett sztrájk dátum. A megmozdulások sikere pedig azon múlik, hogy lesz-e olyan a nemzetgazdaság szempontjából stratégiai jelentőségű terület, amely élére áll egy ilyen eseménynek. Ebből, és csak ebből nőhet ki egy több ágazatot érintő, köznyelvi értelemben általános sztrájk. Egyébként az esemény kudarc lesz, amely biztosan visszahullik a teljes szakszervezeti mozgalomra, még a most passzív szervezetekre is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Diadalmenet vagy csúfos bukás vár Magyar Péterre júniusban? Szavazzon Ön is!
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 09:12
Most már biztos, hogy megméretteti magát Magyar Péter régi-új pártja az EP-választáson. De vajon hogy fog teljesíteni. Ön is véleményt nyilváníthat!
Makro / Külgazdaság A feldolgozóipari termelés februárban már növekedett
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 08:32
2024 februárjában az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett. 
Makro / Külgazdaság Hogyan indulhat Magyarország következő 20 éve az EU-ban? Erről is kérdezzük Medgyessy Pétert a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 10:54
Ezt is megkérdezzük hazánk 2002 májusa és 2004 szeptembere között regnált miniszterelnökétől a Klasszis Média Lapcsoport következő, április 22-én, kivételesen hétfőn délután sorra kerülő online adásában. Vendégünkkel azonban nemcsak vissza-, hanem előre is tekintünk, átbeszéljük, mi várható a június 9-én sorra kerülő európai parlamenti és önkormányzati választásokon, valamint a július 1-jétől esedékes EU-s elnökségünktől. S mivel Medgyessy Péternek nemcsak kormányfői tisztségében volt közvetlen rálátása a gazdaságra, hanem közgazdász végzettsége okán is – kétszer is volt pénzügyminiszter, továbbá bankelnök – természetesen az infláció, a gazdasági növekedés, az államadósság és az európai uniós források is terítékre kerülnek. Meg természetesen azok a kérdések, amelyekre olvasóink kíváncsiak.
Makro / Külgazdaság Infláció: drága a cukor, de olcsó a tojás
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 08:30
2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult - közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Joe Biden is elborzadt: rossz hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2024. április 10. 16:18
Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben gyorsult az infláció márciusban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG